A mai adatok alapján az építőipart továbbra is gyenge kereslet jellemzi. Az ágazat teljesítménye a bázisidőszaki hatások, a magas kamatkörnyezet, az önkormányzatok forráshiánya és az uniós források visszatartása miatt ismét – bár kisebb mértékben – csökkent.
A mai, idén áprilisra vonatkozó KSH-adatok alapján az építőipart továbbra is gyenge kereslet jellemzi, ennek megfelelően az ágazat teljesítménye ismét csökkent havi és éves szinten egyaránt. Az éves alapú visszaesés 3,2, míg a havi 2,6 százalék volt.
Az éves csökkenés az előző hónapokban megszokottnál kisebb volt, ez azonban az alacsony bázisidőszaki adatnak tudható be,
amikor is havi alapon több mint 10 százalékkal mérséklődött az ágazat teljesítménye.
Az alacsony kereslet több tényezőre vezethető vissza: a magas kamatkörnyezet hátráltatja a vállalkozások és a háztartások beruházásait, az önkormányzatok forráshiánya az ő beruházásaikat fogja vissza, míg az állami beruházások szintén csökkentek a költségvetési helyzet (magas energiaszámla, kamatkiadások, honvédelmi kiadások) miatt.
Ezt a trendet fokozza az uniós források visszatartása, amelyeknek érdemi része szintén az építőiparban jelentene keresletet. Az építőipari termelés tehát akkor tud majd ismét növekvő pályára állni, ha az uniós források elkezdenek megérkezni, illetve ha a kamatkörnyezet érdemben kedvezőbbé válik – értékeli a helyzetet Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Az ágazati szereplők várják az alacsonyabb kamatokat
A jegybank már megkezdte a monetáris politika normalizációját és azt várhatóan ebben a hónapban is folytatja, ám a hitelpiacot fellendítő, kedvezőbb kamatszintek még távolabb vannak. Az építőipari fellendülést a rendelésállomány még nem vetíti előre: az új rendelések volumene 37,5, míg a szerződésállomány 27,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Ez utóbbin belül kiugró az egyéb építmények visszaesése, míg az épületeknél a csökkenés kisebb, így a vállalati beruházások talán valamennyire tartják magukat, vagyis a nagyobb visszaesés az önkormányzatokhoz és az államhoz köthető, amelyek egyébként az ágazat fő megrendelői. Csak remélni lehet ugyanakkor, hogy az alacsony kereslet érezteti hatását az építőipari árakban is, hiszen ezek kiemelkedően magasak, pedig az alacsonyabb árak segítenének fellendíteni a lakosság és a vállalatok építési kedvét.
A KSH adatai részletesen
– 2023 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
– Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4,4, az egyéb építményeké 1,3 százalékkal csökkent.
– A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal volt kisebb a márciusinál.
– 2023 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelése mérséklődött, az épületeké 4,4, az egyéb építményeké 1,3 százalékkal.
– A megkötött új szerződések volumene 37,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 33, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 42,3 százalékkal esett vissza a 2022. áprilisi bázishoz képest.
– Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 27,5, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,3, az egyéb építményekre vonatkozóké 41,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
– 2023 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 7,7 százalékkal csökkent.

Forrás: KSH 2023.06.14.