A német parlament olyan törvényt fogadott el, amely új lehetőségeket nyit meg az EU-n kívüli országokból érkező álláskeresők és számos, már az országban tartózkodó menekült előtt. A konzervatív törvényhozók felháborodtak.

A Bundestag június 23-án, pénteken elfogadta az új bevándorlási törvény reformját, amelynek célja, hogy még több, az Európai Unión kívülről érkező embert ösztönözzön arra, hogy Németországban dolgozzon – derült ki a Deutsche Welle (DW) írásából.

Nancy Faeser belügyminiszter szerint: „Ez a törvénytervezet biztosítja a jólétet Németországban”, azonban azt is hozzátette, hogy a terv csak akkor működik, ha a végrehajtás során lebontják a bürokratikus akadályokat.

„Elfogadhatatlan, hogy 17 különböző kérelmet kell kitölteni ahhoz, hogy egy új ápolót be lehessen hozni az országba”

– tette hozzá.

A DW írásából az is kiderült, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége nagyrészt pozitívan fogadta a kormány elképzeléseit, bár bírálták a külföldi munkavállalók képesítési akadályainak csökkentésére vonatkozó terveket. A CSU-s Andrea Lindholz szerint a német nyelvtudás szükséges szintjének csökkentésére vonatkozó tervek csak az alacsonyan képzett munkavállalókat ösztönöznék.

Lindholz azt is hozzátette, hogy ha ezzel a lehetőséggel a már az országban tartózkodó menedékkérők is élhetnek, az ahhoz vezethet, hogy „a menekültügyi eljárás egyfajta államilag finanszírozott munkakeresési lehetőséggé válik Németországban”.

Norbert Kleinwächter, a szélsőjobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) képviselője egyáltalán nem támogatta a törvénytervezetet, mivel szerinte így Németország „szemétországgá” válna.

„Amit önök egy 100 oldalas törvénytervezetben összeállítottak, azt egy mondatban össze lehetne foglalni” –  mondta. „Mindenki bejut, és senkit sem dobnak ki”.

Lamya Kaddor a Zöldek pártjából visszautasította az AfD kritikáit, mondván, hogy a német nyelvtudás nem a legfontosabb előfeltétele a németországi munkavállalásnak. „Akkor integrálódsz a leginkább, ha németül kell beszélned a munkahelyeden – észrevetted már?” – tette fel a kérdést szarkasztikusan Kaddor, majd az is kiderült, hogy ő pozitívan vélekedik a törvénytervezetről: „Ez végre igazán jó hír ennek az országnak. Ezzel döntő lépéseket tettünk előre az olyan sikeres bevándorlóországokkal folytatott versenyben, mint az Egyesült Államok vagy Kanada” – mondta.

A Szabaddemokrata Párt (FDP), amely a német kormány hárompárti koalíciójának neoliberális részét képviseli, hangsúlyozta, hogy szerintük az új törvény gazdasági előnyökkel jár. „Nevetséges, hogy Németországban ma könnyebb a menekültügyi rendszerbe belépni, mint a munkaerőpiacra” – mondta az FDP-s Konstantin Kuhle. „Ezt megfordítjuk ezzel a törvénnyel”.

Az új esélykártya és a pontszerző rendszer

A törvény egyik legfontosabb újítása az „esélykártya” és a hozzá kapcsolódó pontrendszer, amely lehetővé teszi, hogy azok a külföldiek, akiknek még nincs munkájuk, egy évre Németországban dolgozzanak. A kártya megszerzésének előfeltétele lesz a szakképesítés vagy egyetemi diploma.

A kártya megszerzéséhez további feltételek szükségesek, amelyekért pontokat is kapnak: ezek közé tartozhat például a német és/vagy angol nyelvtudás vagy a németországi kapcsolatok.

Esélykártyával alkalmi munkát is lehet majd vállalni legfeljebb heti 20 órában, amíg az álláskeresők megfelelő állást nem találnak, valamint akkor, ha a személyt próbaidőben foglalkoztatják.

A menekültek integrálása

Azok, akik menedékjogi jóváhagyásra várnak, és 2023. március 29-ig beadták a kérelmüket, emellett megfelelő képesítéssel rendelkeznek, szintén beilleszkedhetnek a munkaerőpiacra. Ez lehetővé tenné számukra azt is, hogy ott szakképesítést szerezzenek. Hasonló változás vonatkozik a turistavízummal rendelkezőkre is. Nekik nem kell majd elhagyniuk az országot, majd visszatérniük munkavállalás céljából – ismerteti a DW.

A diplomák elismerése

Németországban a bevándorlás egyik fő akadálya régóta a külföldi diplomák elismerésének követelménye. A jövőben a szakképzett bevándorlóknak nem kell majd elismertetniük diplomájukat Németországban, ha legalább kétéves szakmai tapasztalatot szereztek, és ha képesek származási országukban államilag elismert diplomát felmutatni. Aki már szerzett állást Németországban, annak nem kell megvárnia amíg elismerik a diplomáját.

A jövő zenéje: az állampolgársági törvény reformja

A parlamenti vita során Martin Rosemann Olaf Scholz kancellár SPD-s képviselője szerint: „A jól képzett fiatalok nem állnak sorban azért, hogy Németországba jöjjenek dolgozni. Nekünk kell csábítanunk őket, és hosszú távú perspektívát kell adnunk nekik. Ezért fogjuk megreformálni az állampolgársági törvényt is”.

A szakképzett bevándorlási törvény része a Scholz-kormány azon kezdeményezésének, amely a nem németek számára az országban való tartózkodás feltételeinek liberalizálására irányul. A jelenleg kidolgozás alatt álló új állampolgársági törvény megkönnyíti majd a nem uniós országok kettős állampolgárságát is, amit különösen a nagyszámú németországi török közösség üdvözöl – zárta le a DW.