Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása

Az ausztrál, indiai, japán és amerikai vezetők csúcstalálkozóját a Hirosimában rendezett G7-csúcs második napján tartották.

Itt az Egyesült Államok űrkutatási együttműködést szorgalmazott, amelynek keretében megosztanák a műholdak által nyert információkat földmegfigyelés és a katasztrófaelhárítás céljából. 

Az űrkutatási együttműködés azt is lehetővé tenné a négy ország számára, hogy nyomon kövessék Kína mozgását az Indo-csendes-óceáni térségben.

Irány a világűr

Az űrbeli képességek fejlesztésének fontossága az orosz–ukrán háború óta az eddigieknél is világosabb. A műholdas technológia fontos szerepet játszott az orosz tankok és állások elleni ukrajnai dróncsapások irányításában. 2022 februárjában az ukrán hadsereg lényegében a kereskedelmi Starlink műholdakról nyert képi adatokon alapuló pontos támadásokkal tudta megakadályozni Kijev orosz bevételét. A jelentőséget jól mutatja az egyes kormányok által az űrprogramokra szánt kiadások változása (1. ábra).

1. ábra. Forrás: Statista

Nincs új a nap alatt

A konfliktus eszkalálódása közepette 2022 májusában Japán, az Egyesült Államok, Ausztrália és India tartott egy csúcstalálkozót Tokióban, ahol az Egyesült Államok a megbeszélések első napjától kezdve határozottan szorgalmazta az Indo-csendes-óceáni Partnerség a tengeri terület tudatosításáért (IPMDA) elnevezésű kezdeményezést. 

A közös nyilatkozat központi eleme, hogy előírja a műholdas képi adatok megosztását és közzétételét az óceán állapotának felmérése érdekében. Ez a lépés egyértelműen tükrözte, hogy az Egyesült Államok prioritásként kezeli Kína tengeri tevékenységének visszaszorítását a térségben.

A tárgyalások azonban nehézségekbe ütköztek, mert kifogásolták, hogy az ilyen információk közzététele „felfedné a Quad-országok szándékait az ellenséges nemzetek előtt”.

Végül az elfogadott közös nyilatkozatban szerepelt az IPMDA, elsősorban azért, mert ekkor már jól látható volt, hogy az ilyen képességek döntő szerepet játszottak Ukrajnában.

India, az egyedüli

Míg India a kötöttebb kétoldalú megállapodásokat részesíti előnyben, az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália már jóval több mint egy évtizede szorosan együttműködik.

A három említett ország 2011 óta évente találkozik a Japán–USA–Ausztrália űrbiztonsági párbeszéd keretében. Ausztrália és Japán rendszeresen részt vesz az Egyesült Államok két nagy űrrel kapcsolatos stratégiai gyakorlatán is: az alabamai Maxwell légi bázison tartott Schriever Wargame-en, valamint az amerikai stratégiai parancsnokság által szervezett Global Sentinel űrhelyzetismereti (SSA) gyakorlaton.

Bilaterális szinten az Egyesült Államoknak és Japánnak egyedülálló a biztonsági kapcsolata. A két fél egyetértési megállapodást kötött 2013 májusában az SSA-rendszer szolgáltatásairól és az információmegosztásról a japán Quazi-Zenith Satellite System (QZSS), a japán kormány által kifejlesztett regionális időátviteli és műholdalapú augmentációs rendszer bevonásával, amely az amerikai üzemeltetésű GPS-t hivatott erősíteni az ázsiai-óceániai térségben. Két évvel később, 2015 áprilisában felülvizsgálták a Japán és az Egyesült Államok védelmi együttműködéséről szóló iránymutatásokat, és első alkalommal önálló szakaszt adtak ki az űr- és kibertéri együttműködésről. Ez pedig azzal tetőzött be 2023 januárjában, hogy mindkét ország tisztviselői hivatalos nyilatkozatot tettek arról, hogy a szövetségük kiterjed a világűrre is.

Az Egyesült Államok és Ausztrália között szintén régóta fennálló – az Ausztrália és az Egyesült Államok közötti miniszteri konzultációk (AUSMIN) 2010-es ülésszakáig visszanyúló – SSA partnerséget tart fenn.

Bár India korábban inkább a felderítés és a tudományos, valamint a technológiai kutatás területére korlátozta űrkutatási együttműködését, 2022 áprilisában mégis az SSA-ról szóló szándéknyilatkozatot kötött az Egyesült Államokkal.

A Négyes Űrkutatási Munkacsoport keretében a tagok megállapodnak abban, hogy a Föld és vizei védelme érdekében megosztják a műholdas adatokat, lehetővé teszik a fenntartható fejlődéshez szükséges kapacitásépítést, valamint konzultálnak a normákról és iránymutatásokról. Ugyanakkor az operacionalizálás és a felelősség kérdéseinek tisztázatlanságai – Jogszerű-e felelősséget vállalni a nyílt tengeren az UNCLOS (az ENSZ tengerjogi egyezménye) értelmében? Mekkora tűzerővel kell hozzájárulniuk ehhez az egyes partnereknek? – azt jelentik, hogy rövid távon nem valószínű, hogy tengeri fellépésre kerül sor.

A jövő zenéje

Amint arra a Fehér Ház nemrég kiadott tájékoztatója rámutatott: „az Indo-csendes-óceáni térség a világ óceánjainak 65 százalékát foglalja magában, és a régió országai megélhetésük szempontjából az áruk és az emberek szabad mozgásától függnek”. Mind a négy állam szeretné biztosítani a folyamatos navigációt a térségen belül, és az SSA kulcsfontosságú része ennek az erőfeszítésnek.

Míg az űrkapacitások alkalmazása a tengeri biztonságban továbbra is viták tárgya marad, a Quad már most is lépéseket tesz annak érdekében, hogy műholdas adatokat és kereskedelmi űrpartnerséget biztosítson a környező régió országai számára. Összességében tehát sajnálatos, hogy a Quad-országok a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójának árnyékában ért véget. A négyoldalú űrkutatási együttműködés terén elért további előrelépésre tehát egyelőre várni kell.

Borítókép: 123rf

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán június 9-én.