Ellentétes véleményeket fogalmazott meg az amerikai Robert Reich és Larry Summers az infláció okairól és annak jövőbeni hatásairól, ahogy azt egy korábbi cikkünkben is taglaltuk.

Annak ellenére, hogy mindketten a Clinton adminisztráció minisztereiként szolgáltak, és Obama gazdasági tanácsadó stábjában is ott voltak, teljesen eltérő véleményen vannak az amerikai jegybank (Fed) monetáris politikájáról.

Summers szerint a Federal Reserve agresszív kamatemelési kampánya az áremelkedések kordában tartása érdekében helyes, ezzel szemben Reich úgy véli, hogy a kamatemelések sikertelenek, inkább a vállalati kapzsiság húzza fel az inflációt.  Amellett érvel, hogy Amerika gazdasága néhány óriás nagyvállalat kezében koncentrálódik, amelyek korlátok nélkül emelhetik az árakat. Pontosabban, 

a jelenlegi gazdasági zűrzavar közepette a vállalatok növekvő költségeiket használják ürügyül, hogy ezek fölé emelhessék termékeik árait, ami nagyobb profithoz vezet, ami nagyobb profithoz vezet

– véli a neves közgazdász. (A témával a Makronóm is részletesen foglalkozott az alábbi írásban.)

Óriási olajipari nyereségek globálisan

Reich véleménye egész hihetőnek tűnik, ugyanis az utóbbi időben az olaj- és élelmiszeripari vállalatok hatalmas mértékű profitokról számolhattak be: a British Petrol (BP) tavaly nyáron 14 év óta a legmagasabb negyedéves nyereségéről számolt be, míg az amerikai energiaipari óriáscégek, az ExxonMobil és a Chevron, de Európa legnagyobb olajvállalata – a Shell – is rekord negyedéves nyereséget jelentettek 2022 végén.

A ma már privatizált brit Centrica is (régebben British Gas) társaihoz hasonlóan bejelentette, hogy nyeresége megötszöröződött 2022 első hat hónapjában, míg a Tax Justice Network kutatása is arra mutatott rá, hogy a német energiaszektor többletnyeresége 2022-ben nagyjából 113 milliárd euróra becsülhető, ami az állami költségvetés közel negyedének felel meg.

Sőt, az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta még nagyobb mértékben tudott nyereségre szert tenni a „Big Oil”: a világ olaj- és gáziparának profitja 2022-ben hatalmas mértékben, 70 százalékkal nőtt a háború és a szankciók következtében. Ez márolyan nagyságrend, ami az elemzők várakozásait is felülmúlta – írta a Makronóm.

Lehetnek további áremelkedések? 

Mindennek ellenére a Walmart, a Target, a Kohl áruházlánc, a General Mills élelmiszergyártó, a ragasztóiról és a Post-it-ről ismert 3M nevű multinacionális ipari konglomerátum, továbbá a Coca-Cola vezérigazgatói mind alátámasztották, hogy szerintük egy kihívásokkal teli és bizonytalan üzleti környezet várható, gyenge kiadásokkal a fogyasztói oldalon, amely jelenségek akár a vállalati profitok csökkenéséhez is vezethetnek. 

Bejelentette

a világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja – a Nestlé – hogy idén további áremeléseket tervez végrehajtani..

Tavaly átlagosan 8,2 százalékkal emelte az eladási árait, ám úgy tűnik, ezáltal sem tudta teljesen ellensúlyozni az összetevők megnövekedett költségeinek árrésre gyakorolt, negatív ​​hatását. Mark Schneider – a vállalat vezérigazgatója – azzal indokolta a döntést, hogy a drágább összetevők miatt az élelmiszeróriás egész éves (nettó) profitja elmaradt az elemzői várakozásoktól, az áremelések 2023-ra tervezett mértékéről pedig egész egyszerűen nem kívánt nyilatkozni. 

A Nestlé nagyobb versenytársai is – mint például a Unilever vagy a Danone – megemelték áraikat, hogy megbirkózzanak a növekvő költségekkel, míg hasonlóan cselekedett a Coca-Cola és a Kraft Heinz is. 

Annak ellenére, hogy mindezen vállalatok a csökkenő profitszintekkel indokolják az áremeléseket, addig a Bloomberg arról számol be, hogy e világhírű márkák az elmúlt évtized legjobb árbevételnövekedését élvezhették köszönhetően annak az inflációnak, amelyet sikerült a fogyasztókra hárítani.

Nem sokáig örülhetünk

A Bloomberg kiemelte, hogy bár a vállalatok nem fejezték be az árak emelését, az emelkedés üteme valószínűleg mérséklődni fog. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy hamarosan olcsóbbak lesznek az élelmiszerek, viszont kínálatuk nem drágul olyan ütemes mértékben, mint 2022-ben, ami jó hír a nehézségekkel küzdő vásárlóknak és a központi bankoknak is – hangsúlyozza az amerikai lap.

Az elemzés kiemeli továbbá, hogy az inflációs ütem valószínűleg elérte a tetőfokát, míg a nyersanyag- és energiaárak is csökkentek az utóbbi időben, ami nagyobb dezinflációs nyomást okozhat az árakat növelni kívánó vállalatok számára.   

A fogyasztók már most is kevesebbet vásárolnak a híres márkákból- így ennek hatását a multik is megérzik- és inkább a szupermarketek sajátmárkás, olcsóbb termékeit választják. Ez hamarosan az eladott áruk mennyiségének meredek csökkenéséhez vezethet, aminek sem a gyártók, sem a szupermarketek nem fognak örülni – jelenik meg az elemzésben.

A Makronóm korábban rámutatott, hogy az infláció lassulása (és egy közelgő újabb gazdasági válsághullám esetleges kombinációja) nagy aggodalmat válthat ki az óriásvállalatok vezérigazgatói körében: ezáltal ugyanis bezárul a lehetőség a cégek előtt, hogy növekvő költségeiket ürügyként használva emeljék termékeik árát, és nagyobb profitot zsebeljenek be. A kereslet jelentősebb csökkenése ugyanis korlátozhatja áremelési terveiket.

A Bloomberg elemzése is ezt támasztja alá, amely szerint a vállalatok elég közel állnak az áremelések szüneteltetéséhez, illetve az árnövekedési ütem lassításához, azonban arra nem kellene számítani, hogy a nagy márkák hajlandóak odáig eljutni, hogy csökkentsék áraikat.

„Amikor az infláció szerényebben növekszik – vagy akár defláció jelentkezik be – több konzerv babot vagy kenyeret kell eladni, hogy ugyanannyi pénz áramoljon a kasszába”,

szemlélteti egy példával zárásként a spekuláns áremelések lényegét a híres gazdasági lap.  

A cikk eredetileg megjelent a mandiner.hu/rovat/makronom oldalán.

Címlapfotó: 123rf.com