Svédország teljesítette a NATO-csatlakozással kapcsolatos összes kötelezettségét, így várakozásaik szerint júliusra a transzatlanti katonai szövetség tagjává válhatnak.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok Kereskedelmi és Technológiai Tanácsának csúcstalálkozója alkalmával Tobias Billström, Svédország külügyminisztere elmondta, hogy Stockholm minden aggályt eloszlatott Törökország részéről. A NATO-tag Törökország ugyanis az általa terroristaszervezetnek minősített kurd csoportoknak nyújtott svéd támogatások miatt fejezte aggodalmát és tartotta vissza ezzel Svédország csatlakozását. Recep Tayyip Erdoğan viszont az első forduló után megnyerte az elnökválasztás második fordulóját is, amivel újabb elnöki ciklusba kezdhet. Éppen ezért Svédország ismét Törökország felé fordult a NATO-csatlakozás ügyében, miután korábban a tárgyalásokat befagyasztották.

A svédországi módosítások között szerepelt a június 1-jén hatályba lépő belföldi terrorizmustörvény frissítése, amely hosszú börtönbüntetést ír elő a szélsőséges szervezetekben való részvételért elítélt, az ilyen csoportokat támogatók számára. Ez burkolt utalás a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK), amelynek Svédországban vannak követői, de Törökországban betiltották a szervezetet.

Ezzel a módosítással Billström elmondta, hogy most már arra számít, hogy Svédország csatlakozik a szövetséghez a NATO július 11-i vilniusi csúcstalálkozója előtt.

Mindent teljesítettünk, amit ígértünk, hogy megteszünk

– mondta Billström.

Svédország az előző évben Finnországgal egy időben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Finnország azóta csatlakozott a védelmi szövetséghez, amely ezzel már 31 tagot számlál. Svédországét viszont Törökország mellett Magyarország még blokkolja. Hazánk a nézeteltérések rendezése céljából tárgyalódelegációt küldött Stockholmba, ahogy tette azt a finnek esetében is.

A kérdés már csak annyi, hogy hova futnak ki az újabb török–svéd tárgyalások. Erdoğan az elnökválasztást követően vajon nyitottabb lesz a tárgyalásokra?

Borítókép: 123rf