Lóránt Károly közgazdász írása

A németek, az európai országokhoz hasonlósan, az elsők között voltak, akik segítettek az orosz-ukrán háború kapcsán Ukrajnának, mind szolidárisan, szociálisan, mind szankciók támogatása által. Viszont már az idén sok német állampolgárnak elfogyott a türelme. Erre kitűnő példa Alice Schwarzer, a német nőmozgalom legismertebb képviselőinek egyike és Sahra Wagenknecht német politikus a Die Linke (Balpárt) parlamenti frakciójának társelnöke februárban közzétett kiáltványa a békéért. Előbb idézzük fel a kiáltványt, azután kitérünk annak fogadtatására is.

Kiáltvány a békéért!

„Ma van az ukrajnai háború 352. napja (a  kiáltvány eredeti szövege február 10-én íródott – a szerk.). Eddig több mint 200.000 katona és 50.000 civil halt meg. Nőket erőszakoltak meg, gyerekeket rémítettek meg, egy egész nemzetet traumatizáltak. Ha a harcok így folytatódnak, Ukrajna hamarosan egy elnéptelenedett, elpusztult ország lesz. Európa-szerte sokan félnek a háború továbbterjedésétől is. Féltik a saját és gyermekeik jövőjét.
Az Oroszország által brutálisan megtámadott ukrán népnek szüksége van a szolidaritásunkra. De mi lenne most a szolidaritás? Meddig kell még harcolni és meghalni az ukrajnai csatatéren? Mi most, egy évvel később, valójában ennek a háborúnak a célja? A német külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy „»mi« háborút vívunk Oroszország ellen”. Komolyan?
Zelenszkij elnök nem csinál titkot a céljából. A beígért tankok után most vadászgépeket, nagy hatótávolságú rakétákat és hadihajókat követel – hogy Oroszországot teljes egészében legyőzze? A német kancellár továbbra is biztosítja, hogy sem vadászgépeket, sem „szárazföldi csapatokat” nem akar küldeni. De hány „vörös vonalat” léptek már át az elmúlt hónapokban?
Félő, hogy Putyin – legkésőbb a Krím megtámadásakor – maximális ellentámadást indít. Vajon akkor feltartóztathatatlanul haladunk a világháború és az atomháború felé vezető csúszós lejtőn? Nem ez lenne az első nagy háború, ami így kezdődik. De lehet, hogy az utolsó.
Ukrajna megnyerheti az egyes csatákat – a Nyugat támogatásával. De nem tud háborút nyerni a világ legnagyobb arzenállal rendelkező atomhatalma ellen. Ezt mondja az USA legmagasabb rangú katonatisztje, Milley tábornok is. Ő patthelyzetről beszél, amelyben egyik fél sem győzhet katonailag, és a háborút csak a tárgyalóasztalnál lehet befejezni. Akkor miért nem most? Azonnal!
A tárgyalás nem jelent megadást. A tárgyalás kompromisszumok megkötését jelenti, mindkét oldalon. Azzal a céllal, hogy megakadályozzuk a további százezrek halálát és a még rosszabbat. Mi is így gondoljuk, a német lakosság fele is így gondolja. Itt az ideje, hogy meghallgassanak minket!
Mi, német állampolgárok nem tudjuk közvetlenül befolyásolni Amerikát és Oroszországot vagy európai szomszédainkat. De számon tudjuk és kell is kérnünk a kormányunkat és a kancellárt, és emlékeztetni kell őt esküjére: „Elhárítani a német népet fenyegető veszélyeket”.
Felszólítjuk a kancellárt, hogy állítsa le a fegyverszállítások fokozását. Most! Egy erős szövetség élére kell állnia a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében mind német, mind európai szinten. Most! 
Mert minden egyes elvesztegetett nap akár 1000 további emberéletbe kerül – és közelebb visz minket egy harmadik világháborúhoz.
Alice Schwarzer és Sahra Wagenknecht

Forrás: https://www.change.org/p/manifest-f%C3%BCr-frieden

A német INSA (Institut für Neue soziale Antworten) közvélemény és piackutatással foglalkozó intézet mintegy kétezer ember megkérdezésével felmérést készített arról, hogy a németek mennyiben támogatják ezt a kiáltványt. Németország egyik vezető Oroszország-szakértője, Boris Reitschuster által fémjelzett internetes újság, a reitschuster.de közölte a felmérést, nézzük az eredményeket!

A megosztott német vélemények

Kiáltvány a békéért című írásában Sahra Wagenknecht és Alice Schwarzer figyelmeztetnek az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások folytatására, és az Oroszorszggal való tárgyalásokra szólítanak fel. Mi a véleménye erről a kiáltványról?”

Egy reprezentatív módon kiválasztott, 2006 főből álló németországi mintacsoportot kértek meg arra, hogy válaszoljon arra a kérdésre, mennyiben támogatja ezt a kiáltványt. Az eredmény a következő lett:

1. A felmérésben résztvevők körében nem állapítható meg egyértelmű vélemény: míg a megkérdezettek 39 százaléka (inkább) támogatja, 38 százalék (inkább) elutasítja a kiáltványt. Kilenc százalék nem foglalkozik vele, tizenegy százalék nem tud, három százalék pedig nem kíván értékelést adni.

1. ábra

Forrás: https://reitschuster.de/post/deutsche-gespalten-ueber-manifest-fuer-frieden

2. A női válaszadók nagy többsége egyetért Sahra Wagenknecht és Alice Schwarze kiáltványával (45 százalék), míg a férfiak relatív többsége ezzel ellentétes véleményen van (47 százalék). Ráadásul a nők gyakrabban nem tudják a választ, mint a férfiak, és az utóbbiak valamivel nagyobb valószínűséggel nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

2. ábra

Forrás: https://reitschuster.de/post/deutsche-gespalten-ueber-manifest-fuer-frieden

3. A felmérés 30 és 59 év közötti résztvevői relatív többséggel (42-44 százalék) támogatják a Kiáltványt a békéért, míg a 60 év felettiek relatív többséggel (43-49 százalék) elutasítják azt. A válaszadók legfiatalabb csoportja (18-29 évesek) megosztott e tekintetben (35 százalék támogatja, 33 százalék ellenzi). Emellett az életkor növekedésével csökken a kérdésben közömbös válaszadók aránya (18-ról 5 százalékra).

3. ábra

Forrás: https://reitschuster.de/post/deutsche-gespalten-ueber-manifest-fuer-frieden

4. A felmérés nyugat-németországi résztvevői megosztottak a Kiáltvány a békéért megítélésében: 39 százalékuk negatívan, 37 százalékuk pedig pozitívan nyilatkozik róla. A keleten élő válaszadók viszont viszonylag (inkább) jónak találják (48 százalék).

4. ábra

Forrás: https://reitschuster.de/post/deutsche-gespalten-ueber-manifest-fuer-frieden

5. A magukat politikai középen és attól jobbra elhelyező válaszadók körében Sahra Wagenknecht és Alice Schwarzer kiáltványát relatív többségben (inkább) üdvözlik (41, illetve 48 százalék), míg a központtól balra elhelyezkedő, felmérésben résztvevők relatív többségben (inkább) elutasítják (46 százalék).

5. ábra

Forrás: https://reitschuster.de/post/deutsche-gespalten-ueber-manifest-fuer-frieden

Az eredmények is alátámasztják, hogy

a németek fele a hihetetlenül egyoldalú német háborús propaganda és személyes támadások ellenére is a békét támogatná. 

Figyelemfelkeltő, hogy a valamikor a békéért és az atomháború ellen tüntető zöldek a háború folytatásának legnagyobb támogatói, míg a két „szélsőség”, a jobboldali AfD és a baloldali Die Linke támogatói kétharmad részben a béke mellett foglalnak állást.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm Rovatában.

Címlapfotó:123rf.com