Norvégiában most tanulják Colbert mondásának igazságát, miszerint: „Az adóztatás művészete abban áll, hogy a libát úgy kell megkopasztani, hogy a lehető legtöbb tollat a lehető legkisebb sziszegés mellett szerezzük meg.” Tavaly több mint 30 norvég multimilliomos hagyta el Norvégiát, ami több, mint amennyien az előző 13 év alatt elhagyták az országot.  

Norvégia harmadik leggazdagabb embere, Kjell Inge Røkke bejelentette, hogy a svájci Luganóba költözik. Esete nem egyedi, rengeteg szupergazdag norvég költözik át Norvégiából más, alacsony adózású országoba, miután a balközép kormány 1,1 százalékra emelte a vagyonadót.

A halászmágnásból lett iparmágnás, aki négy évtizeddel ezelőtt egy 69 láb hosszú vonóhálós hajóval indította el birodalmát hozzátette:

A tőkém továbbra is Norvégiában fog dolgozni.

Røkke, akinek a vagyona a Forbes becslése szerint 1,5 milliárd dollár, távozása a norvég kormánynak évi 175 millió korona (nagyjából 16 millió dollár) kiesést okoz. Ez talán nem hangzik sok pénznek, de nem ő az egyetlen gazdag vállalkozó, aki elhagyja Norvégiát – jegyzi meg a The Guardian.

Több mint 30 norvég milliárdos és multimilliomos hagyta el Norvégiát 2022-ben, ami több, mint ahány szupergazdag ember összesen elhagyta az országot az előző 13 év alatt 

– írta a Dagens Naeringsliv című újság. Nem titok, hogy a gazdag norvégok miért menekülnek az országból.

A 2021-es választási győzelmét követően az északi ország Munkáspártja beváltotta az ígéretét, miszerint megvágja a gazdagokat. Norvégia egyike azon kevés OECD-országnak, amely még mindig megadóztatja a nettó vagyont, és a Munkáspárt 1,1 százalékra emelte az ország vagyonadóját, annak ellenére, hogy figyelmeztettek, hogy egy ilyen lépés „a tőke kimenekülését indítaná el és veszélyeztetné a munkahelyteremtést”.

A fegyver visszafelé sült el

Ole Gjems-Onstad, a Norwegian Business School professor emeritusa becslése szerint a gazdag norvégok a távozásukkal 54 milliárd dolláros vagyont vittek magukkal. Luca Dellanna gazdálkodási tanácsadó és szerző rámutat, hogy Norvégia 2019-ben mintegy 1,46 milliárd dollárt szedett be a vagyonadóból. A vagyonosok elvándorlása azonban becslések szerint 594 milliós bevételkiesést hoz. Ez azt jelenti, hogy

míg a költségvetés tervezésénél arra számítottak, hogy az emelt vagyonadó évente közel 150 millió dollárral növeli a bevételt, a jelenleginél mintegy 40 százalékkal kevesebbet eredményez.

Persze a norvégoktól sem szabad elvitatni azt a lehetőséget, hogy racionálisan viselkedjenek, így naivitás volt azt feltételezni, hogy a gazdagok továbbra is eltűrik a vagyonadót. Könnyen előre jelezhető volt, hogy a gazdagok nem valószínű, hogy tétlenül ülnek, miközben a törvényhozók egyre többet vesznek el a vagyonukból (nem a bevételükből, hanem a vagyonból).

John Miltimore, az Amerikai Gazdaságkutató Intézet munkatársa a norvég esettel kapcsolatban Jean-Baptiste Colbert-t, XIV. Lajos francia pénzügyminisztert idézi, aki már a 17. században megfigyelte az adózás kényes természetét. A jeles francia már így beszélt crédójáról:

Az adóztatás művészete abban áll, hogy a libát úgy kell megkopasztani, hogy a lehető legtöbb tollat a lehető legkisebb sziszegés mellett szerezzük meg.

A norvég törvényhozók elfelejtették ezt az egyszerű leckét, és most nem tehetnek mást, mint hogy végignézik, ahogy az országuk vagyonteremtői távoznak, magukkal víve tőkéjüket, találékonyságukat és adóköteles jövedelmüket.