Júniusban az infláció mérséklődött, csökkenni kezdtek az élelmiszerárak is

Szerző: | 2023. július. 7. | Hazai, Infláció, Zöldenergia, Zöldgazdaság

Az éves pénzromlási mutató tovább csökkent az előző hónapban is, de még éppen 20 százalék felett maradt az infláció. A KSH friss adatai szerint mérsékelt lett a júniusi havi inflációs mutató is. Ebben az alacsonyabb energiaárak, az alacsony kereslet és a júniusban viszonylag erős forintárfolyam játszott szerepet. Az élelmiszerek és az energia ára havi alapon…

Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Júniusban az infláció éves alapon tovább mérséklődött, az előző havi 21,5 százalékról 20,1-re, azaz bár az infláció még mindig kiemelkedően magas, a dezinfláció továbbra is szemmel látható és jelentős, de a pénzromlás mértékének nem sikerült bemennie a bűvös 20 százalékos határ alá. 

Az árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az infláció éves alapú csökkenésében a magas árak bázisba épülése mellett szerepet játszik a mérsékeltebb havi alapú infláció is, amelyben az alacsonyabb energiaárak, az alacsony kereslet és a júniusban még viszonylag erős forintárfolyam játszott szerepet. 

Élelmiszerár-trendek és az infláció

Az élelmiszerek ellenértéke egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal csökkent (részletesen lásd lentebb), amiben szerepe lehetett a fentieken kívül a kötelező akciózásnak. Ugyanakkor e termékcsoportok éves alapú drágulása továbbra is jelentős, 29,3 százalékos – fontos azonban, hogy ez a 40 százalék feletti csúcsértéknél már jóval mérsékeltebb.

Az energia ára érezhetően csökkent

Havi alapon szintén jelentősebben, 2,1 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, amelyet újból az összetételhatás magyaráz: a fogyasztás visszafogása nyomán kevesebbet fogyasztottunk a „magasabb árú” energiahordozókból, azaz kevésbé haladtuk meg az átlagfogyasztást. Májusban az üzemanyagok ellenértéke jelentősen csökkent havi alapon, ez vitte az áremelkedést a negatív tartományba, júniusban ugyanakkor 2,2 százalékkal nőttek az árak havi bázison. Emellett 0,9 százalékkal drágultak havi alapon a szolgáltatások (éves alapon nem változott az árnövekedésük mértéke), ezen belül kiemelkedik az üdülési szolgáltatások egy hónap alatt bekövetkezett 6,6 százalékos áremelkedése.

Havi alapon az üdülési szolgáltatások inkább külföldön drágultak (11,1 százalék), míg éves alapon inkább belföldön (24,0 százalék). Az árak emelkedése nagyban befolyásolhatja a kereslet alakulását, azaz hogy a magyar családok mennyire tudnak az idén nyaralni, és ha tudnak, akkor belföldön vagy külföldön teszik ezt.

Várható inflációs trendek a következő hónapokra

A pénzromlás lassulása a következő hónapokban tovább folytatódhat, év végére az egy számjegyű infláció elérhetőnek tűnik, míg az esztendő egészét tekintve a pénzromlás mértéke 18 százalék körül, szerencsés esetben kismértékben alatta alakulhat. Ez lehetővé teszi a monetáris politika fokozatos további lazítását is, ám a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülése kockázatot jelent az infláció mérséklődése és a monetáris politika lazítása szempontjából.

A kötelező akciózás érezteti a hatását
Érdekesség, hogy egy hónap alatt, 2023. májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára a KSH friss adatsora szerint már átlagosan is csökkent, mégpedig 0,4 százalékkal. Ezt a trendet támasztja alá a Makronóm Intézet néhány hete végzett saját kutatása is. E szerint egyes élelmiszert ermékek márciushoz képest 5–13 százalékkal olcsóbbak lettek június közepére. Ez a felmérés már a kötelező akciók hatásait is vizsgálta, és ezt az árgyűjtést a jövőben várhatóan rendszeresen megismételjük.

A KSH fontosabb inflációs adatai részletesen

– Egy hónap alatt, 2023. májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,4 százalékkal csökkent.

– Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta 1,6 százalékkal került kevesebbe. A csokoládé és a kakaó 1,9, a sertéshús 0,8 százalékkal drágult. 

–  2022. júniushoz viszonyítva, azaz éves alapon az élelmiszerek ára 29,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (53,0), a kenyéré (48,6), a tejtermékeké (41,4), a tojásé (40,1), a vajé és a vajkrémé (35,6 ), a péksüteményeké (33,3), a száraztésztáé (30,4), a tejé (26,7) és a sajté (23,3).

– A termékcsoporton belül a liszt (5,8 százalék) és az étolaj (3,1) ára nőtt a legkisebb mértékben.

– A háztartási energia 34,3 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 43,0, a palackos 44,6, az elektromos energia 26,6 százalékkal.

– A szeszes italok és a dohányáruk ára átlagosan 18,7, ezen belül a szeszes italok 24,4 százalékkal nőtt.

     – A tartós fogyasztási cikkekért 6,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,6, az új személygépkocsikért 14,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 13,9, a szobabútorokért 9,5 százalékkal kellett többet fizetni.

– A járműüzemanyagok 20,2 százalékkal drágultak.

– A szolgáltatások díja 14,4 százalékkal emelkedett.

Forrás: KSH 2023.07.07.

Címlapfotó: shutterstock.com

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn