Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Az elmúlt havi adatok alapján a cserearány májusban is javulhatott, azaz az energiapiac normalizálódása miatt az exportárak növekedése meghaladhatta az importárakét.

Ezt figyelembe véve az export volumene kismértékben növekedhetett, míg az importé jelentősebben csökkenhetett.

Az előbbi rámutat, hogy az ipar gyenge teljesítményét vélhetően továbbra sem az export okozza, ott sikerül mérsékelt növekedést elérni. Az import visszaesésében az alacsony belső kereslet (a magas bázisról csökkenő fogyasztás és beruházás) játszik szerepet. A mai adat azért is fontos, mert azt jelzi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege is javulhat éves szinten, amire a tavalyi évben az elszabaduló energiaárak miatt bekövetkező jelentős romlás után szükség is van, és ez remélhetőleg valamelyest segít a forint árfolyamán is a múlt heti nagymértékű gyengülés után – ez kismértékben már látszik is az árfolyamban.

Ha a következő hónapokban a fokozatosan csökkenő infláció eredményeként a fogyasztás is beindul, akkor lassanként az import is bővülni kezdhet,

ezzel párhuzamosan pedig az iparban is várható növekedés, így az egyenlegnek ettől még nem kell romlania.

A KSH adatai részletesen

– 1,1 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet májusban.

– 2023 májusában az export euróban számított értéke 5,2 százalékkal nagyobb, míg az importé 5,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

– A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,3 milliárd euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 13, az importoldalon 7,3 százalékkal nőtt.

– 2023 májusában a kivitel értéke 12,9 milliárd eurót (4813 milliárd forintot), a behozatalé 11,8 milliárd eurót (4410 milliárd forintot) tett ki.

– A termék-külkereskedelmi többlet 1,1 milliárd euró (403 milliárd forint) volt.

Címlapfotó: shutterstock.com