Czeczeli Vivien írása a Makronómon.

Az év legelső napjaiban az Államadósság Kezelő Központ Zrt. 4 milliárd dollár értékú kötvénykibocsátást és 1 milliárd dollár értékű visszavásárlást valósított meg. A 4,25 milliárd dollár összegű kötvényekből 1,5 milliárd értékű 5 és 10 éves lejáratú, illetve 1,25 milliárd összértékű 30 éves lejáratú papírt bocsátottak ki.

A devizában történő eladósodás iránya felé haladva

Országunk már több mint tíz éve, 2011 óta ügyködöttt azon, hogy a devizaadósságát jelentősen csökkentse, amit az MNB Önfinanszírozási programja is támogatott.
A külföldi tulajdoni hányad magasabb kockázatot hordoz magában, mivel a külföldi nagybefektetők általában érzékenyebben és gyorsabban reagálnak a piacokat érintő változásokra. Ez azt eredményezheti, hogy akár egy kisebb makrogazdasági zavar esetén is azonnal próbálják megszabadulni a tulajdonukban lévő értékpapíroktól, jelentősen megnövelve a kockázati felárat, és veszélyeztetve az ország adósságfenntarthatóságát.

Az utóbbi években a devizahitel témaköre tabukén volt jelen Magyarországon. Ám a 2019-ben beköszöntő járvány miatt szükségszerűvé vált ez a lépés. Nőttek a kiadások, így a finanszírozási igények is ezzel együtt. A probléma megoldására a devizakötvény-kibocsátást tervelték ki.

Az idei bruttó kibocsátás összege 11 869 milliárd forint, melynek 25 százaléka valósul meg devizában, azaz nemzetközi kötvények, devizahitelek vagy egyéb devizaalapú források bevonása révén. Az Államadósság Kezelő Központ iránymutatása korábban a devizaadósság arányára vonatkozóan 10–20 százalékos toleranciasávot határozott meg. Ennek felső határa tavaly 25, az idén 30 százalékra emelkedett, illetve megszüntették az alsó határát.

A devizaadósság arányának kiszélesítése és annak hatásai Magyarországon

Az, hogy Magyarország a devizaadósság arányának kiszélesítése mellett döntött, hatással van a külföldi finanszírozásra, hiszen olcsóbbá válik ezáltal. A Magyar Nemzeti Bank a gyenge forint miatt és az infláció növekedése okán kamatemeléssel kellett orvosolja a helyzetet, ezek pedig a hazai finanszírozásokat megdrágították.

Az ÁKK azt tervezi, hogy GDP arányosan 50 százalék alá tudja csökkenteni az adósságot. Ebből a szempontból pedig fontos, hogy milyen kamatok mellett történik az eladósodás.

A mostani intézkedések tehát támogatják – az egyébként stratégiai célként megfogalmazott – finanszírozási mozgástér növelését, illetve szélesítik a befektetői bázist is, ami diverzifikáció révén magasabb stabilitáshoz vezethet. 

Milyen kockázatokkal számolhatunk?

Kedvezőtlen forgatókönyv esetén a visszafizetendő kamatterhek jelentősen emelkedhetnek. Az árfolyamkockázat befektetői szempontból is rizikót jelenthet, ezért hangsúlyos kérdés, hogy a befektetői környezet hogyan reagál egy ország devizaadósság-kibocsátására. A jelenlegi többszörös túlkereslet a kötvények iránt ugyanakkor mindenképpen kedvező üzenet. 

Magyarországon a GDP-arányos államadóssági ráta 2022-ben 73,5 százalékra csökkent, a megelőző évi 76,8 százalékról, a költségvetési hiány tervezett 4,9 százalék-os értéke szintén megvalósult, ami mindenképp sikerként könyvelhető el.

A jelenlegi devizafinanszírozás irányába történő elmozdulás a mostani gazdasági környezetben logikus lépésnek tekinthető, de továbbra sem hagyhatók figyelmen kívül a múlt tanulságai. A gazdasági környezet gyors változásának lehetősége még mindig a gazdasági reziliencia erősítésének szükségességét, valamint a kiszámítható, hiteles gazdaságpolitika fontosságát húzza alá. Az adósságfenntarthatósági problémák elkerülésében ez utóbbiak legalább annyira hangsúlyos szerepet játszanak, mint a GDP-arányos mutatószám. 

Az eredeti cikk a mandiner.hu/rovat/makronom oldalon megtekinhető.

Címlapfotó: MTI fotóbank-  Róka László