Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása.

Az Ifo Intézet reményei 2023-ra

December közepén a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése visszafogott reményt táplál a német gazdaság aktuális helyzetét és a 2023. évi fejlődési kilátásait illetően.

Az intézet által készített Ifo-index kismértékben javuló hangulatváltozást mutat a korábbi mély pesszimizmushoz képest, melyet 9 ezer vállalat véleménye alapján számítottak ki.

A felmérés során a feldolgozóipari és a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében mind az aktuális üzleti helyzet, mind a közeljövőre vonatkozó várakozások tekintetében kedvezőbb kép alakult ki az egy hónappal korábbinál. A kereskedelmi vállalatok aktuális helyzetmegítélése augusztus óta folyamatosan javul, s ez a javulás 2022. decembében is folytatódott, miközben az 

üzleti várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus gyengült a novemberihez képest. 

Az építőiparban enyhe romlást tapasztaltak az üzleti légkörben, ami az aktuális helyzet elégedetlenségéből és a továbbra is borúlátó várakozásokból ered. Ugyanakkor pozitívum, hogy a müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo a 2022. évre vonatkozó gazdasági növekedési várakozását 1,6 százalékról 1,8 százalékra emelte, különösen a harmadik negyedévben elért magas növekedés miatt.

Az áremelkedések magas szintje miatt a magánháztartások rendelkezésre álló reáljövedelem különösen a téli félévben csökken, s ezáltal hűti a gazdaságot. Csak az év második felében várható, hogy a jövedelmek az áraknál erőteljesebben emelkednek, s akkor a magánfogyasztás is élénkülhet. 

Az Ifo intézet előrejelzése szerint a gazdasági teljesítménynek a téli félévben várható visszaesése folytán átmenetileg ismét emelkedik a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma, ami – értelemszerűen – a foglalkoztatás bővülésének megtorpanásával párosul. Számokban kifejezve: a foglalkoztatottak száma a 2022. évi 554 ezerrel szemben 2023-ban várhatóan csupán 77, 2024-ben viszont már 80 ezer fővel emelkedik. 
A németországi munkanélküliek száma 2023-ban várhatóan 84 ezer fővel emelkedik, 2024-ben viszont 117 ezer fővel csökken. A munkanélküliségi ráta így a 2022. évi 5,3 százalékról 2023-ban 5,5 százalékra emelkedik, majd 2024-ben visszaszáll a 2022. évi 5,3 százalékra. Mindezen előrejelzés feltétele, hogy a következő két évben nem fogja gázhiány terhelni a német gazdaságot.  

A kölni IW gazdaságkutató intézet előrejelzései 2023-ra

A kölni IW gazdaságkutató intézet egyetért azzal, hogy a német gazdaság recesszióba csúszik. Ráadásul mind a 2022-re valószínűsített 1,5 százalékos növekedés, mind a 2023-ra prognosztizált ¾ százalékos csökkenés a müncheni kutatóknál borúlátóbb feltételezéseken alapul. 

Az IW kutatói felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban a német gazdaságnak számos kihívással kellett szembenéznie, beleértve az emelkedő árakat, a fenyegető gázhiányt és az Oroszország-ukrajnai háborút, amelyek mind terhelik a fogyasztókat és vállalatokat. Ezek az okok állnak a jövő évre valószínűsített 0,75 százalékos visszaesés mögött.

A felmérés során 8 szakmai szövetség (köztük a gép- és berendezésgyártók és az energetikai és vízgazdálkodási vállalatok) jelzett a múlt évit meghaladó volumenre, 22 szövetség (köztük az autógyártók és a villamosipari vállalatok köre) arra számít, hogy a beruházások volumene a múlt évihez képest változatlan szinten marad, míg 17, (köztük a vegyipar, a gyógyszeripar és a fémfeldolgozók) a beruházások csökkenését prognosztizálja. 

A korábbinál jóval borúsabb várakozások nem tükröződnek vissza a foglalkoztatási tervekben. Mindössze 16 szövetség (köztük a gyógyszergyárak, a fém- és a műanyag-feldolgozók) számít létszámcsökkenésre, 23 területen (például a gép- és berendezésgyártásban, az autóiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban) a foglalkoztatottak száma várhatóan stabil marad, míg 9 ágazatban (például a légi- és űrtechnikában, továbbá a vendéglátásban és az idegenforgalomban) növekvő létszámmal számolnak. 

A foglalkoztatási helyzet megítélésében a kölni IW valamivel derűlátóbb a müncheni Ifo-nál. A kölni kutatók december közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésük szerint a munkanélküliségi ráta a 2022. évi 5,3 százalékról egészen kis mértékben, 5,4 százalékra emelkedik. 

A Handelsblatt Research Institute (HRI) előrejelzései 2023-ra

Az Intézet előrejelzése szerint a német gazdaság megspórolhatja a konjunktúra pár hónappal ezelőtt még biztosra vett visszaesését.

A Handelsblatt kutatói elsősorban az energiaellátás folyamatos problémáival  indokolják, hogy 2024 egészére nem egészen 1 százalékos növekedést feltételeznek. 

Ennek egyik fő oka, hogy a német kormánynak még mindig nincs stratégiája az atomenergia és az orosz vezetékes gáz tartós kiváltására. A cseppfolyósított gáz rendkívül drága a világpiacon, a szén különösen káros az éghajlatra, és a megújuló energiák tervezett bővítése pedig lassan halad előre. Ráadásul a megújuló energiaforrások nem képesek az alapterhelés fedezésére sem, azaz nem képesek biztosítani az állandó villamosenergia-igényt.

A szövetségi kormány eddig három segélycsomaggal, valamint az áram- és gázárfék finanszírozására létrehozott válságalappal próbálta/próbálja tompítani az energiaárak meredek emelkedését. Bert Rürup, a HRI elnöke szerint „ezeknek a támogatásoknak hasonló hatásuk van, mint az adósságfinanszírozású gazdaságélénkítő programoknak”. 

Az árak tekintetében a HRI ezért 2023-ban átlagosan 5, 2024-ben pedig 3 százalékos éves inflációval számol. 

Ez alatt a négy év alatt az árszínvonal csaknem 23 százalékos emelkedését jelentené. Korábban 2005 és 2020 között 16 évbe tellett, hogy az árszint hasonló mértékben emelkedjen.

A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) fogyasztási barométere azt mutatja, hogy tovább csökken a téli megtakarítási hajlandóság. Az intézet szakértői ezért arra számítanak, hogy a magánfogyasztás az idén 0,5, jövőre pedig 0,8 százalékkal nő, s 2024-ben először fogja meghaladni a járvány előtti szintet. 

Korábban a német és magyar gazdaság szorosan együtt mozgott, de az utóbbi időben ez a kapcsolat gyengül, és az ipari teljesítmény különvált: Magyarország ipara növekedést mutat, míg Németország ipara csökkenést tapasztal – állapítja meg a Makronóm Intézet elemzése. Ennek ellenére a javuló német gazdasági kilátások pozitív hír lehet számunkra is.

Az eredeti cikk a mandiner.hu/rovat/makronom oldalán jelent meg.

Címlapfotó: shutterstock