Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének írása 

Kedvezőtlen meglepetést okozott a hazai ipar teljesítménye 2023 elején. Előzetesen arra számítottunk, hogy az ipari teljesítmény alakulása felfelé húzhatja idén a GDP-t. Ezt a várakozásunkat erősítette, hogy az ágazat rendelésállománya növekedést mutatott, valamint az elmúlt évek beruházásainak termőre fordulása és az ellátási láncok szakadozásának enyhülése is optimizmusra adott okot. Továbbá, habár ismerjük a beszerzési menedzser indexek hátrányait, és csak fenntartásokkal értékeljük annak értékét, tartósan 50 feletti szintje is kedvező kilátásokat vetített előre. Ha meg akarjuk érteni a mögöttes folyamatokat, nem elég csak a hazai adatokat vizsgálni, meg kell nézni, hogy közvetlen régiós versenytársainknál (a V4-ek körében) hogyan teljesített az ágazat 2023 elején. Ebből lehet levonni majd a következtetést, hogy az ipar gyengélkedése országspecifikus tényezőkre vezethető vissza, vagy inkább a globális folyamatok tükröződnek a hazai adatokban. 

A gépgyártás és a feldolgozóipar húzott minket 

A magyar ipari termelés volumene a január–áprilisi időszakban 4,3 százalékkal csökkent éves alapon, amelyen belül az áprilisi adat kiemelten kedvezőtlen lett a 8,3 százalékos nyers adat és az 5,8 százalékos naptárhatástól tisztított visszaesés nyomán. Számottevő eltérés mutatkozik ugyanakkor az ipar alágazatai között.

Az alágak közül növekedni csak a villamos berendezés gyártása, a gép, gépi berendezés gyártása, a járműgyártás, illetve az egyéb feldolgozóipari tevékenységek tudtak. 

Vagyis alapvetően a járműipar és az ahhoz kapcsolódó beszállítói területek nőttek, amelyek egyik fő jellemzője, hogy exportra termelnek. Ezzel szemben számottevő, 14,6 százalékos visszaesés történt az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatban.  Ez ugyanakkor nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hónapokban 10 százalék feletti csökkenést mutatott a magas infláció, valamint a bázishatások nyomán. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás ágazat esetében a jelentős mérséklődés oka egyrészt a bázishatás, ugyanis a múlt év elején 20 százalék feletti bővülést mutatott az ágazat.Másrészt pedig az üzemanyag-forgalom visszaesése. 

Több mint negyedével csökkent a nemfém és ásványi termék gyártása elnevezés alatt vizsgált ágazat teljesítménye is, amely mögött számottevő részben az építőipari termelés mérséklődése húzódik meg. E trendnek a fő okai a magas árak és a magas kamatok, valamint az uniós források csúszása és az önkormányzati forráshiány miatt visszaeső kereslet. 

Érdemben mérséklődött a hazai vegyipar teljesítménye is, míg a gyógyszergyártás ágazat 1,1 százalékos zsugorodása ugyan nem számottevő, azonban mindenképpen meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az ágazat rendelésállománya a tavalyi év végén a duplája volt a megelőző évi szintjének. Jelentős, 23,9 százalékos csökkenést mutat továbbá a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás alág teljesítménye is, amelyet a tavaly, év eleji magas bázis mellett a magas árak és a kedvezőbb időjárás miatti energiafogyasztás-visszafogás magyaráz. 

Stagnáló cseh teljesítmény

Áprilisban a cseh ipari termelés volumene éves alapon 1,2 százalékkal nőtt, miközben havi bázison 1,9 százalékkal mérséklődött, az év első 4 hónapjában pedig az ágazat termelése 1,2 százalékkal bővült. A cseh ipar teljesítménye szerkezetét tekintve jelentős hasonlóságot mutatott a magyarral az idei év elején: az ipari termelés volumene a legtöbb ágazatban csökkent, miközben a járműiparban és az ahhoz kapcsolódó villamos berendezés gyártása ágazatokban, illetve a gyógyszergyártásban számottevő mértékben növekedni tudott. 

Több ágazatot a fa- és papíriparban, a vegyiparban vagy a fémiparban ezzel szemben jelentős, 10–20 százalékos visszaesés jellemzett, de 5 százalékkal csökkent a cseh élelmiszergyártás is. Az energiaipar Csehországban is mérséklődött, ugyanakkor a 8,7 százalékos éves alapú visszaesés még mindig érdemben kedvezőbb a hazainál. Áprilisban ott az ágazat új rendelései éves alapon 2,7 százalékkal nőttek, amely az exportrendelések 1,6 százalékos csökkenéséből és a belföldi rendelések 11,3 százalékos növekedéséből adódott.Itt szintén jelentős részben az alacsony bázis húzódott a háttérben. Vagyis az ipar teljesítménye mellett a rendelésállomány alakulása sem ad okot bizakodásra Csehországban. 

Kettősség a lengyel adatokban is  

Lengyelországban az ipari termelés áprilisban 6,4 százalékkal maradt el a megelőző évi magas bázis szintjétől, míg a márciusitól 14,8 százalékkal (márciust havi alapon 13,9 százalékos növekedés, éves alapon 3 százalékos csökkenés jellemezte). Ez év első 4 hónapjában az ipari termelés 1,9 százalékkal mérséklődött. A lengyel ipari termelést – hasonlóan a magyarhoz és a csehhez – kettősség jellemzi, az ágazatok egy részében számottevő visszaesés, míg a másik részében érdemi bővülés ment végbe. A nagy súlyú élelmiszeripar termelése ugyan csak 0,3 százalékkal csökkent éves alapon 4 hónap alatt, azonban az áprilisi adatok már számottevő, 8,6 százalékos zsugorodást mutatnak. 

Tíz százalék feletti visszaesés látszik a fa- és papíriparban, a vegyiparban, a fémiparban, illetve a nemfém, ásványi termék gyártása ágazatokban is. Mindeközben a gyógyszergyártás, a villamos berendezés gyártása, a gép, gépi berendezés gyártása és a közúti jármű gyártása ágazatok tudtak növekedni. Az energiaipar teljesítménye 9,8 százalékkal csökkent 4 hónap alatt, amely mögött az energiafelhasználás visszafogása húzódhatott meg. Vagyis alapvetően ugyanaz a kép rajzoldóik ki a lengyel ipar kapcsán, mint Csehországban, az ágazatok nagy része számottevő visszaesést mutat, amelyet néhány ágazat növekvő termelése nem tud ellensúlyozni. 

Alacsony bázishoz képest csökkent a szlovák adat

Szlovákiában áprilisban az ipari termelés éves alapon 2, havi alapon pedig 1,2 százalékkal csökkent, míg a visszaesés mértéke az év első 4 hónapjában 3,1 százalékot tett ki, egy már eleve alacsony bázishoz képest (2022 áprilisában a termelés 8,4 százalékkal zsugorodott). Ezzel a szlovák ipar az év negyedik hónapjában – 2020-at leszámítva – 2016 óta legrosszabb teljesítményét érte el. Hasonlóan a többi vizsgált országhoz az ágazatokat itt is kettősség jellemzi. Közel 30 százalékkal csökkent a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat teljesítménye, de 20 százalék feletti ütemben zsugorodott a vegyipar, 10 százalék felett a fa- és papíripar. Jelentős volt továbbá az élelmiszergyártás, a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, a gumi-, műanyag termék gyártása, a nemfém ásványi termék gyártása ágazatok visszaesése is, illetve áprilisban a ruhaiparé. Mindeközben a gyógyszergyártás termelése 15,5, a járműiparé pedig 7,4 százalékkal nőtt, de emelkedett az egyéb feldolgozóipar teljesítménye is, valamint a visegrádi országok közül egyedül a fémiparé. 

Az ipari termelés éves volumenének alakulása 2023 január–áprilisában a régióban (százalék) 

TEÁOR	Magyarország	Csehország	Lengyelország	Szlovákia
Élelmiszergyártás	-15,1	-4,9	-0,3	-6,5
Italgyártás	-13,4	-0,8	-0,6
Dohánytermék gyártása	15,8	n.a.	4,6
Textília gyártása	-10,8	-14,2	-0,5	-0,5
Ruházati termék gyártása	-3,6	-1,6	7,6
Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása	4,3	9,5	n.a.
Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása	-19,0	-12,8	-17,0	-13,8
Papír, papírtermék gyártása	0,2	-9,4	-10,5
Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység	-17,4	-18,2	4,1
Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás	-30,0	n.a.	n.a.	-5,5
Vegyi anyag, termék gyártása	-24,5	-16,0	-20,4	-20,6
Gyógyszergyártás	-1,1	5,7	6,7	15,5
Gumi-, műanyag termék gyártása	-13,9	-3,3	-3,4	-9,1
Nemfém ásványi termék gyártása	-27,1	-16,6	-10,9
Fémalapanyag gyártása	-31,8	-18,7	-19,8	1,7
Fémfeldolgozási termék gyártása	-3,5	-3,2	-2,4
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása	-6,4	1,9	-3,8	-28,5
Villamos berendezés gyártása	27,8	5,6	21,6	1,2
Gép, gépi berendezés gyártása	6,6	3,3	12,7	-2,5
Közúti jármű gyártása	15,1	28,5	18,3	7,4
Egyéb jármű gyártása	19,9	-0,9	-0,6
Bútorgyártás	-17,4	-16,7	-8,7	5,8
Egyéb feldolgozóipari tevékenység	8,1	-6,8	-2,6
Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, üzembe helyezése	15,9	6,5	13,2
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás	-23,8	-8,7	-9,8	n.a.
Ipar összesen	-4,3	1,2	-1,9	-3,1

Forrás: Nemzeti statisztikai hivatalok alapján Makronóm Intézet számítás 

Milyen eltérések vannak a V4 országok között?

Összességében azt mondhatjuk, hogy a régiós országokban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) az ipari termelés alakulása szerkezetét tekintve a hazaihoz nagyon hasonló képet mutat.

Az ágazatok döntő többségében a termelés volumene számottevően visszaesett, amelyet csak részben tud ellensúlyozni a járműgyártás, az ahhoz kapcsolódó villamos berendezés gyártása ágazat, illetve a gyógyszergyártás bővülése.

Vagyis az ipari termelés hazai gyengélkedése nem országspecifikus, a régió egészét jellemzi.

Láthatóak azonban számottevő eltérések is. Az élelmiszeripar, az alapanyaggyártás vagy a fémipar termelése hazánkban nagyobb mértékben esett vissza, mint azt a régiós országok alapján várnánk, továbbá a régiót nézve csak a hazai gyógyszeripar nem tudott növekedni. Ezen túl fontos jelzés az is, hogy az energiaipar teljesítménye  nagymértékben alulmúlta a régiós versenytársaknál látottat. 

Címlapfotó:123rf.com