Tavaly március óta áll szankciós tiltás alatt az orosz karbantartó cég, a magyar kormány most elérte, hogy a Metrovagonmas mentességet kapjon a 3-as metró esetében.

A héten elméletileg már elfogadott (a végső szavazás még hátra van) tizenegyedik szankciós csomag tervezetébe a kormány külön közbenjárásának köszönhetően bekerült egy olyan kiegészítés, amely Magyarországnak mentességet ad a 3-as metrót ellátó alkatrészek importjára és karbantartására vonatkozóan.

A Bloomberg értesülései szerint az orosz Metrovagonmas nagy értékben exportálhat továbbra is Magyarországra a szerelvények karbantartáshoz szükséges eszközöket, és konkrét technikai munkákat is végezhet a metrókocsikon.

A probléma a 3-as metró karbantartásával kapcsolatban nem új keletű:

a Metrovagonmast a legelső szankciós csomagban, tehát már 2022 márciusában tiltólistára tették.

Miután a vagonokhoz csak az orosz cég gyárt alkatrészeket, felmerült a veszélye, hogy a 3-as metró – karbantartás és pótalkatrészek hiányában – előbb-utóbb működésképtelenné válik. A probléma most megoldódott: a kormány közbelépésének köszönhetően a vállalat összesen 14 olyan terméket szállíthat Magyarországra, amelyeket több mint egy éve szankciós intézkedések sújtottak.

Valamit valamiért

A tizenegyedik szankciós csomag elfogadása hosszú folyamat volt. A tiltó pakk tartalmával Magyarországnak nem volt különösebb problémája (az Ukrajna részéről követelt orosz nukleáris energiáról szóló tilalom még a tervezetbe sem kapott helyet), abban alapvetően újabb, személyekre szóló szankciók, illetve harmadik országok vállalataival szembeni tiltó intézkedések szerepelnek. A Szijjártó Péter által szorgalmazott kezdeti blokkolás egyetlen okra vezethető vissza: Kijev szégyenlistára tette az OTP-t, amiért változatlanul működteti oroszországi fiókjait, ezzel pedig – Ukrajna véleménye szerint – hozzásegíti Putyint „háborús gépezetének működtetéséhez”. A vádaskodást a külgazdasági és külügyminiszter a leghatározottabban visszautasította, ahogyan az OTP vezetése is, amely tételesen cáfolta az ukránok gyanúsítgatását.

A magyar kormánynak végül elfogyott a türelme, és közölte: ameddig Ukrajna fenyegetőzik és zsarolással próbálkozik, blokkolni fogja a tizenegyedik szankciós csomag megszavazását. Magyarország a magányos küzdelemhez meglepő helyről kapott szövetségest. Görögország (mint az EU legnagyobb tengeri kereskedelmet bonyolító országa) az állami kézben lévő hajózási vállalatai törlését követelte az ukrán szégyenlistáról, hasonlóképpen nyilatkozva: ameddig ez meg nem történik, blokkolja a szankciós törekvéseket.

Úgy tűnt azonban, Kijevnek fontosabb a listázási PR-kényszer, mint a valós támogatás, és nem volt hajlandó kompromisszumra,

annak ellenére sem, hogy Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője igyekezett elsimítani a nézeteltéréseket, és felhívni az ukrán kormány figyelmét az esetleges téves információkra, amelyek alapján az érintett cégek neve a listára került.

A történet végül meglepő fordulatot vett: Ukrajna törölte a listáról a gorög hajózási vállalatokat, az OTP-t azonban rajta hagyta. Ennek ellenére Magyarország beleegyezett a csomag megszavazásába – amelynek az ára feltételezhetően a budapesti tömegközlekedés főszereplőjének megmentése volt. A magyar kormány nem tett le az OTP-vel kapcsolatos tervéről sem. Közölte, hogy nem fogja megszavazni az Ukrajnának az Európai Békekeretből átcsoportosított 500 millió eurós hadisegélyt, ameddig az ország legfontosabb pénzintézete az ukrán feketelistán szerepel.

Forrás: makronom.mandiner
Fotó: MTI/Balogh Zoltán