Nem kevesebb mint fél évszázados tervet valósítottak meg Belgrádban, miután május 29-én átadták a forgalomnak a belgrádi körgyűrű utolsó 9,74 kilométeres szakaszát, aminek köszönhetően a tranzitforgalom végre kikerül a főváros központjából.
Miklós Hajnalka írása a Makronómon.
Aki utazott már Szerbián keresztül Görögország, Észak-Macedónia vagy éppen Albánia, Montenegró felé, tudja, hogy a 10-es közúti folyosóhoz tartozó E75-ös autópálya átvezetett Belgrádon, mégpedig az ottani legforgalmasabb Gazella hídon. A harminc éve épülő, 47 kilométer hosszú elkerülő úttal azonban, a helyi szakértők szerint legalábbis, jelentős mértékben felgyorsul az ország északi és déli városai közötti forgalom.
A belgrádi kerülő terveit a hetvenes években, Josip Broz Tito uralma alatt fogalmazták meg, igaz, akkor még a Testvériség egyezség útnak nevezett pályán szerették volna összekötni északot déllel, nyugatot pedig kelettel, Belgrád központjának megkerülésével. Habár a tervek 1972-ben elkészültek, az építési munkálatokat csak a kilencvenes években kezdték meg. Azzal, hogy az akkori szankciók és az embargó jelentős mértékben lassította a folyamatokat. A kerülő út első szakasza, Batajnica, azaz Dobanovci és Ostružnica (Osztruzsnica) között 1999 áprilisában készült el (több európai bank adott akkor Slobodan Miloševićnek hitelt rá). Ám mielőtt átadták volna az elkészült utat, a NATO-bombázásokban az Ostružnicánál található Száva-híd megsérült. A felújítási munkálatokat csak akkor kezdhették meg, amikor egy kicsit stabilizálódott az állam pénzügyi helyzete, így 2002 és 2004 között építették újjá.
Sokszori nekifutásra sikerült
A gazdasági nehézségek miatt az építkezés csak apró lépésekben folytatódott. Az országvezetés többször nekilátott, több alkalommal több szakaszát átadták, és legutóbb tavaly júniusban készült el az úgynevezett 5B szektor, az Orlovača úti csomóponttól a Straževica alagútig. A napokban átadott Straževice (Sztrazsevice) alagút és a Bubanj Potok úti csomópont közötti szakasszal pedig teljes lett a kerülő út, ami Belgrádot elkerülve összeköttetést jelent majd a szerb–magyar és a szerb–északmacedón határ közötti 10-es közúti folyosó között.
Számítások szerint Batajnicától Bubanj Potokig 23 perc alatt el lehet jutni, ami jelentős könnyítést jelent a tranzitforgalom számára, ugyanis eddig a Gazella híd túlterheltsége miatt volt, hogy órákra bedugult a forgalom.
A Szerbia Útjai Közvállalat (JP Putevi Srbije) adatai szerint ezen a belgrádi hídon naponta 130 ezer jármű halad át, közülük több mint 7 ezer tehergépkocsi és több mint 3 ezer tömegközlekedési eszköz.
Igaz ugyanakkor, hogy a belgrádi körgyűrű a mai napig sem teljes, további 31 kilométer megépítésére van szükség, hogy Bubanj Potoktól a Dunán keresztül Pancsováig minden irányból elkerülje a forgalom a szerb főváros dugóit. A munkálatok folytatását az előttünk álló időszakban tervezik, azzal hogy először a tervdokumentációt szeretnék befejezni, azaz várhatóan hosszú évekig tart a munka.
Új közúti-vasúti Duna-híd is lesz
Fontos útszakasz ez is, ugyanis ide tervezik annak a közúti-vasúti Duna-hídnak a megépítését, amely lehetővé teszi, hogy a tehervonatok ne Belgrád központján robogjanak keresztül, hanem a város megkerülésével folytassák az útjukat. Így jelentős mértékben javulna a biztonság is a városban. Mint arról a szakemberek beszámoltak, a Vinča jobb partját és a Starčevo település bal oldalát kötik össze a Duna felett egy híddal, ami a Beli Potok–Pancsova közötti vasút folytatása lenne. A tervek szerint két alagút is épül majd ezen az útvonalon, mégpedig Bubanj Potoknál és Leštanénél.
A belgrádi kerülő út teljes hossza jelenleg 47,4 kilométer. A négy sáv mindegyike 3,75 méter széles, míg a lassító sáv szélessége 3 méter.
Az új útszakasz összeköti a 10-as közúti folyosót, azaz az E75-ös autópályát (ez a Horgos–Újvidék–Belgrád sztráda, ami a szerb–magyar határátkelőtől vezet), az E70-est (ez a Batrovci–Belgrád pálya, ami a szerb–horvát határtól vezet), a 26-os országutat, az E763-as, vagyis a Miloš fejedelem (Miloš veliki) autópályát (Belgrád–Požega között a Boljare szerb–montenegrói határig), és végül ismét a 10-es közúti folyosót, ezúttal az E75-ös sztrádával Belgrád–Niš–Preševo, azaz a szerb–északmacedón határra vezető szakaszával.
Az átadott szakasz munkálatainak fő kivitelezője a Power Construction Corporation of China, az alvállalkozó az azerbajdzsáni AzVirt volt, miközben több szerb vállalat is részt vett a építésben. A kivitelezés értéke 321,1 millió euró, aminek a 15 százalékát az állami költségvetésből különítette el Szerbia, míg 85 százalékát a kínai Exim Banktól hitelezte.
A belgrádi elkerülő út nem egyszerű terepen halad: ennek a vonalán több alagút is található, a Lipak alagút 665 méter, a Železnik 699, a Straževica 772, míg a Beli potok 360 méter hosszú. Az út leghosszabb hídja a Száva-híd, ami 1965 méter hosszú, a Kijevi-patak feletti 571, a Topčideri-völgynél lévő pedig 597 méteres.
