Az új, átmeneti szociális hozzájárulásról szóló szabályozás múlt heti bejelentése után a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ma kiadott közleményének segítségével összeszedtük a legfontosabb tényeket. Érdemes kiemelni, hogy a befektetéseket tulajdonosaik továbbra is birtokolják, és a rendelkezés csak bizonyos kamatbevételekre vonatkozik.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet értelmében az állampolgároknak 2023. július 1-jétől személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük.

A lakosság hatálybalépésre való felkészítésének támogatása érdekében a Makronóm Intézet munkatársai áttekintették az elmúlt napokban megjelent információkat, a rendeletre adott reflexiókat és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: GFM) közleményét és egy táblázatban összesítették a legfontosabb információkat (lásd a táblázatot).

Fontos kiemelni, mint azt a GFM közleményében és Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter a napokban adott interjújában is hangsúlyozta: az intézkedés elsődleges célja a lakosság állampapírok iránti keresletének növelése, a pénzügyi tudatosság erősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza az intézkedés kapcsán rámutatott, hogy bár minden adóbevétel jól jön a kormánynak a mostani helyzetben, az intézkedésnek ez mégis inkább csak másodlagos célja. A legfontosabb szándék az intézkedéssel a megtakarítások állampapírok irányába való terelése, így az állampapírok iránti kereslet növelése, ezáltal a hozamok mérséklése. A rendelet nyomán tehát az várható, hogy az új megtakarítások nagyobb arányban áramlanak az állampapírok irányába és előtérbe kerülhetnek a tartós befektetési formák, még vonzóbbá válhat a tartós befektetési számla. Összességében nem várható, hogy az adó bevezetése nyomán a megtakarítási hajlandóság csökkenne, hiszen a lépés inkább csak azt befolyásolja, hogy milyen pénzügyi termékeket vásárolunk.

Pontosan mi az új szabályozás lényege

Az új intézkedés tehát a már meglévő 15 százalékos kamatadó mellé egy szociális hozzájárulási adót is rendel, melynek mértéke 13 százalék. Fontos kiemelni, hogy az új szabályok révén a befektetők megtakarításai nem csökkennek, a kiterjesztett szocho kizárólag a kamatjövedelmeket érinti, tehát a tőkeösszeg után nem kell szochót fizetni, csak a realizált kamat után a rendeletben szabályozott – és itt a táblázatunkban is részletezett – esetekben.

Mentesek az új szocho fizetési kötelezettség alól azon befektetésekből, megtakarításokból származó jövedelmek tehát, melyek után a személyi jövedelemadó törvény szerint nem kell kamatadót fizetni, mint például 2019. június 1. után kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírok, tőzsdei részvények, a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatások, a támogatásra és a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamatok, a babakötvények és az ingatlanbefektetési jegyekből származó kamatbevételek.

Az új szochót azon befektetésekből, megtakarításokból származó kamatbevételek után kell megfizetni, amelyek a hatályos személyi jövedelemadó szerint kamatjövedelemnek minősülnek és jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni utánuk. A fizetési kötelezettség az orosz–ukrán háború miatt fennálló veszélyhelyzet idejére hatályos.

Az új szocho fizetési kötelezettség a már meglévő lekötött betétekre nem vonatkozik, akkor sem, ha azok lejárata a hatályba lépés után esedékes, csak a 2023. július 1-je utáni új lekötésekre.

Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, úgy az új szocho megállapítása és levonása a bank vagy biztosító feladata. Ha nem kifizető a kamatjövedelem juttatója, akkor a természetes személynek a személyi adó megfizetésével egyidejűleg kell a bevallásában megállapítania a szocho kötelezettséget is.

Mindenképpen érdemes mindezek alapján megtakarítóként megfontolni az állampapírra való áttérést, hiszen a szocho és a kamatadó a kamatjövedelemnek számító nyereségének összesen 28 százalékát vonják átmenetileg el, amivel szemben a 2019. június 1. napját követően kibocsátott lakossági állampapír vásárlás esetén, a lakossági befektetőknek adófizetési kötelezettsége nem keletkezik. Így 1000 forint kamat esetén a kamatadó hatálya alá tartozó megtakarítási forma esetén csak 720 forintot vihetünk haza, míg állampapír esetén adófizetési kötelezettség nélkül a teljes nyereséget, azaz ezer forintot.

Tények és feltételek: mikor és hogyan kell fizetni az új szociális hozzájárulást