Az utóbbi időben rohamosan fejlődik a technológia és a mesterséges intelligencia (MI), ám kevés a rendszert fejleszteni, a társadalom hozzáállását is igazítani kell az új lehetőségekhez. 

Bár sokan megijednek attól, hogy akár a munkájukat is elveheti a mesterséges intelligencia, ennél azért árnyaltabb a kép – azonban ahhoz, hogy ezt felismerjük, megfelelő edukációra és saját motivációból eredő kutatásokra, „próbálgatásokra” is szükségünk van. 

Az alábbi ábra szemlélteti, hogy általánosságban a különböző országok hogyan ítélik meg az MI-t.

Ez az infografika az Ipsos piackutató cég felmérési adatait szemlélteti, és azt mutatja be, hogy hogyan változik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hozzáállás országonként. Az egyes államok egy főre jutó GDP-jét is figyelembe véve láthatjuk, hogy 

a tehetősebb országokban élők szkeptikusabbak a technológiát alkalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal szemben.

Adatok és módszertan

Az adatok 28 országban 19 504 tizennyolc és hetvennégy év közötti felnőtt megkérdezésével készült felmérésen alapulnak. A közvélemény-kutatásra 2021 novembere és decembere között került sor, az eredményeket pedig 2022 januárjában tették közzé.

Ez a felmérés a generatív MI-eszközök, például a ChatGPT, a DALL-E és a Midjourney közelmúltbeli robbanásszerű népszerűsége előtt készült, de megalapozza, hogy az emberek hogyan vélekednek erről a gyorsan fejlődő technológiáról. A felmérésben szereplő állítások a következők voltak:

• „A mesterséges intelligenciát használó termékeknek és szolgáltatásoknak több az előnyük, mint a hátrányuk.”
• „A mesterséges intelligenciát alkalmazó termékek és szolgáltatások megkönnyítik az életemet.”
• „A mesterséges intelligenciát használó termékek és szolgáltatások a következő 3-5 évben alapvetően megváltoztatják a mindennapi életemet.”

A felmérésben résztvevő kínai, indiai és szaúd-arábiai válaszadók nagyon pozitívan vélekedtek a témában, Kína mindhárom kategóriában az élen jár: átlagosan körülbelül 80 százalékuk igaznak vélte a fenti kijelentéseket. 

Bár Szilícium-völgye nincs, rengeteg értékes adatra támaszkodhat Kína

A Kínában élők átlagosan optimista véleménye annak is köszönhető, hogy az ország igen nagy hangsúlyt fektet a mesterséges intelligencia fejlesztésébe. A Kínai Népköztársaság államtanácsa már 2017 októberében „nemzeti prioritássá” nyilvánította a mesterséges intelligenciát, és kijelentette, hogy 2030-ra „a világ első számú mesterséges intelligencia innovációs központjává” kíván válni.

Bár az USA még mindig vezető a mesterséges technológia terén – részben köszönhetően a Szilícium-völgynek –, Kínának is vannak bizonyos előnyei: hatalmas mennyiségű fogyasztói kör és ezzel együtt adat, hiszen ez a világ második legnépesebb országa, ahol nagyjából 1,4 milliárdan élnek.

Ennek eredményeképpen rengeteg olyan információ áll az ottani kormány és a fejlesztők rendelkezésre, amelyet fel lehet használni a termékek fejlesztéséhez. És mint azt már említettük, a mesterséges intelligencia minősége elsősorban a betanításra felhasználható adatok mennyiségétől függ. 

„Akár jó, akár rossz, Kínában sokkal kevesebb szabály vonatkozik a magánélet védelmére, és jóval több nyilvános adattal dolgozhatunk az USA-hoz képest. Például mindenhol van CCTV-s arcfelismerés” – részletezte Edith Yeung, a Race Capital befektetési cég partnere. – „Képzeljük el, milyen hasznos lenne ez a mesterséges intelligencia által generált képek esetében.”

A magyarok is többnyire bizakodók

Bár megismerkedni a mesterséges intelligenciával nagy lépés, a felmérés alapján úgy tűnik, jó irányba tartunk: a nagyvilágban átlagos, Európán belül azonban inkább pozitívnak tekinthető a magyarok hozzáállása a mesterséges intelligenciához.  

A hazai vállalatok körében készült felmérés arról, hogy mit gondolnak a mesterséges intelligencia térnyerése kapcsán – derült ki a Makronóm egy korábbi cikkéből.

A hazai cégek némelyike használ már MI-technológiát, azonban ma még több kétség is felmerül az MI-vel kapcsolatban. A Profession.hu kutatása közel 200 (pontosan 197) vállalatot vizsgált ebben a témában.

A felmérés szerint a válaszadók 15 százalékának van tapasztalata a mesterséges intelligencia használatában, ám vegyesek az érzések az MI munkafolyamatban történő alkalmazásával kapcsolatban. A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 62 százaléka még sosem használt MI-alapú megoldást, míg 25 százalék nem tudja, hogy használt-e ilyet. A tapasztaltabb cégek legtöbbször név szerint a ChatGPT-t említik. Az MI-t alkalmazók közül legtöbben az adatelemzés, a csevegőrobot, a könyvelés-számlázás, a diagnosztika, a robotizálás, a sourcing területén használják azt. 

Az eredmények tehát itthon is biztatók, ám a többi országgal együtt még csak most ismerkedünk a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel. Hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki a technológiai fejlődésből.