A gyerekeket, az időseket és az egyedül élőket sújtja leginkább a szegénység déli szomszédunknál. A kicsiknek immár 10,6 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, ami Szerbiában fejenként havi 40 ezer forintnyi dínár.
Miklós Hajnalka írása.
Az Ukrajnában dúló háború és a koronavírus-járvány okozta válság legnagyobb terhét a többtagú kisgyermekes családok, az egyedül vagy idős háztartásban élők, a menekültek, a menedékkérők és a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek viselik, mint ahogy a vidéken vagy a városoktól távol eső területeken élőket is jelentős mértékben érinti a szegénység, mutattak rá nemrégiben az ENSZ szerbiai szervezeteinek szakértői.
Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) legújabb adata alapján 2022-ben 13,8 százalékra nőtt a gyermekszegénység déli szomszédunknál, ami azt jelenti, hogy
az elmúlt két évben 28 ezerrel nőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akik az abszolút szegénységi küszöb alatt élnek
– hangzott el a Szerbiai Közgazdászok Szövetsége (Savez ekonomista Srbije – SES) által a szegénység növelése témájában szervezett konferencián.
Az UNICEF jelentése külön kihangsúlyozta, hogy az ukrán válság még inkább elmélyíti az amúgy is nehéz körülmények között élő gyermekes családok helyzetét. Rámutattak, hogy a kicsiknél nagyobb az esély arra, hogy szegénységben maradnak, mint a felnőttek. A rossz anyagi helyzet súlyos hatással van a gyermek fejlődésére, majd a későbbi munkavállalási kilátásaira.
Az UNICEF adatai szerint 2022-ben Szerbiában 12 500 dínár a szegénységi küszöb, ami a május végi árfolyamon 39 500 ezer forintnak felel meg fejenként, havonta. (Magyarországon a hasonló küszöb – egy kétkeresős, négytagú családra számolva – 66 ezer forint, és a teljes lakosságból 1,167 millió fő élt ez alatt.)
A gyermekszegénység gazdasági következményei hátráltathatják egy ország gazdasági felvirágozását, éppen ezért egy olyan állam esetén, mint Szerbia, különösen fontos lenne a gyermekek szegénységből való kimenekülésének támogatása, szögezte le a szervezet.
Déli szomszédunknál 2020-ban a gyerekek 10,6 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, vagyis minden tizedik, közölte az UNICEF szerbiai szervezete. Figyelmeztettek, hogy a vidéki háztartásokat, a roma közösséget és a többgyermekes háztartásokat érinti a legmélyebben a szegénység. (Hasonlóan a magyar helyzethez, igaz, a hazai vásárlóerő-paritásos (PPP) GDP hatvan százalékkal magasabb a szerbnél.)
Szerbiában 2021-ben 8,9 százalék volt az abszolút szegénység aránya, ami azt jelenti, hogy csaknem minden tizedik ember nem tudta kielégíteni az alapvető élelmiszer-, illetve ruházati szükségleteit, és a becslések szerint ez az arány az elmúlt évben további 0,3–2,5 százalékkal nőtt.
Minden válság során a szegények még szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lesznek, ezt a tételt igazolta a Covid és az ukrajnai háború okozta krízis is. A lakosság körében végzett kutatások arra is rámutatnak, hogy a szegénység nem érint minden háztartást egyformán, ám a gyermekes családok a legkiszolgáltatottabbak Szerbiában. Éppen ezért az ENSZ az illetékes helyi szervekkel egy közös program keretében a szociális védelmi rendszer megerősítésére helyezte a hangsúlyt, hogy a válságok társadalmi-gazdasági hatásait mérsékelni tudják.
Az idősekre vonatkozó szegénységi előrejelzéseket is tartalmazó kutatások azt mutatják, hogy a vidéki településeken és a városoktól távol eső területeken élők tudják a legnehezebben kielégíteni élelmiszerek, a tisztálkodási szerek vagy a gyógyszerek iránti szükségleteiket. Az ENSZ Népesedési Alapjának (United Nations Population Fund, UNFPA) az adatai alapján déli szomszédunknál az elmúlt évben az abszolút szegénység aránya 12,3 százalékkal nőtt a teljes lakosság körében, a 65 év felettiek pedig különösen nehéz helyzetben vannak.
A felmérések szerint a háztartások a jövedelmük egyre nagyobb hányadát költik élelmiszerre és az alapvető szükségletekre. A helyi Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku) áprilisban közzétett adatai alapján 2022-ben átlagban a havi jövedelem 36 százalékát fordította lakosság az élelmiszerre, míg a rezsi, azaz a közműdíjak (jó esetben) a fizetés 16,1 százalékát érintették. A legújabb kutatások pedig azt mutatják, hogy jó néhányan kénytelenek a megtakarított pénzüket is felélni, sokan kölcsönt kérnek, illetve vesznek fel, hogy meg tudjanak élni, illetve egyre többen vállalnak mellékállást.
Az Eurostat felmérése alapján a két állásban (másodállásban) dolgozók száma Szerbiában 2011 és 2020 között 79 ezerről 210 ezerre nőtt.
Már a korábbi években is gondot okozott a be nem jegyzett munkaerő, illetve a feketemunka, egyes becslések szerint mintegy 500 ezren szerezték a havi jövedelmük egy részét (vagy éppen a teljes bevételt) így. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a nehezebb életkörülmények miatt egyre gyakoribb lesz, hogy valaki két munkára kényszerül.
Címlapfotó:123rf.com
