Az Európai Bizottság attól tart, hogy a ChatGPT-hez hasonló mesterségesintelligencia-eszközök dezinformációt terjesztenek majd, ezért arra kéri a nagy techvállalatokat, hogy foglalják írásba, milyen intézkedéseket tesznek a hamis információk terjesztése ellen. 

Az online dezinformáció visszaszorítása érdekében az Európai Bizottság azt szeretné, ha a technológiai vállalatok – mint például a Google, a Facebook és a TikTok – elkezdenék megjelölni a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmaikat anélkül, hogy megvárnák a digitális törvények hatályba lépését – számolt be a Politico.

Az MI chatbotokkal generált szövegek, videók és hangok futótűzként terjednek az interneten. A Bizottság pedig ennek fényében arra szólítja fel a nagy technológiai vállalatokat, hogy könnyítsék meg az emberek számára a tények és a potenciális álhírek megkülönböztetését.

„Azoknak a vállalatoknak, akik olyan szolgáltatásokkal rendelkeznek, amelyek alkalmasak mesterséges intelligencia által generált dezinformáció terjesztésére, mostantól olyan technológiát kell használniuk, amely felismeri az ilyen tartalmakat, és ezt egyértelműen jelzi is a felhasználók számára” – mondta hétfőn Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért felelős alelnök, amint arról korábban a Brussels Playbook is beszámolt.

Az olyan nagy online platformoknak és keresőmotoroknak, mint a Meta, a Twitter és a TikTok, a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) értelmében már augusztus 25-től „feltűnő jelölésekkel” kell azonosítaniuk a generált vagy manipulált képeket, hangokat és videókat, különben jelentős, több millió eurós bírságra számíthatnak. Eközben az Európai Parlament azt szorgalmazza, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló törvény részeként – amely akár már 2025-ben hatályba léphet – hasonló szabály vonatkozzon minden olyan vállalatra, amely mesterséges intelligenciával előállított tartalmat, köztük szöveget is generál.

Jourová továbbá azt is szeretné, ha a Microsofthoz és a Google-höz hasonló vállalatok erősen ellenőriznék chatbotjaikat, hogy azokat ne használhassák ártalmas célokra. Beszámolt arról is, hogy a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai elmondta neki: cége jelenleg ennek a megvalósításán dolgozik.

Hozzátette, hogy a dezinformációról szóló gyakorlati kódex 44 résztvevője – köztük a közösségi médiavállalatok, tényellenőrző csoportok és reklámszövetségek – megvitatni tervezik azt, hogy hogyan lehet felkészülni a jelenleg rohamosan fejlődő technológia veszélyeire.

Jourová a Twitterre is tett megjegyzéseket, amiért nemrégiben kilépett az önkéntes kódexből. „Úgy gondoljuk, hogy ez hiba a Twitter részéről” – mondta. „A konfrontációt választották, amit a Bizottságban nagyon is észrevettek.”

A kódex résztvevőinek július közepén le kell jelenteniük, hogyan akadályozták meg a valótlanságok terjedését a hálózataikon, és milyen terveik vannak a generatív mesterséges intelligencia által generált álhírek és dezinformációk korlátozására.