A BBC szerzője, Nick Marsh nemrégiben Szingapúrba látogatott, és a célpontja egy bizonyos étterem volt. Méghozzá egy olyan speciális vendéglátó egység, ahol laboratóriumban tenyésztett hús is szerepel az étlapon. Elmondása szerint a szintetikus csirkehús pontosan úgy néz ki, olyan az illata és az íze mint a valódi csirkének, az étterem tulajdonosa pedig azt állítja: nagyon sok kedvező visszajelzést kapnak. Akkor miért csak ott kapható „műhús?”

Talán néhányan emlékeznek erre a régi szenzációra: 2013-ban Londonban bemutatták az első laboratóriumban termesztett hamburgert. Ennek  előállítása nem kevesebb mint 330 ezer dollárba (közel 113 millió forintba) került. Így nem meglepő, hogy mindez nem terjedt el. Ugyanakkor világszerte többtucatnyi vállalat csatlakozott a megfizethető, laboratórium körülmények közt növesztett (termesztett) hús kifejlesztésére irányuló versenybe.

Ezért olyan nehéz termesztett húst találni 

A növényi eredetű húshelyettesítőktől eltérően a termesztett hús valóban hús. Az eljárás során egy állatból sejteket vonnak ki, amelyeket tápanyagokkal, például fehérjékkel, cukrokkal és zsírokkal táplálnak. A sejteket hagyják osztódni és növekedni, majd egy nagy acél bioreaktorba helyezik, amely olyan, mint egy erjesztő tartály.

Négy-hat hét elteltével az anyagot kiszedik a bioreaktorból. Némi növényi fehérjét adnak hozzá, majd megformázzák, megfőzik és végül egy 3D-nyomtatóval az anyagot kinyomtatják, hogy az a szükséges formát és textúrát megkapja.

„Az így kapott sült csirkecsíkok a tányéromon az orecchiette tésztával bizonyára olyan ízűek voltak, mint az igazi, még ha egy kicsit feldolgozott ízvilágot éreztem is. Leginkább ahhoz hasonlított ez a csirkehús, amilyet egy gyorsétteremben ennél” – részletezte a BBC szerzője. Majd megosztotta azt is, mennyibe került mindez. „Az általam rendelt csirkés tésztaétel 18,50 szingapúri dollár (körülbelül 4700 forint) volt, azonban ez a hús előállításának jelenlegi költségeihez képest igencsak jó áron van.”

Az Eat Just étterem, ahol Nick járt, nem árulja el, hogy pontosan mennyit költ a termesztett csirkehús előállítására, de jelenleg a cég termelési kapacitása csak heti 2 kg Szingapúrban. Ha ezt összevetjük a heti 4000–5000 kg hagyományos csirkéből eladott mennyiséggel – csak a Huber’snél –, akkor érzékelhetővé válik a feladat nagyságrendje. Egyszerűen fogalmazva, a termelést óriási mértékben kell növelniük.

Az Eat Just vendéglátó egység azt állítja, hogy 2018 óta a húsnövesztésben 90 százalékos költségcsökkentést értek el, és a vállalat felajánlotta Nicknek, hogy körbevezetik a több millió dollárból épülő termelőüzemben, amelyet reményeik szerint jövőre nyitnak meg.

„Az acélból készült 6000 literes bioreaktorok azt a látszatot keltik, hogy ezek rengeteg mennyiségű műhús gyártására képesek. Azonban a valóságban ez csak egy apró töredéke annak a több millió tonnányi csirkének, amelyet elő kellene állítani ahhoz, hogy az élő csirke árát elérjék” – jegyezte meg a BBC újságírója.

A szakértők szerint nem helyettesíthető globálisan a hús

„A vállalatok által bemutatott narratíva nagyon erős” –  mondja Ricardo San Martin, az Alt. Meat Lab ( Alt. húslaboratórium)  vezetője, aki a Berkeley-i Egyetemen dolgozik. „Ezt a narratívát szembe kell állítani a tudományos eredményekkel –folytatta. – Nézzük meg a számokat, és látni fogjuk, hogy a válasz egyértelmű. (…) Meg lehet ezt oldani elfogadható költséggel? Nem. Beszélhetünk a világ (élelmezési értelemben vett) megmentéséről ezzel a technológiával? Ismétlem, nem. Ezeknek a vállalatoknak tisztában kellene lenniük a határaikkal – ez a műhústermesztés jelenleg csak vágyálom”.

Környezetbarátabb a laboratóriumban termesztett műhús?

Nemcsak a termelés növelésével kapcsolatban vannak kétségek, hanem azzal is, hogy mennyire „zöld” ez az eljárás. Elméletileg a világ hústermeléshez szükséges földterületek és az állatállomány függőségének csökkentése mérsékelné a szén-dioxid-kibocsátást, azonban jelenleg a termesztett hús előállításához szükséges fejlett technológiának akkora az energiaigénye, hogy az egyszerűen semmissé teszi az ebből származó előnyöket.

A Berkeley Egyetem egyik tanulmánya azt is megbecsülte, hogy az eljárás – technológiától függően – 4-szer-25-ször annyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a hagyományos marhahús előállítása. Az Eat Just azonban megkérdőjelezi ennek a hitelességét.

A BBC kérdésére, hogy az egész projekt kudarcba fulladhat-e, Josh Tetrick az Eat Justtól – nem kis cinizmussal – azt válaszolta: „Biztosan.” „Nem egyszerű dolog, mivel bonyolult az eljárás. Nem garantált a siker, azaz  lehet, hogy nem fog működni. De a másik lehetőség az, hogy nem teszünk semmit. Ezért úgy döntöttünk, hogy egyfajta fogadást kötünk, és belevágunk.”

Rengeteg befektető döntött úgy, hogy ugyanezt a fogadást megteszi a jövőre nézve. Az idei  évtől kezdve – becslések szerint – a kutatóhelyek és a startupok mintegy 2,8 milliárd dollárt költöttek a termesztett hús fejlesztésére.

Jelenleg Szingapúron kívül egyetlen ország sem engedélyezte a termesztett hús értékesítését, nem beszélve arról, hogy nem volt senki, aki ezen a téren komoly beruházásra kötelezte volna el magát.Ricardo San Martin, a Berkeley Egyetem már idézett, meglehetősen szkeptikus munkatársa szerint a termesztett húst előállító vállalatok magán- és állami finanszírozása egyaránt el fog apadni, ha nem mutatnak be reális előrejelzéseket, illetve eredményeket a befektetőknek.