A parlament június közepén fogadta el Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot, amelynek a fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs szavaiból a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) június 22-i tájékoztatóján. Az államtitkár hozzátette: a kormány a Neumann János Program révén célul tűzte ki, hogy 

Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátorország közé tartozzon.

Kiss Ádám, az NKFIH elnöke arról beszélt, hogy a Neumann János Program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája, amelynek részeként idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg legkésőbb augusztus elején innovatív projektek támogatására. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint Magyarország jövőképességének kulcsa a gazdaság digitalizálása, az egészséges élet erősítése, valamint a zöldátállás. E cél támogatására 35 milliárd forint áll rendelkezésre a megjelent Programstratégiában – tette hozzá Bódis László, a minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.

Az innovációk eredményességét segíti továbbá, hogy a pályázatokban elvárásként jelenik meg az árbevétel-termelés, valamint a kifejlesztett innovációk szabadalma. A projektek megvalósítási időszakát az új pályázati kiírás feszesebbé teszi, és meghatározó szerephez jut a projektek folyamatos szakmai támogatása, amit az újonnan felálló Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) lát majd el.

Fókuszba kerül az eredmények visszamérése

A tájékoztatás szerint a Programstratégia kiemelt figyelmet fordít egyrészt a gyors növekedésre képes és jelentős hazai hozzáadott értéket felmutató társaságok, az úgynevezett spin-offok támogatására, másrészt az iparjogvédelmi aktivitás erősítésére és a nemzetközi pályázatokban való eredményes részvételre.

A Magyar Kutatási Hálózat nemzetköziesítését szolgálja az 5 milliárd forintból megvalósuló Élvonal Plusz pályázat, amelynek célja a kiváló magyar és külföldi kutatók Magyarországra vonzása. Illetve tovább folytatódnak a kutatói életpályát segítő programok: a kutatásokat kiválósági alapon támogató OTKA 13,5 milliárd forintos keretösszeggel, a kutatói utánpótlást célzó Új Nemzeti Kiválósági Program 3,5 milliárdos és a Kooperatív Doktori Program közel 5,1 milliárd forintos keretösszeggel.

A Programstratégia 2023. évi pályázati konstrukciói a Neumann János Program három kulcsszava köré szerveződnek. Első az asszociáció, ami az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolását jelenti. Második a hatás, azaz a kutatás és az innováció gazdasági, társadalmi és intellektuális eredményt váltson ki. Harmadik a mérés, ami a támogatásokban megfelelő eredménymutatók folyamatos és megbízható mérését  jelenti – derült ki a tájékoztatón.

Ilyen eredménymutatók lehetnek többek között a minőségi publikációk, a jövedelemtermelő szabadalmak, a termék vagy az árbevétel. A stratégiában foglalt célok megvalósulása elősegíti a magas hozzáadott értékű hazai munkahelyek létrejöttét, a magyar családok életszínvonalának növekedését. 

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2023. évi Programstratégiája, valamint a Neumann János Program részletei a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján, a www.nkfih.gov.hu weboldalon érhetők el.

Forrás: MTI, NKFIH és Makronóm

Fotó: hirado.hu