Új szankciós csomagok, potenciális NATO-intervenciók és kibontakozó offenzívák fémjelzik ma a világot, miközben a figyelem egy része áthelyeződik a Távol-Keletre, főképpen a kínai–amerikai konfliktusra.
Nógrádi György írása a Makronómon
E cikk írásakor, 2023 júniusában, még mindig tombol az orosz ukrán regionális háború – de globális kihívásokkal. Valóban, hatása az energiapiacokon, az élelmiszerpiacokon, valamint a gazdaság egész területén és az ezzel együtt járó migrációs válságban egyaránt megmutatkozik.
Ukrán gabonadömping
Az Európai Unió öt állama, a lengyelek, a szlovákok, a románok, a bolgárok és mi magyarok el tudtuk érni, hogy Brüsszel ideiglenesen korlátozta az ukrán gabonaimportot ezekbe az államokba.
Ugyanakkor az EU agrárkérdésekkel foglalkozó lengyel biztosa az öt ország delegációja előtt Brüsszelben kijelentette, hogy az ukránokért meg kell hozni ezen országok gazdáinak az áldozatot, egészen addig, amíg teljes jogú EU-tagok nem lesznek.
Ez optimális esetben is bő tíz évet jelentene, és addig a GMO kezelt, gyenge minőségű ukrán búza, amely semmilyen EU-s előírásnak nem felel meg – ráadásul a földek tulajdonosainak jelentős része már régen nem is ukrán –, ellenőrizetlenül ömlene be az EU piacaira. Ráadásul igazi extraprofit csak akkor lenne, ha az öt tiltakozó országra rá tudnák kényszeríteni az olcsó gabonafajtákat, mert akkor még a szállítási költségeken is tudnának keresni. Hogy ez szétverné az öt ország agrárpiacát, az jelenleg senkit sem érdekel. Ahogy az sem, hogy eredetileg ezeket a termékeket a harmadik világ piacaira szánták.
Migránskvóta vagy 7,5 millió fejenkéntA migrációról elfogadott brüsszeli állásfoglalás többségi előterjesztés. Ami benne van, az kompromisszumok sorozata. A jobboldali német CDU számára ugyanúgy nem megfelelő, ahogy a baloldali liberális német Zöldek számára sem. A többségi tervezet azt jelenti, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok zöme, így a lengyelek és a magyarok is, vagy tartózkodtak, vagy pedig nemmel szavaztak.
E tervezet szerint, aki nem vesz fel a kötelezően előírt kvóta alapján migránsokat, azon tagállamoknak a rájuk osztott kvóta alapján fejenként 20 000 eurót (mintegy 7,5 millió forintot) kell fizetniük. Ez a szegényebb tagállamok számára csőd közeli helyzetet eredményezhet.
Brüsszelben ez sem érdekel senkit.
Újabb szankciók jönnek?
Von der Leyen az első szankciós csomagnál azt mondta, hogy ez térdre kényszeríti Oroszországot. Túl a 10. szankciós csomagon, Oroszország még mindig nem kényszerült térdre, de Európa folyamatosan gyengül.
Ukrajna jelenleg újabb szankciós csomagot követel Oroszországgal szemben, ezúttal a nukleáris energia területén. Véleménye szerint a Roszatom terrorista tevékenységet támogató szervezet. Az, hogy egy ilyen csomagnak milyen hatásai lennének, többek között Magyarország energiaellátására, azzal szintén nem foglalkoznak.
Naponta újabb és újabb – kínai, az indonéz, a brazil, a vatikáni – béketervek születnek, kompromisszumokra épülnek, ám Ukrajna ezekről még tárgyalni sem hajlandó. Véleményük szerint egyetlen béketerv lehetséges: az ukrán, ésterületfeladásról szó sem lehet,a világnak pedig támogatnia kell atízpontos tervüket.
A szlovén államfő kijelentette, hogy a béke melletti kiállás nem jelent orosz barátságot.
G7-csúcs és ukrán offenzíva
A legfejlettebb országok G7-csúcstalálkozójára meghívott harmadik világbeli államok: Brazília, India, Indonézia sokkal differenciáltabban látják a háború menetét és lehetséges kimenetelét, mint a nyugati országok.
Új elem, hogy három NATO-tagállam lakosságának a többsége is úgy véli, hogy az orosz–ukrán háborúért a felelősség nem egyedül az oroszokat terheli. Ezek: Szlovákia, Bulgária és Görögország.
Időközben elkezdődött a régen várt offenzíva. A cél nyilvánvaló: az ukránok a nyugati igényeknek megfelelően támadnak, és a vilniuszi NATO-csúcsra eredményt akarnak felmutatni. Most, a támadás első óráiban sikeres áttörés nem látszik, de nagy emberáldozat igen.
Az oroszok eddig jobbára feltartóztatták az ukrán támadást, és a nyugati technika komoly veszteségeket szenvedett el.
Hogy ebből mennyi volt az orosz siker, és mekkora szerepet játszott az ukrán katonák esetleges gyenge kiképzése, az majd a háború utáni elemzésekből fog kiderülni. A nyugati szakértők az ukrán támadást május közepére várták. A csúszás hatásait szintén napok vagy hetek múlva lehet majd megítélni.
Az ukrán álláspont az, hogy a támadás a Pentagonból történt dokumentumok kiszivárgása miatt csúszott. Az, hogy ebben mennyi az igazság, szintén kérdéses.
Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára bejelentette, hogy ha a csúcson nem lesz érdemleges előrelépés az ukrán biztonság szavatolásában, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy több tagállam is katonákkal fogja segíteni Kijevet. Ez még a legjobb forgatókönyv alapján is a háború újabb, brutális eszkalációját jelentené. Az aggodalmakra ráerősít Norvégia is, amely közölte, hogy hajlandó zsoldosokat és egészségügyi személyzetet küldeni Ukrajnába.
Milley vezérezredes, az USA Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának volt elnöke (2015-2019) véleménye szerint Ukrajna ugyan készen áll a támadásra, de ettől még a háború elhúzódik.
Eközben Oroszország elkezdte visszavásárolni a korábban eladott orosz fegyvereket Indiától és Myanmártól.
Ukrajna pedig újabb nyugati haditechnikát követel. Ezúttal a legmodernebb F 16-os repülőgépeket. Hogy a Nyugat hajlandó és képes lesz-e ezen fegyverek leszállítására, az a jövő kérdése.
A gátszakadás ügyében, a Nyugat óvatosan fogalmaz. Ukrajna már bejelentette, hogy kér 1 milliárd Eurót a gát kijavítására, és újabb 1 milliárdot a keletkezett károkra. Az, hogy a gát jelenleg orosz ellenőrzés alatt van, úgy néz ki, hogy nem szempont.
Egy év alatt az ukrán GDP 30 százalékkal csökkent. A szegények aránya 5 százalékról 24 százalékra növekedett.
Sor került egy francia–német–lengyel csúcsértekezletre is az ukrajnai helyzetről. A lengyelek, mint a háborúban álló országgal határos középhatalom voltak jelen.
A jó hír, hogy folyamatosan konzultálnak a háborúról az oroszok és az amerikaiak. Az is jó hír, hogy ezekről a megbeszélésekről eddig semmi sem szivárgott ki. A CIA korábbi főigazgatója, Pompeo Kijevbe látogatott.
Távol-Kelet: a feszültség eszkalálódik
Több amerikai elemző felvetette, hogy a jövőben szükség lesz egy Kína elleni amerikai–európai–orosz összefogásra. A papír mindent kibír.
A Távol Keleten szintén nőtt a feszültség: az USA vezetésével Kína-ellenes szövetségek jönnek létre. A német védelmi miniszter bejelentette, hogy 2024-ben Berlin két hadihajót küld a csendes-óceáni térségbe. Ilyen csatahajók küldése Európából a Távol Keletre eddig a történelemben – az esetek többségében – nem hozott túl sok sikert.
Kína szempontjából az az ukrán kérés, hogy „ha jók a kapcsolatai Moszkvával, vegye rá az oroszokat a megszállt ukrán területek kiürítésére”, egyszerűen értelmezhetetlen.
Véleményem szerint a Távol-Keleten a feszültség jobban eszkalálódik, mint az orosz–ukrán fronton, csak a világ, legalább is az amerikai és az európai közvélemény, kevesebb figyelmet szentel ennek a kérdésnek.
A nyár elkezdődött. Remélem a csatatereken és a tárgyaló asztaloknál is növekedni fog a normalitás.
Címlapfotó: Makronóm Intézet
