A Bizottság alapos kivizsgálást sürget az illetékes nemzetközi szervezetektől az időjárás manipulálásának (geomérnökség) hatásairól, például a részecskék légkörbe lövéséről, hogy eldönthesse álláspontját.
Az EU első alkalommal száll be a geomérnökségről (geoengeneering) szóló, rendkívül ellentmondásos vitába, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében az időjárás manipulálásával kapcsolatos, sokak által vitatott technológia – hívja fel a figyelmet a Financial Times.
Az Európai Bizottság a héten nemzetközi erőfeszítéseket fog szorgalmazni „az éghajlati beavatkozások – beleértve a napsugárzás módosítását is – kockázatainak és bizonytalanságainak felmérésére”, valamint annak kutatására, hogy miként lehetne globálisan szabályozni a beavatkozásokat – derül ki abból a dokumentumtervezetből, amely a Financial Timeshoz is eljutott.
Ez a nyilatkozat lesz az első alkalom, hogy egy nemzeti vagy regionális irányító testület hivatalosan elismeri a növekvő érdeklődést egy olyan tudomány iránt, amely lényegében az időjárási mintákba való ember általi beavatkozást jelenti.
A legvitatottabb technikák közé tartozik a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezésnek nevezett eljárás, amelynek lényege, hogy a Föld felszíne fölött 20-25 km magasan egy jármű mikroméretű részecskéket lövell ki a légkörbe, amelyek visszaverik a napfényt, és ezáltal csökkentik a földfelszín hőmérsékletét. A témával részletesebben is foglalkozott a Makronóm Intézet, amelyről itt olvashat.
Még nem építettek olyan repülőgépeket, amelyek képesek lennének ilyen nagy súlytszállítani ekkora magasságba. A számítások szerint a folyamat azonban hasonló eredményeket hozna, mint például a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése, amelynek anyagfelhői az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a következő két évben 0,3-0,5 Celsius-fokos átlagos globális lehűlést eredményeztek – emlékeztet a lap.
A cikk szerint az EU szövege – amely jogilag nem kötelező érvényű, és még a közzététel előtt változhat – jól mutatja, hogy az emberiség mennyire aggódik amiatt, hogy nem lesz képes a globális felmelegedést a kitűzött 1,5 Celsius-fokos határon belül tartani.
A geomérnökségi módszerek, amelyek még mindig a fejlesztés kezdetleges szakaszában vannak, továbbra is szabályozatlanok. Egy Svájc által kezdeményezett és egy tucatnyi ország – köztük Mexikó, Burkina Faso és Dél-Korea – által támogatott erőfeszítés, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésén 2019-ben elfogadjanak egy határozatot a geomérnöki technológiák értékeléséről, kudarcot vallott – főként az Egyesült Államoknak, Szaúd-Arábiának és Brazíliának köszönhetően.
A szakértők óvatosan fogalmaznak
Fontos kiemelni, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programja az úgynevezett „napsugárzás-szabályozásról” szóló legutóbbi jelentésében, amely a napsugarak szabályozására szolgáló különböző technikákat foglalja magában,
a technológiát a bolygó rövid távú hűtésének „egyetlen” módjaként jellemezte.
A szerzők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy számos tényező, köztük a költségek, amelyek „évente több tízmilliárd dollárra rúghatnak 1°C hűtésenként, nem teszik bölcs dologgá” a technológia nagyobb léptékű rendszeresítését.
A Föld természetes éghajlatába való beavatkozás károsíthatja az ózonréteget, átrendezheti az éghajlatváltozás hatását az ökoszisztémák között, geopolitikai feszültségeket okozhat, és ha hirtelen leáll, a globális felmelegedés hirtelen kiújulását idézheti elő, ami élesebb és veszélyesebb lenne – figyelmeztetett a jelentés.
A tudósok azt is hangsúlyozzák, hogy az időjárás-szabályozó technológiák nem vonhatják el az üvegházhatású gázok kibocsátásának általános csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
A bizottság egyelőre nem kívánta kommentálni a dokumentumtervezetet.
borítókép: shutterstock
