A mai politikában is nagyon fontosak a jelképek, jól tudja ezt Pedro Sánchez baloldali spanyol kormányfő. Július 1-től hazája tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és

már ezen a napon egy kijevi látogatással erősítette meg, hogy Brüsszel a következő fél évben is olyan tántoríthatatlanul kiáll Ukrajna mellett, mint tette ezt az orosz támadás kezdetétől.

Tehát Kijev bízhat abban, hogy az unió továbbra is eurómilliárdokkal támogatja költségvetését, és kitartóan küldi az ukrán frontokra a haditechnikát és a lőszert – dacára annak, hogy a hosszú hónapok óta várt nagy ukrán ellentámadás egyelőre nem hozott átütő harctéri sikereket. Ám a kijevi út egyben azt is tükrözi, hogy Madrid jó diákként mennyire elsajátította a brüsszeli tananyagot, nemcsak gépiesen felmondja, hanem át is érzi annak súlyát. Ennek lényege pedig az egységes erkölcsi és anyagi kiállás az agressziót elszenvedővel, a szolidaritás a megtámadottal, anélkül, hogy fikarcnyit is kíváncsiak lennénk a háttérben meghúzódó okokra.

Madrid lendületet adhat az ukrán egyeztetéseknek

Az angol nyelvű neves ukrán lap, a Kyiv Post cikkében kitért arra, hogy az ország elnöke, Volodimir Zelenszkij a találkozón megállapította: Sánchez látogatása „sokat elmond arról, hogy mennyire fontos Ukrajna uniós tagjelöltsége”. Ukrajna egy évvel ezelőtt kapta meg az uniós tagjelöltségre esedékes státuszt – szögezte le az ukrán újság. Kijev a várakozások szerint még az idén megkezdheti a hivatalos tárgyalásokat arról, hogy mit kell tennie a tagságra való jelentkezéshez. Ehhez hozzájárulhat Spanyolország is, amely uniós elnökségét kihasználva sokat lendíthet az egyeztetések menetén.

De mi is ez az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tiszte? Magyarországon most azért övezi különös figyelem, mert

egy év múlva mi kerülünk sorra, amelyet az Európa Parlament mondvacsinált eszközökkel meg akar fúrni. Erre még nem volt példa az unió történetében.

A tagállamok félévente váltják egymást ennek ellátásában, ez nem ad semmiféle pluszjogot, inkább kötelezettségeket teremt az országoknak.

Tehát ez inkább adminisztratív feladatokat jelent, amelyeket az unió gördülékenyebb működése szempontjából teljesíteni kell. (Magyarország egyszer már 2011 első felében, általános elégedettségre, betöltötte ezt a tisztséget.) Ez nem tévesztendő össze – bár a hasonló elnevezésekkel nem könnyítették meg azoknak a dolgát, akik tisztán szeretnének látni – az Európai Tanáccsal, a fő döntéshozó intézménnyel, amely a tagállamok állam- és kormányfőiből áll. 

Miből is áll a soros elnökség feladata?

Mi most az Európai Unió Tanácsának elnökségéről beszélünk, amely intézménynek nincs egyszemélyi vezetője, ezt féléves megbízatással egy ország tölti be. Ellentétben az Európai Bizottsággal – amely egyfajta kormánynak, a végrehajtó hatalmi ágnak is tekinthető – vagy az Európai Parlamenttel, mindkettő élén egyetlen személy áll. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét az országok váltakozva töltik be. Az viszont nem következhet be, hogy minden váltásnál fel kell készülni az új feladatokra, ezért az elnökséget betöltött, a jelenleg betöltő és a következő ország triója együtt vitatja meg a tennivalókat. Jelen esetben ez azt is jelenti, hogy július 1-től mi is beléptünk ebbe a trióba, hiszen 2024 júliusában majd Belgiumtól vesszük át az ügyek intézését.

Miből is áll a soros elnökség feladata? A 27 tagállam miniszteri tárgyalásainak helyszínt biztosítani, annak megszervezésével kapcsolatos feladatokat ellátni, a politikai egyeztetéseket lebonyolítani és az üléseken elnökölni. Az Európai Unió Tanácsa különböző formációiban folytat tárgyalásokat. 2019 óta 10 tanácsi formáció létezik: például az ECOFIN a gazdasági és pénzügyi ügyekért, a Külügyi Tanács, amely a külkapcsolatokért felelős, de ugyanígy van például a belügyekkel foglalkozó tárgyalódelegáció. Ezen túl informális találkozókra hívhatja össze az európai csúcsvezetőket. Azt viszont kár lenne tagadni, hogy az elnöklő ország bizonyos befolyással rendelkezik az általa prioritásként kezelt szakpolitikai dossziékra. Megítélheti, hogy szerinte ez a téma fontosabb, vagy valamely problémát előnyben részesít a tárgyalási rend meghatározásakor. De ennél több befolyása nincs.

Az európai parlamenti választásokra 2024 júniusában, az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége alatt kerül sor, így nem valószínű, hogy a jövő év első hónapjaiban sok jogalkotási kezdeményezés megvalósulhat. Ezért

a spanyol elnökség lesz az utolsó lehetőség a jelenleg tárgyalt több mint 120 jogszabály véglegesítésére.

Ezt a többi tagállam és az európai intézmények is jól tudják, és minden bizonnyal mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy felgyorsítsák a megállapodások megkötését a legsürgetőbb kérdésekben.

Az EU költségvetése is felülvizsgálatra szorulhat

Mi kell ahhoz, hogy az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége sikeres legyen? – tette fel a kérdést Federico Steinberg, a washingtoni CSIS, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa, Oroszország és Eurázsia programjának vendégkutatója, és Judith Arnal, a Royal Elcano Institute vezető kutatója közösen publikált elemzésükben. Az elemzők meglátása szerint

ha Spanyolországnak sikerül fenntartania a tagállamok közötti egységet Ukrajna támogatása és az Oroszországra vonatkozó szankciók kiterjesztésében, már eredményt ért el.

Emellett ha haladást ér el a költségvetési szabályok és a bankunió ambiciózus reformjában, akkor sem kell szégyenkeznie. Ha sikerül strukturálisan átalakítani a villamosenergia-piacot a megújuló energiák használatának felgyorsítása érdekében, és ha sikerül ratifikálni a Mercosurral, a dél-amerikai gazdasági közösséggel kötött társulási megállapodást, akkor az elnökség diadalmas lesz.

Alapvető fontosságú, hogy a spanyol elnökség kézzelfogható eredményeket tudjon felmutatni,

amelyek lehetővé teszik, hogy az európaiak biztonságosabb, virágzóbb és fenntarthatóbb Európában éljenek – szögezte le cikkében a két kutató.

Különösen fontos kérdés

az Európai Unió költségvetésének kimerülése az ukrajnai háborúra fordított nagymértékű kiadások miatt.

Ez arra fogja késztetni az Európai Bizottságot, hogy a 2021–2027-es költségvetés félidős felülvizsgálatát kérje. Ezekhez új saját források kellenek, ami valószínűleg új európai szintű adókkal jár majd. Ezek a kérdések a tagállamok egyhangú egyetértését igénylik, ami már ma látszik, hogy nem lesz meg. A szakértők véleménye szerint Spanyolországot évek óta mérsékelt, megbízható országnak tartják, amely betartja kötelezettségvállalásait. Ezért kevés ország lenne alkalmasabb arra, hogy moderálja a vitákat és megkönnyítse a megállapodás elérését. De várjuk ki a végét.

A madridi kormányváltás sem probléma

Bátran megjegyezhetjük, hogy ez a feltételezett siker csak a vágyak világában él. Az országok ilyen nagyszabású tervekkel szaladnak neki a soros elnökségnek, aztán fél év elteltével, ha leltárt kell vonni, sokkal szerényebb eredménnyel zárnak. Ám ez nem is feltétlenül az ő hibájuk, mindig adódnak váratlan helyzetek, nem látott gondok, amelyekkel korábban nem lehetett számolni.

A spanyol elnökséggel viszont van egy nagyon is előrelátható probléma, mégpedig a madridi parlamenti választás, amelyre július 23-án kerül sor. Ez nagy valószínűséggel komoly változásokat eredményez a spanyol törvényhozásban.

A baloldal megy, míg a jobboldal visszatér a hatalomba

– ez a szakértők zömének a véleménye. Spanyolország jobb- és baloldali politikusai között nemzeti szinten erős nézeteltérések vannak, az európai kérdésekben azonban nagyfokú egyetértés tapasztalható. A spanyol politikai palettán egyetlen párt sem képvisel euroszkeptikus nézeteket.

A spanyol politikusok határozott álláspontja az, hogy az orosz agresszióval szemben támogatni kell Ukrajnát. Sokakat meglepett az is, hogy a baloldali kormány az amerikai–spanyol kétoldalú kapcsolatokat magasabb szintre emelte. Ezek a fejlemények biztosan nem fognak változni, ha a szocialista Pedro Sánchezt a konzervatív párt vezetője, Núñez Feijóo váltja.

Ajánló:

Címlapfotó: 123rf.com