A Szerbiában tapasztalt antibiotikum-hiány nem csupán a megnövekedett kereslet, hanem egy belgrádi gyógyszergyár gyártásának leállása miatt is kialakult. A helyzetet bonyolítja az energiaárak globális emelkedése és az európai piaci fennakadások, míg Észak-Macedónia és Horvátország különböző módon kezeli saját gyógyszerellátási problémáit.
Miklós Hajnalka írása.
A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (Republički fod za zadravstveno osiguranje) a Szabad Európa Rádiónak (SZER) adott válaszában a hiányt azzal magyarázta, hogy decemberben nagyobb számban jelentkeztek a légúti fertőzések, így a kereslet is nőtt, s ez okozta a hiányt a szerb piacon január folyamán. Ám február közepétől újra forgalmazzák ezt a szirupot is.
Mint kiderült azonban, az antibiotikum-ellátásban nem csak a megnövekedett kereslet okozott zavart, hanem az is, hogy a Sinacilint gyártó belgrádi gyógyszergyár,
a Galenika leállította a gyártást egy adott berendezés meghibásodása miatt.
Miután a pótalkatrész beszerzése jóval több időt vett igénybe, mint azt tervezték, így a termelésben jelentős kieséssel szembesültek. Erről maga a gyár számolt be a médiának.
Óriási szakmai erőfeszítésekkel a Galenikának sikerült január végén beindítania a Sinacilin szirup gyártását. Eddig 30 000 csomagot gyártottunk ebből a szirupból, de összesen 100 000 csomagot tervezünk, ugyanis ekkora mennyiségre van szüksége a gyógyszerpiacnak az elkövetkező öt hónapban“ – közölte a Galenika vállalat.
Szerbiában azonban nem csak ez az egy gyártó forgalmazásában találhatók hasonló penicillin alapú gyógyszerek, ahogyan erre az említett gyógyszergyár is rámutatott.
A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap reagálva a hiányra, nagyobb mennyiségű helyettesítő gyógyszert szállíttatott a patikákba. A SZER-nek adott válaszukban kiemelték,
Szerbiában nincs akkora hiány a gyógyszerekből, mint azt az utóbbi időben más európai országokban tapasztalják.
A felmerülő hiány kapcsán a Köztársasági Egészségbiztosítási Alapnál elárulták, hogy az energiaárak globális emelkedése bonyolítja a gyógyszerellátást, hiszen az energiaárak változásával emelkednek a gyógyszeralapanyagok és a csomagolóanyagok, például a műanyag és a papír költségei is. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az európai piacon kialakult fennakadás a szerbiai helyzetre is hatással van. Ezért fontosnak tartják a gyógyszerellátottság változásainak figyelemmel követését, illetve folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a beszállítókkal, valamint a gyártókkal, ugyanis csak így tudnak reagálni a késésre, a kiszállítás elmaradására. Ebben az esetben más gyártókhoz fordulva pótolják a rövid távú ellátási fennakadásokat.
A helyzet megoldását a szerb országos egészségügyi alap a helyettesítő gyógyszerekben látja.
Észak-Macedónia, amely múlt év júliusában nyitotta meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, a Nyugat-Balkán azon országai közé tartozik, ahol antibiotikumokból és számos más gyógyszerből is hiány van.
A szkopjei illetékesek médiának adott magyarázatából kiderül, hogy a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, az energiaválság és az ellátási lánc problémáinak következményei vezettek itt is a gyógyszerhiányhoz, ugyanis egyes gyártók felfüggesztették a gyógyszerek szállítását. Az állam vezetése dolgozik a beszerzéseken, és az állam figyelemmel kíséri a gyógyszerpiac helyzetét.
Az eredeti cikk a Mandiner Makornóm rovatában jelent meg.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: shutterstock
