A legfrissebb adatok szerint tavaly májushoz képest átlagosan 11,2 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak, miközben az előző hónaphoz viszonyítva 1,6 százalékkal mérséklődtek.
A KSH legfrissebb adatai szerint átlagosan 11,2 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ha részletesebben megnézzük, akkor a belföldi értékesítés tekintetében az árak 36,5 százalékkal nőttek, az exportértékesítésnél ezzel szemben 1,1 százalékos mérséklődésről számolhatunk be. Az elsőre nagynak tűnő differenciát főként az okozza, hogy miközben az exportárakban már csökkenés tapasztalható, addig a hazai piacra termelő és nagy súlyt képviselő energiaipar belföldi értékesítési árai a tavalyihoz képest jóval magasabbak. Mindezeken túl az ipari termelői árak növekedésében szerepet játszik maguknak az alapanyagoknak a drágulása, valamit az előállítási költségek emelkedése. Áprilishoz viszonyítva valamivel kedvezőbb a kép: az ipari termelői árak 1,6 százalékkal csökkentek, ezen belül 2 százalékkal a belföldi értékesítési árak, 1,4 százalékkal az exportértékesítés árai mérséklődtek.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának kommentárja
Májusban folytatódott az ipari termelői árak normalizációja: nemcsak az éves drágulás mérséklődött 11,2 százalékra, de havi alapon már ténylegesen is csökkentek az árak, 1,2 százalékkal. Ugyanakkor a belföldi és az exportértékesítési árak alakulása jelentősen eltért: a belföldi értékesítés árai mintegy harmadával nőttek, tekintettel arra, hogy az energiaipar árai itt jelennek meg, míg a külföldi értékesítési árak kismértékben csökkentek. Utóbbiban szerepet játszott a forint egy évvel korábbi szinthez képesti erősödése. Ellenben a havi alapú árcsökkenés mindkét szegmensben jellemző volt. Az ipari termelői árak éves növekedése ágazatonként is jelentősen eltért: míg az energiaipar árai a másfélszeresükre, az élelmiszeripar árai pedig 20 százalékkal emelkedtek, addig a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás és a vegyipar 14,2, illetve 8,9 százalékkal mérsékelte éves alapon az árait. Ez tehát jól mutatja, hogy az árak leginkább a belföldre termelő iparágakban nőttek, ami magával vonja a kereslet csökkenését, amint az az ipari termelési adatokból is jól látszik. Ugyanakkor az áremelkedés üteme ezen iparágakban is folyamatosan lassul, és ez a hazai inflációra is fékezően hat. Az energiaipar esetében az alacsonyabb világpiaci energiaárak fokozatosan megjelennek a termelői árakban is, ez tehát segítheti az ipari ágazatok nemzetközi versenyképességének helyreállását, hiszen a magas energiaár a vállalkozások számára jelentős problémát okozott, illetve okoz. A korábbi időszakokhoz képest segíti az áremelkedések lassulását a különböző alapanyagok ellenértékének normalizálódása is. Most tehát több tényező hat az árak csökkenésének irányába, ugyanakkor a kockázatokról sem szabad megfeledkezni: az energiapiac továbbra is instabil, nem lehet biztosra venni, hogy nem lesz az idén is nagyobb áringadozás.
Borítókép: 123rf