A kiskereskedelmi forgalom volumene még áprilisban is jelentős csökkenést mutatott a tavalyi magas bázishoz viszonyítva: a volumen a nyers adatok szerint 13,6, míg a kiigazított adatok szerint 12,6 százalékkal esett vissza. 

Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Regős Gábor szerint ez nem számít váratlannak, hiszen áprilisban a reálkeresetek is az egy évvel korábbihoz képest mintegy 6 százalékkal csökkenhettek. Az ennél jóval nagyobb visszaesést egyrészt a bázisidőszaki kormányzati transzferek magyarázzák, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom alakulása. 

Utóbbi esetében a csökkenés 22,9 százalék volt, amit a vezető közgazdász azzal magyaráz, hogy a bázisidőszakban sok külföldi tankolt nálunk az ársapka miatt, részben pedig azzal, hogy most sok magyar tankol külföldön az alacsonyabb üzemanyagárak miatt. Regős Gábor leginkább a forgalom havi alapú, 0,9 százalékos csökkenését tartja kedvezőtlennek. 

Éves alapon az élelmiszerboltok forgalmának volumene 8,6 százalékkal mérséklődött – ebben a magas, 37,9 százalékos élelmiszerinfláció játszott szerepet. Ennek hatására a háztartások inkább kevesebb vagy olcsóbb, ebből következően esetleg rosszabb minőségű élelmiszert vásároltak. 

A nem-élelmiszerüzletek forgalma ennél nagyobb mértékben, 10,7 százalékkal esett vissza. Regős szerint ebben részben a bázisidőszaki kiugróan magas, 16,5 százalékos növekedés játszott szerepet, részben pedig a romló jövedelmi helyzet miatt elhalasztott, nem létfontosságú vásárlások. Itt a legnagyobb visszaesés az iparcikkek, a bútorok, a műszaki cikkek esetében következett be, míg a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek forgalma kismértékben növekedett.

A kiskereskedelmi forgalom két számjegyű zsugorodása nem jelenti a GDP-ben mért fogyasztás ugyanekkora csökkenését

– figyelmeztet Regős – ahogy az az első negyedévben sem történt. Egyrészt a szolgáltatások esetében vélhetően nincs ilyen mértékű mérséklődés, másrészt pedig az üzemanyag-forgalom átalakulása sem jelenik meg egy az egyben a fogyasztási adatokban, hiszen ott inkább csak a fogyasztás helye változott. Ugyanakkor a második negyedévben a fogyasztás éves alapon még csökkenni fog, ez legkorábban a harmadik negyedévben változhat meg. 

A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint

a következő havi kiskereskedelmi adat a magas bázis miatt még a mostanihoz hasonlóan kedvezőtlen lesz, ám utána fokozatosan javulhat a helyzet, egyrészt az alacsonyabb bázis, másrészt az infláció fokozatos lassulása miatt.

A KSH friss adatai részletesen

Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 12,6 százalékkal visszaesett.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 8,6 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 10 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,1 százalékkal mérséklődött.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 10,7 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 0,3, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 9,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 12, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20-20 százalékkal kisebb lett.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,4 százalékkal csökkent.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 22,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos havi értékétől.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,4 százalékkal csökkentek.

2023 áprilisában:
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1479 milliárd forintot ért el.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.