Kína tényleg a kémkedés mestere? Vagy inkább az USA fújta fel a februári incidenst, amikor sikerült egy azonosított és néhány azonosítatlan repülő tárgyat lelőniük, amelynek hátterében Kína állhatott. Viszont nem árt azt is tisztázni, hogy az elmúlt egy év alatt az USA tízszer reptetett illegálisan ballont a gyanúsított fél légterében…
Lóránt Károly közgazdász írása
Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm Rovatában.
Az USÁ-nak februárban sikerült egy azonosított és néhány azonosítatlan repülő tárgyat (unidentified flying object – innen az UFO rövidítés, eredetileg ugye ismeretlen tárgy, nem pedig földönkívüli jelentéstartalommal – a szerk.) lelőni.
Mégis mi történt?
Az ismert, azonosított esetében az Egyesült Államok állítása alapján egy kínai kémléggömb volt, a kínaiak pedig azt kommunikálták, hogy csupán egy eltévedt meteorológiai léggömbről van szó.
Bár előfordulhat, hogy ezt a vélekedést maguk sem gondolják komolyan, mert az incidenst követően a kínai külügyminisztérium Kína bölcs türelmét méltatta, hogy a hasonló célzattal Kína felett röpködő amerikai léggömböket ők nem tartották lelövésre érdemesnek.
Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy az incidenst követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy
az USA 2022 eleje óta több mint tíz alkalommal reptetett át illegálisan, nagy magasságban léggömböket a kínai légtér felett.
Kína azonban felelősségteljesen és szakszerűen kezelte ezeket a rendszeresen előforduló berepüléseket. Az amerikai légtérbe berepülő kínai léghajó egy nem várt eset volt, de az, hogy az USA fejlett rakétáival lövi le az azonosítatlan repülő tárgyakat, az túlzott erő alkalmazása. Ezt a gyakorlatot az Egyesült Államokban is sokan megkérdőjelezték és az adófizetők pénze pazarlásának tartják – jelentette ki Vang.
A szóvivő szerint valójában az USA a világ legnagyobb globális kémhálózattal rendelkező felderítő országa.
Az amerikai NSA (Nemzetbiztonsági Ügynökség) figyeli Németország, Franciaország, Norvégia, Svédország, Hollandia és egyéb európai országok politikai vezetői szöveges üzeneteinek és telefonhívásainak tartalmát. Az is tény, hogy az Egyesült Államok titokban megfigyelő berendezéseket telepített közel 100 külföldi nagykövetségére és konzulátusára. Az USA gyakran küldött hadihajókat és repülőgépeket egyaránt, hogy közeli felderítést végezzenek Kínáról.
Amerika csak idei év első hónapjában 64 repülést (múlt év egészében pedig 657 repülést) hajtott végre a Dél-kínai-tengeren,
ami erősen veszélyezteti Kína nemzetbiztonságát, és aláássa a regionális békét és stabilitást – mondta Wang.
A fordulat, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby viszont tagadta, hogy az Egyesült Államok léggömböket reptetett volna Kína felett.
Hogy kinek van igaza ebben a vitában, azt nehéz eldönteni, minden esetre az állítás és tagadás emlékeztethet bennünket a híres 1960-as U2-es incidensre, amikor az oroszoknak sikerült lelőni egy, az akkori orosz vadászgépek számára elérhetetlennek vélt (19 km) magasságban szálló amerikai kémrepülőgépet. Addigra a kémrepülések már hosszú ideje folytak, az oroszok tiltakoztak, az amerikaiak tagadtak, mígnem az orosz légierő elérte azt a szintet, hogy le tudta lőni a gépet, és el tudta fogni a katapultáló pilótát.
Lü Xiang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója véleménye alapján valószínű, hogy az USA bizonyos érzelmek miatt nagyobb jelentőséget tulajdonít olyan dolgoknak, amelyekre korábban nem fordítottak figyelmet.
A fejlett rakéták használata az ilyen objektumok lelövésére olyan, mintha ágyúval lőnének egy szúnyogot”
– mondta Lü.
Mi állhat a háttérben?
Az, hogy most ekkora bonyodalom keletkezett egy akármilyen célokat szolgáló léggömb lelövéséből, arra utal, hogy vannak olyan erők, amelyek élezni kívánják a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között, és a fenyegetettség érzését akarják elhinteni az amerikai közvéleményben.
Ez a közkeletű felvetés abból a szempontból is érdekes, amilyen gondolatra az 1970-es 80-as évek amerikai külpolitikájára, sőt az atomfegyverek leszerelésére is hatalmas befolyást gyakorló lengyel-amerikai politikus Zbigniew Brzezinski negyedszázada megjelent, de ma is időszerű. A nagy sakktábla című könyvében hívta fel a figyelmet, miszerint:
ahogy Amerika egyre inkább multikulturális társadalommá válik, és emiatt egyre nehezebb lesz konszenzust kialakítani a külpolitikai kérdésekben, kivéve, ha valóban masszív és széles körben érzékelt közvetlen külső fenyegetésről van szó.
Címlapfotó: shutterstock
