A háború a béke reménye nélkül folytatódott júniusban is, miközben a NATO július 11-12-ei vilniusi csúcstalálkozóját megelőzően a tagországok többsége óvatosan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mikor, milyen feltételekkel csatlakozhasson a védelmi szövetséghez.
Nógrádi György írása a Makronómon
A tavaly február 24-e óta tartó orosz–ukrán háború tovább folytatódik, egyelőre a béke reménye nélkül.
Ukrajna sem a katonai, sem a diplomáciai fronton nem ért el olyan sikereket, amelyek a győzelem esélyét közelebb hozták volna a számára. 2022 őszén– a meglepetés ereje miatt– az akkori ukrán ellentámadás sikeres volt, viszont most az ukrán ellenoffenzíva kapcsán a meglepetés mint a harcokban fontos döntő tényező hiányzik.
Ukrajna közben mindent megtett és megtesz, hogy mielőbb csatlakozhasson a nyugati integrációkhoz, elsősorban a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.
Átütő harctéri sikert kellene felmutatni
Ukrajna ugyanakkor még a július 11-12-én esedékes vilniusi NATO-csúcs előtt feltétlen katonai sikereket akar elérni. Több nyugati ország is úgy érezte, hogy ez a jövőbeni katonai és pénzügyi támogatás feltétele. A balti országok, a skandináv államok, továbbá Lengyelország és Nagy Britannia is támogatnák Ukrajna azonnali tagságát az észak-atlanti szervezetben. A többség azonban óvatosabb. Tisztában vannak azzal, hogy miért született olyan NATO-szabályozás, miszerint háborúban álló ország nem léphet be a védelmi szervezetbe.
Az ukrán vezetés közölte, hogy Zelenszkij csak abban az esetben utazik a csúcsértekezletre, ha vagy a tagság, vagy valamilyen lényeges kérdésben Ukrajna számára előnyös megállapodás születik.
Zelenszkij bejelentette, hogy ha most Ukrajna győzne, akkor, Oroszország veszít. Látnoki szavak… Azt is bejelentette az ukrán vezetés, hogy eddig 10 000 saját katonát képeztek ki drónharcokra. Továbbá mostantól újabb hasonló létszámú erő kiképése veszi kezdetét.
Ukrajna közben valamennyi eddigi nemzetközi békekezdeményezést lesöpört az asztalról, így a kínai, az afrikai, illetve a vatikáni kezdeményezéseket is. Maguk számára csak a saját tíz pontos béketervük elfogadható. Ennek lényege: valamennyi elvesztett területet, beleértve a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is, visszakapni. Továbbá óriási orosz jóvátételt, nemzetközi garanciák biztosítását kérnek.Ezek az elképzelések ma még csak tárgyalási alapot sem képezhetnek Oroszország számára. Ukrajna ragaszkodik ahhoz is, hogy a világ különböző országaiban, döntően a nyugati országokban befagyasztott orosz vagyonhoz hozzá juthasson. Ebben a kérdésben még a nyugati államok zöme is fenntartásait hangoztatja.
Az ukrán külügyminisztérium államtitkára, Melnyik, aki eddig Ukrajna berlini nagykövete volt, azt követelte, hogy Németország háromszor annyi fegyvert és lőszert szállítson Ukrajnának, mint eddig. Berlin– az USA után– a második legtöbb támogatást nyújtja Kijevnek.
Kijev azt is bejelentette, hogy költségvetésének 49 százaléka védelmi kiadás. Az ukránok célja, hogy saját maguk állítsák elő a szükséges hadiipari termékek nagy részét. Így például a pilóta nélküli repülő harceszközök gyártásában első helyre kerüljenek Európában. .
Közben az USA újabb 500 millió dolláros (mintegy 172 milliárd forintos) katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára. Kijev ezek után úgynevezett kazettás bombákat (egy nagy lövedék, becsapódás előtt sok-sok kisebbre bomolva végez nagy pusztítást, ami miatt sok ország tiltja is használatukat), 300 kilométer hatótávolságú föld-föld rakétákat és egyéb fegyvereket kért Washingtontól.
Időközben az ukránok megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Fehéroroszországgal.
Mindeközben Londonban 61 ország részvételével tartottak konferenciát Ukrajna megsegítéséről. Azt kérték, hogy Ukrajna mielőbb szorítsa vissza a korrupciót és növelje az átláthatóságot.
Az ukránok– nemzetközi tiltakozások hatására– bejelentették, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatást egy évig még engedélyezik, de csak olyan nyelvek esetében, amelyek valamelyik Európai Uniós ország hivatalos nyelve, így a szabály nem vonatkozik az orosz oktatásra.
Időközben kiderült, hogy az ukrán gabonaexport mindössze 0,3 százaléka megy a célként megjelölt, harmadik világba, a többit a nyugati piacokon adják el, méghozzá vaskos extraprofittal.
Kijev a területén áthaladó vezetékeken keresztül szállított nyersanyagok tranzit díját minden irányban növeli, csakhogy Magyarország felé a többi relációnál sokkal nagyobb mértékben.
Az USA az F 22-es harci repülőgépeinek jelentős részét a saját szárazföldi területeiről áttelepítette az orosz határ közelébe. Időközben a republikánusok blokkoltak 2,5 milliárd dollárnyi támogatást Ukrajna felé.
Ukrajna bejelentette, hogy az F 16-os gépek esetén a pilóták kiképzési ideje 6-ról 4 hónapra csökken. Közben Románia közölte, hogy visszalép pár nappal korábbi vállalásától, hogy területén képezzék ki az ukrán pilótákat, mondván, az ehhez szükséges kapacitás nem áll rendelkezésére. Bukarest aktív szerepet kíván betölteni az ukrán újjáépítési folyamatban, csak azt kéri, hogy ebbe vonják be Moldovát is. Ez felel meg hosszú távú stratégiai céljainak.
A Dél-Afrikai Köztársaság, amely a legközelebbi BRICS-csúcstalálkozót szervezi, javasolta e találkozón az orosz államfő részvételét is, és az ország közölte, hogy garantálja Putyin biztonságát. Macron francia államfő, akinek belső pozíciói bizonytalanok, felkínálta, hogy szívesen részt venne a dél-afrikai találkozón. Az oroszok ezt a javaslatot, tekintettel a francia politika orosz ellenességére, elutasították.
A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség vezetősége bejelentette, hogy munkatársai az oroszok által megszállt legnagyobb európai atomerőmű, a Zaporizzsjai atomerőmű területén maradnak. Egy ottani atombaleset a csernobili katasztrófa sokszorosának megfelelő sugárszennyezést jelentene Európa számára.
Az oroszok az általuk megszállt, elfoglalt területeken szeptember 10-ig helyhatósági választásokat írnak ki. Elgondolkodtató, hogy az elmúlt másfél évben ugyanazon a területen, ha az oroszok ellenőriztek a választást, ők győztek, míg amikor a terület felett ukrán uralom volt, akkor ők. Újra csak beigazolódni látszik az az egyiptomi közmondás, hogy
nem az a lényeg, hogy te kire szavazol, hanem az, hogy ki számolja a szavazatokat.
Oroszország bejelentette, hogy korszerűsíti atomeszközeit, és a taktikai atomfegyverek egy részét áttelepíti Fehéroroszországba.
A háború hatására a NATO vezetése közölte, hogy az eddigi védelmi költségvetésre fordítandó célszám, a GDP 2 százalékának elérése katonai kiadásokra mostantól az alsó határértéket jelöli.
A háború megviselte Oroszországot is. A költségvetés hiánya elérte a 41 milliárd dollárt.
A diplomácia területén is megélénkültek a frontok. Az amerikai külügyminiszter, Blinken Pekingbe, a német külügyminiszter pedig Dél-Afrikába látogatott. Kína és Dél-Afrika az amerikai és a német nyomás ellenére sem változtatott eddigi politikáján.
Ukrajna támogatása töretlen
Az Európai Unió most véget ért brüsszeli csúcstalálkozóján az volt a vélemény, hogy eddig azért kellett támogatni Ukrajnát, mert Oroszország erős volt. Most, a Wagner-zsoldosok puccskísérlete után pedig azért kell támogatni az ukránokat, mert Oroszország meggyengült. Eléggé furcsa logika. Mindenesetre– a tervezettől eltérően– az EU végül nem adott biztonsági garanciákat Ukrajnának. Az ukrán vezetés mindeközben közölte, hogy
mindez eddig csak a háború főpróbája volt, az igazi ellentámadás most fog bekövetkezni. Meglátjuk.
Lengyelország 15 milliárd dollárért amerikai fegyvereket vásárolt. Svájc ugyanakkor nem engedi azon fegyverek átadását Kijevnek, amelyben svájci alkatrészek vannak.
Japán fokozza geopolitikai aktivitását. A kormányfő részt vesz a NATO vilniusi csúcstalálkozóján, és a japán kormány sorra hozza az Ukrajnát támogató, Oroszországot elítélő lépéseit.
A Távol-keleten a Tajvan körüli feszültség kapcsán Oroszország látványosan felsorakozott Kína mögé- katonai értelemben is. Mozgalmas ősz elé nézünk.
Ajánló:
Nézze meg Nógrádi Györggyel készült videós interjúnkat is!
Címlapfotó: 123rf.com
