A Közép-Dunántúl küzd a munkaerő megtartásáért. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) elindította a Country Ride elnevezésű régiókon átívelő programját, melynek első állomását Veszprémben tartották. A szakmai eseményen közel 100 közép- és felsővezető vett részt Vas, Veszprém és Zala vármegyékből.
A tartalmas nyitóelőadást Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tartotta a területi politika új irányairól, majd Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az aktuális munkaerőpiaci helyzetképről adott részletes tájékoztatást.
Az eseményt Buday-Kollárik Tímea, a Szövetség ügyvezetője és Seres Nikolett, operatív igazgató nyitották meg röviden bemutatva a JVSZ tevékenységét.
Köszöntőjében Kiss Katalin, a MAM-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a JVSZ régiós nagykövete mutatta be részletesen a szervezetet, amely közel 4 évtizede segíti a tagvállatai közé tartozó hazai és külföldi kis-, közép- és nagyvállalatok működését. Fontos feladatuknak tartják, hogy szakmailag összekössék a mindenkori kormányzatot a vállalkozói szférával. Másik fontos törekvésük a vidéki telephellyel rendelkező vállalatok aktív bevonása, ezért hívták életre magát a Country Ride eseménysorozatot is. Ennek első állomása volt a június 15-ei veszprémi esemény, mellyel
Veszprém, Vas és Zala vármegyék vállalatainak teremtettek tudásmegosztó és kapcsolatépítési lehetőséget.
A Country Ride eseménysorozat szakmai partnere és támogatója a Volkswagen, márkakereskedéseikben ők biztosítják az események helyszínét. Így a Volkswagen veszprémi márkaképviseletének nevében, a Ring-Autó Kft. ügyvezető igazgatója, Molnár Judit is nagy örömmel köszöntötte a vendégeket.
Papp Zoltán, a Volkswagen márkaigazgatója örömét fejezte ki, hogy a kereskedői hálózatuk adhat otthont ennek a rendezvénysorozatnak. Elmondta, hogy két okból is fontos és értékes számukra ez az együttműködés. Egyfelől büszkék arra, hogy vendégül láthatják minden esemény térségéből a kis-, közép- és nagyvállalatok vezetőit. Jelenleg Magyarországon már több mint 70 százalék a céges ügyfeleik aránya, így nagy jelentőséggel bír számukra, hogy ezt a kiemelt és igen fontos ügyfélkört fogadhatják kereskedéseikben a Country Ride állomásain. Másfelől szimpatikus számunkra az is, hogy
az üzletről való gondolkodás nemcsak a fővárosban, hanem a sorozatnak köszönhetően országszerte zajlik, így lokális fókusszal ad lehetőséget a vezetőknek arra, hogy valódi szakmai eszmecserén vegyenek részt.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntőbeszédében érintette a kulturális főváros program elemeit, melynek fő fókusza, hogy egy sokrétű közösségfejlesztő programsorozatot valósítsanak meg. Miután Veszprém – Győr mellett -Magyarország legélhetőbb városai közé tartozik, a program ambiciózus célja az is, hogy felzárkózzanak Európa legélhetőbb városai közé. A város vonzerejének jelenlegi növekedését azzal is bizonyította, hogy a Pannon Egyetemre idén 60 százalékkal több fiatal jelentkezett, és a veszprémi kórházban pedig túljelentkezés van rezidensekből. Mindazonáltal kiemelte, hogy milyen fontos a vállalati közösségek szerepe, ezért is üdvözölte a Szövetség kezdeményezését és bátorította a vállalatokat az összefogásra és az aktív szerepvállalásra.
Területfejlesztés a középpontban
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadásában kiemelten foglalkozott a térség helyzetével. Kiemelte, hogy az eddigi régiós felzárkóztatási politikák elsősorban Budapest fókuszúak voltak, és bár szinte minden régióban tapasztalhattunk fejlődést, azok szintje igen eltérő volt.
Budapest, amely már 2004-ben is az Európai Unió átlagának 129 százalékán állt, az elmúlt 17 év alatt az uniós átlag 156 százalékára nőtt, azaz 27 százalékponttal tudta növelni fejlettségét. Mellette az Észak-Dunántúli régió tudott a legnagyobbat növekedni. Az elmaradottabb régiók közül a Dél-Alföld 10 százalékpontos felzárkózást tud felmutatni, amivel az uniós átlag 54 százalékára növekedett, az Észak-Alföld már csak 42-ről 49 százalékra tudott növekedni, míg a Közép-Dunántúli régió nem nagyon tudott dinamikus felzárkózási ütemet produkálni, gyakorlatilag stagnált.
Bár van egy általános felzárkózási folyamat, de az eltérő növekedési ütem miatt a területi különbségek egyre inkább nőnek az országon belül
– állapította meg Navracsics Tibor.
Európai kontextusban arra is kitért, hogy Budapest szoros versenyben áll Közép-Kelet-Európa fővárosaival, és az egész ország érdeke, hogy a fővárosunk helyt tudjon állni ebben a versenyben.
A Nyugat- és Közép-Dunántúl magyarországi mércével mérve jó helyzetben van. Nyugat-Dunántúl helyzete a közepes fejlettség csapdájának jellemzőit mutatja, bár – ahogy Navracsics megjegyezte – jó lenne, ha ott lennénk, amit európai szinten is közepes fejlettségnek minősítenek. Tehát a fejlesztés tekintetében ezekben a régiókban is másfajta hozzáállásra van szükség.
A többi régió viszont Európa legszegényebb térségei közé tartozik, tehát egy fokozott fejlesztési programra van szükségük, amit az EU források felhasználásánál próbálnak majd érvényesíteni. A miniszter rámutatott, hogy mivel a fejlesztési források kétharmada a felzárkózó régiókba irányul, így Közép-Dunántúlon – ahová a többi térséghez viszonyítva kevesebb forrás érkezett – versenyképességi stagnálás, a gazdasági helyzet relatív romlása tapasztalható.
A fejlettségbeli különbségek tükröződnek a régiók egy főre jutó GDP-jében is. Amennyiben a magyar átlagos adathoz viszonyítjuk, akkor Budapesten az egy főre jutó GDP az országos átlag 207 százalékán van, Győr–Moson–Sopron és Komárom–Esztergom vármegye az országos átlag körül mozog, a többi terület sajnos az átlag alatti teljesítményt mutat.
A területfejlesztési miniszter a gazdasági fejlettség mellett kitért a belföldi vándorlási adatokra is, amelyek az általános gazdasági folyamatok térbeli megjelenését tükrözik. Három fő tendenciára mutatott rá: az észak-keleti régiókból az észak-nyugati régiókba való vándorlásra, a budapestiek kiköltözésről az agglomerációba, illetve a Balaton-felvidék járvány utáni gyarapodására.
Az eredmények tükrében indokoltnak tartja a fejlesztési hozzáállás változását, mely az alapvetően közigazgatási fejlesztési politikáról a funkcionális térségek és funkcionális városok fejlesztésére való áttérést jelentené.
Kiemelte, hogy olyan funkcionális várostérségekben is gondolkodnak, amelynek van egy 50 ezres városmagja, és ahova a vonzáskörzetük 15 százaléka bejár tanulni, dolgozni. Soprontól Szolnokig, Egerig már látszódik az ilyen városok hálózatának kialakulása. A funkcionális városfejlesztés egy új kihívás lesz a megyei jogú városok polgármestereinek. Emellett kiemelt figyelmet kapnak az egyéb, organikus fejlődésű térségek, mint például a Balaton.
Navracsics elmondta, hogy területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut, kiemelt cél a fentiek mellett a versenyképesség erősítése, a zöld- és digitális átmenet megvalósítása. A miniszter úgy véli, hogy az uniós források a tervek szerint érkeznek Magyarországra, 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró, 2025-ben pedig 2, 8 milliárd euró várható.
A munkaerőpiac problémái
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az országos munkaerőpiac taglalása mellett kitért a térség helyzetére is, mivel a vállalkozók ezt jelölték meg a régiójuk egyik legérzékenyebb témájának. A hallgatóság külön díjazta, hogy az államtitkár nem igyekezett idealizált képet festeni a munkaerőpiacról, hanem előadásában a problémákra és azok megoldásaira koncentrált.
Az államtitkár fontos feladatként jelölte meg a munkaerő bevonzását. Jelenleg az országban mintegy 80-100 ezer betöltetlen állás van az alacsony 3,9 százalékos munkanélküliség mellett. A munkaerő-tartalék nagyon lecsökkent, de a keleti régiókban is hasonló a helyzet, miközben eddig onnan volt a merítési bázis. Kiemelte, hogy strukturális feszültségek vannak a munkaerő kínálata és a kereslete között szakmai és regionális lebontásban is. Kitért a munkaerőhiányra, a demográfiai változásokra, a társadalom elöregedésére. Szemléletesen bemutatta, hogy ha az eddigi demográfiai trendek folytatódnak, akkor 2030-ra az aktív munkaképességűek csoportja (20-64 év) 300 ezer fővel lesz kevesebb.
Előadásában kifejtette, hogy a háború vége és annak következményei is beláthatatlanok, de a vállalkozók előre gondolkodnak, megfeszülnek, hogy megtartsák a legjobb munkaerőt, ezért is ennyire alacsony a munkanélküliség.
Végül pedig kitért a vendégmunkások kérdésére, amit nagyon érzékeny kérdésnek minősített. Eddig is dolgoztak vendégmunkások Magyarországon, de nagyon szervezetlen volt a kvóták betartása. A vendégmunkások alkalmazását érintő új törvényt elfogadták, és most folyik a részletek kidolgozása, ahol az államtitkár szerint nemcsak azokat a szakmákat kell meghatározni, ahova jöhetnek, hanem azokat is, ahová nem.
Az előadások mellett egy elemzői kerekasztal-beszélgetés is színesítette a programot „Egyensúly a jövő munkaerőpiacán” címmel, melyben Márton Kata, a Pratiker Magyarország HR&CSR vezetőjének moderálása mellett Horváth Nikoletta, a MAM-Hungária Kft. HR vezetője, Krátky Márk, az euJobs HR-Group üzletfejlesztési és üzemeltetési igazgatója és Novák Tibor, a BPW-Hungária Kft. HR vezetője osztották meg tapasztalataikat a munkaerő-megtartás szerepéről és a munkaerő bevonzásának lehetőségeiről.
A térség munkaerőhelyzetének jellemzői közül kiemelték a nagyon magas foglalkoztatottságot, az alacsony munkanélküliséget és a magas fluktuációt. A térségben minimális a munkaerő-tartalék. A megváltozott munkaképességűek és a nyugdíjasok újrafoglalkoztatása minimálisan járul hozzá a munkaerő pótlásához, emellett nagyon erős Ausztria elszívó hatása a könnyedén elérhető, jóval magasabb munkabér miatt. Az egyensúly kibillent, és fokozott figyelmet kell fordítani a munkaerő megtartására, ami sok esetben nem csak magasabb fizetést jelent, hanem rugalmas munkaidőt, otthoni munkavégzést vagy akár egyéb juttatások bevezetését, pl. egészségügyi programok alkalmazását. Ez utóbbinál sokat jelentene a munkáltatók számára, ha a munkavállalóknak elérhető magánegészségügyi szolgáltatás nyújtása kedvezményes adózású lehetne.
A fluktuáció keretében kitértek arra is, hogy a munkavállalók túl érzékenyek, ingerlékenyek lettek az utóbbi időben, ami elsősorban a középvezetőkre helyez komoly nyomást. A vállalatoknak egyre több intézkedést kell hozni a fluktuációs ráta leszorítására.
A vendégmunkásokról szóló új törvény által meghatározott 2+1 éves időtartamot rövidnek tartják, mivel csak maga a beutazás és a betanítási időszak hónapokba telik. Bizonyos munkakörök esetében javasolták ennek az időtartamnak a meghosszabbítását.
A beszélgetés résztvevői zárásképp azzal foglalkoztak, hogy kialakulhat-e a vágyott egyensúly és egyfajta harmónia a munkaerőpiacon, miközben folyamatosan bővül a kereslet. Talán az ipari automatizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazása enyhíthet ezen a szorításon, de a kihívásokból lesz bőven.
A Joint Venture Szövetség Country Ride kezdeményezése idén még 3 állomással folytatódik, szeptember 15-én Pécsett, október 13-án Kecskeméten, majd november 17-én Debrecenben szerveznek hasonló eseményt, a programot mindig az adott régió számára releváns témák köré építve. A 2024-es állomások között szerepel még Székesfehérvár, Tatabánya, Nyíregyháza és Eger.
