Oroszország sürgősségi élelmiszeralapot javasolt a közép-ázsiai volt szovjet országoknak. A javaslat egyszerre teremthetne tartalékalapot az élelmezéshez, fejleszthetné a gabona raktározását, másrészt Oroszország a térség erősebb játékosaként léphetne fel a világpiacokon.

Az utóbbi időszakban elindult a versenyfutás a közép-ázsiai türk államok felé. Eddig orosz befolyási zónának tekintették, de azért Törökország és Kína is igyekezett kiterjeszteni feléjük a csápjait, majd beszállt a játékba az USA és az EU is. Meglepő hír volt, hogy nemrég Kína az oroszok nélkül találkozott a türk államokkal. Az USA érdeklődésében sokan azt látták, hogy az „isztánokat” szeretné az oroszok ellen fordítani. Az oroszok most egy nagyvonalú és érdekes javaslattal jöttek, 

az élelmiszer vonalán szeretné megerősíteni a vámunióba tömörült térség összetartozását.

Oroszország egy speciális, sürgősségi élelmiszeralap létrehozását javasolta az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) egésze számára. Az ötletet az EAEU Kormányközi Tanácsának ülésén Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök vetette fel, azzal indokolva, hogy a külpiaci instabilitás körülményei között gyorsan stabilizálni tudnák a helyzetet, ha arra hirtelen szükség lenne. Emellett javasolta, hogy hozzák létre az „ötök” valamennyi országára vonatkozó élelmezésbiztonsági operatív monitoring teljes körű rendszerét.

Misusztyin nem hiába hangsúlyozta, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió nemcsak magát képes ellátni élelmiszerrel (főleg gabona- és napraforgóolajjal), hanem már exportálni is tud.

A Vzgljad orosz portál öt pontban foglalta össze, hogy mi indokolja a javaslatot:

1.      Túlzott exportigény esetén a lakosság ne maradjon kenyér nélkül.

A piacon a gabonával két rossz dolog történhet, vagy sok van belőle, és akkor az árak csökkenése miatt a gazdák szenvednek, vagy kevés, akkor pedig a lakosságnak lesz drága a kenyér. Az utóbbi időben, hogy már gabonafelesleget termelnek, a térség gabonakereskedői is megtalálták a világpiacokat. A növekvő export többször is gabonahiánnyal fenyegetett a térségben és Oroszországban. Ilyenkor egy kormányzat vagy hagyja, hogy a kenyér ára elszabaduljon, ami súlyosan érinti a legszegényebb rétegeket. Vagy pedig igyekszik meggátolni a kenyér drágulását kiviteli vámok, gabonakiviteli kvóták bevezetésével, esetleg ideiglenes gabonakiviteli tilalommal. Oroszországban többször is bevezettek ilyet, utoljára tavaly március 15-től június 30-ig. Viszont az államnak az ilyen éles beavatkozásai az áruforgalomba rombolja az ország megbízhatóságát a világpiacokon.

2.      Segíteni a gazdáknak az alacsony árak idején

Az orosz agrárium is nem egyszer szenvedett a magas terméshozam miatt. A hazai gabonaárak csökkenése komoly veszteséget okozott azoknak, akiknek már az aratáskor el kellett adniuk a termést a tavaszi munkákra felvett hitelek törlesztéséhez. Mások, főleg a nagyok, ki tudták volna várni a magasabb árakat, de gyakran a tárolói kapacitások gátolták őket ebben. Arra számítanak, hogy az állami felvásárlás a rendkívüli gabonaalapba majd megemeli a hazai árakat, és lehetővé teszi, hogy a gazdák, valamint a kisgazdaságok a betakarítás után azonnal eladják a gabonát, ám nem akkora kedvezménnyel, mint ahogy az sokszor előfordult.

3.      A tárolói ágazat modernizálása

A gabonabetakarítás utolsó, 2017–2018-as csúcsa során döbbentek rá az oroszok, hogy a magtárak elavultak, a többségük több mint 30 éve épült. Az akkor rendelkezésre álló 130 millió tonna tárolókapacitásnak csak valamivel több mint a negyede (35 millió tonna) felelt meg a korszerű követelményeknek. A gabonatároló-kapacitás hiányát akkor 20 millió tonnára becsülték.

A helyzet az elmúlt öt évben javult, mindenekelőtt az exportáló cégek fektettek be a raktározásba, de igyekeztek a nagy gabonagazdaságok is, amelyekhez csatlakoztak a tej- és hústermelők a saját takarmányalap biztosításáért. Így a térségben lévő tárolókapacitás egyre nagyobb hányada a gabonatermelőkre hárult, ami azonban a kormányzatot zavarja, hiszen ezt nem tudják felügyelni.

4.      Egy lépést a közös gazdasági tér megerősítése felé

A piaci zavarok gyakran vezethetnek konfliktusokhoz. Az EAEU-országok külkereskedelme nincs szigorúan szabályozva, emiatt időnként megnőtt a viszonylag olcsó gabona importja Oroszországból és az azt követő export (vagy például liszt) a harmadik országokba. (Azaz egyszerre verték le a gabona árát a gazdáknak és emelkedett a kenyér ára a lakosságnak.) 

Voltak olyan esetek is, amikor például a kazahsztáni kormány maga is érdekelt volt abban, hogy csökkentse az olcsóbb orosz gabona kínálatát az országban, ami destabilizálta a hazai piacukat. Erre megoldásként a szállítási kvóták bevezetését vagy a gabonaszállítás ideiglenes felfüggesztését alkalmazták, de ezek nem igazán jó megoldások egy vámunióban. Látni azért, hogy az EAEU-tagországok még nem állnak készen az egységes gabonaexport-politika kialakítására. Az oroszok javaslata arról is szól, hogy befolyásolják a kenyérárak és a gabonaexport helyzetét a közös gazdasági térben.

5.      Nagyobb befolyás megszerzése a külföldi piacokon

Az Oroszország és Kazahsztán 2022/23-as gabonatermelése 153 millió és 19 millió tonna volt, amelyből 40 millió, illetve 9 millió tonnát exportáltak. Az oroszok jogosan gondolják, hogy a gabonaexport-politikák szinkronizálása növeli majd együttes befolyásukat a globális gabonapiacra, miközben a rendkívüli gabonaalap megszüntetheti az országok közötti verseny egyes elemeit.

A javaslatot az is alátámasztja, hogy az orosz gabona elsődleges piaca a globális dél országai, amelyeknél szintén van szándék a dedollarizációra. A Vzgljad szakértői felvetik azt a lehetőséget is, hogy a gabona esetében ugyancsak volna lehetőség hasonló módszerek bevezetésére, mint ahogyan a világpiacon az Egyesült Államok befolyásolja az olajpiacot az olajtartalékai segítségével.

Oroszország új magasságokba emelte a mezőgazdaságot

Most, hogy a szankciók hatásait mindenki vizsgálja, rá kellett döbbenni, hogy Oroszország nemcsak az energiahordozókból keres, hanem komolyan növelte a mezőgazdasági exportját. Tavaly például 41,6 milliárd dollárra emelte az agráripari kivitelét. A növekedés 2021-hez képest 12 százalékos, akkor 37,1 milliárd dollárt teljesített a mezőgazdasági export. Sőt, a kivitel már 2021-ben 21 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. A mostani szezonban Oroszország 50-55 millió tonna gabonát exportál, amelyből mintegy 45 millió tonna lesz. Maga a mezőgazdasági kivitel tükrözi az egész ágazat fejlődését.

 Egyrészt a klímaváltozás javította az orosz termelési feltételeket, másrészt a 2014 óta bevezetett szankciók kényszerítették őket az élelmiszer-önellátás felé, illetve a mezőgazdaságba való beruházásokra. Az oroszok úgy mondják, hogy csak a tej (85,7 százalék) és a zöldségek (89,2 százalék) mutatói nem érik el a 100 százalékot. Például baromfihúsból már exportra is jut, miközben a 2000-es évek elején e termék a behozatalának az aránya 70 százalék volt.

Az oroszok és az Ukrajnával kötött gabonamegállapodás

A fentiek sok magyarázattal szolgálnak a gabonamegállapodás megkötéséhez, illetve annak várható, oroszok általi felmondásához.

A gabonaüzletet 2022. július 22-én kötötték meg Isztambulban az ENSZ, valamint Törökország közvetítésével, és ez lehetővé tette, hogy az Oroszországgal egyeztetett folyosón (a törökországi ellenőrzést követően) áthaladjanak az ukrán kikötőkből (Odessza, Csornomorszk és Juzsnij) ukrán gabonát exportáló szállítóhajók.

De ez csak az ügylet egyik oldala volt. Cserébe az ENSZ megígérte, hogy az EU és az Egyesült Államok feloldja az orosz hajók biztosítására és a külföldi hajók bérletére vonatkozó korlátozásokat, az orosz mezőgazdasági és műtrágyaexport tilalmát, a mezőgazdasági termékeket exportáló orosz vállalatok számláinak befagyasztását, a mezőgazdasági gépek alkatrészeinek Oroszországba irányuló exportjára vonatkozó szankciókat és az Orosz Mezőgazdasági Bank SWIFT-rendszeréhez való csatlakozását. A hatodik feltétel a Togliatti–Odessza ammóniavezeték üzemének újraindítása volt.

Az oroszok úgy érzik, hogy a nekik tett ígéretek nem teljesültek, sőt, legutóbb a Togliatti–Odessza ammóniavezeték is – egy klasszikust idézve felrobbantódott. Így nem csoda, hogy Oroszország komolyan fontolgatja a megállapodás felmondását, sőt, pár napja egy gabonaüzlet keretében korlátozta az odesszai Juzsnij kikötőbe tartó hajók regisztrációját.

A jelek szerint Oroszország egyszerűen nem kívánja megújítani a megállapodást, mert nem kapott belőle semmit. Az ottani külügyminisztérium egy friss nyilatkozatában azt közölte: 

e probléma megoldása nélkül nemcsak a kikötők hozzáadásáról és az ukrán export körének bővítéséről, hanem a fekete-tengeri kezdeményezés július 17-e utáni folytatásáról sem lehet szó.

Oroszország tehát fokozatosan lépked, hogy vezető szerepet érjen el a világ élelmiszerpiacán. A közép-ázsiai államokkal kiegyezne, a szomszédos versenytársát pedig korlátozná. Ukrajna mezőgazdasági teljesítménye amúgy is jelentősen csökkenni fog, leginkább a megszállt területek, az elaknásított földek miatt, amit megfejelhet a hajószállítás leállítása. Mindez újra felértékeli Ukrajna számára a vasúti tranzitot (rajtunk keresztül, annak összes veszélyével), ami gondot okozhat az egész EU piacán. Emellett pedig ott a klímaváltozás, ami Oroszországnak lehetővé tette a mezőgazdasági termelésének bővítését, míg a hagyományos gabonatermelő régiók aszállyal küzdenek. Egyelőre úgy tűnik, sok minden az oroszokat erősíti.