A német gazdaságban az energiaárak által okozott infláció teljesen ellensúlyozta a bérek növekedését, ami jelentős nyomást gyakorolt a magánfogyasztásra. Az ukrajnai háború következményei 2023-ban további veszteséget okoznak a GDP-ben, fenyegetve a német gazdaságot és jólétet.
Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása.
Az előzetes számítások szerint a németországi reálbérek átlagosan 4,1 százalékkal csökkentek, ez a legnagyobb vásárlóerő-visszaesés az 2008. évi számítási módszer bevezetése óta. A koronavírus-válság idején kezdődött csökkenés, melyet a rövidített munkaidő és a fogyasztói árak emelkedése okozott, 2022 végére jelentős nyomást gyakorolt a magánfogyasztásra. Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint a fogyasztók nem védettek a rekordmagas infláció miatti vásárlóerő-erózióval szemben. A reálbérek csökkenése jelenleg a legdrasztikusabb és leghosszabb időszaka. Az elmúlt időszakban a negyedévről negyedévre mért csökkenés folyamatosan nőtt. A reálbérek 2021 negyedik negyedévében 1,4 százalékkal, 2022 első negyedévében 1,8 százalékkal csökkentek.
Hatalmas összegbe kerül Németországnak az ukrajnai háború
Három év elteltével a világjárvány gazdasági következményei végre enyhültek, ugyanakkor megjelentek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború német gazdaságot sújtó veszteségei. A kölni IW gazdaságkutató intézet közelmúltban nyilvánosságra hozott számítása szerint a háború következményei már 2023 elején 175 milliárd euró kieséssel terhelték meg a német GDP-t, ami lakosonként 2 ezer euró veszteségnek felelt meg. (Forintban kifejezve ez 67200 milliárd forint, ami több mint két és félszerese a teljes magyar költségvetés tavalyi bevételeinek.)
Az elmúlt három évben a német gazdaság hatalmas veszteségeket szenvedett el, amit a koronavírus-járvány, a zárlatok és az értékteremtő munkát sújtó bizonytalanságok okoztak. A háború hatása miatt 2023-ra összesen 595 milliárd eurós veszteség várható, ami közel 3,5-szerese az idei előrejelzett értéknek. Az Újjáépítési Hitelintézet szerint a német gazdaság fordulópont előtt áll, a szakképzett munkaerő hiánya és a mérsékelt termelékenység veszélyezteti a német jólétet. Az IW számítása szerint az ukrajnai háborúból és kapcsolódó következményekből adódó kiesés eléri a GDP 4,5 százalékát.
Vizsgálatuk során az IW kutatói alapvetően három különböző, a háború által determinált kihívást azonosítottak:
1. AZ ENERGIAELLÁTÁS BIZONYTALANSÁGAI ÉS A VÁLLALATOK/VÁLLALKOZÓK EBBŐL ADÓDÓ, ENERGIAELLÁTÁSI ZAVAROKTÓL ÉS A VÉSZHELYZETEKTŐL VALÓ FÉLELMEI.
2. NEM CSAK A VILLAMOS ENERGIA ÉS A GÁZ, HANEM AZ ALAP- ÉS NYERSANYAGOK KÖLTSÉGEI IS MEGEMELKEDNEK, VESZÉLYEZTETVE A VERSENYKÉPESSÉGET. MIVEL – MINT MICHAEL GRÖMLING, AZ INTÉZET KUTATÁSVEZETŐJE FOGALMAZOTT – „NEM MINDEN KÖLTSÉG HÁRÍTHATÓ ÁT A VÁSÁRLÓKRA”, A VÁLLALATOK KÉTSÉGEK ESETÉN A TERVEZETT BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HALASZTÁSA VAGY TELJES TÖRLÉSE MELLETT DÖNTENEK.
3. AZ ADOTT HELYZET A VÁSÁRLÓKAT IS MEGTERHELI: A MAGÁNHÁZTARTÁSOK KEVESEBB ÁRUT VÁSÁROLNAK, AMI – EGYEBEK KÖZÖTT – A NAPI ÉLETVITELHEZ NEM FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES JAVAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK, PÉLDÁUL A TERVEZETT AUTÓVÁSÁRLÁS ELHALASZTÁSÁBAN VAGY AZ ARRÓL VALÓ HOSSZABB TÁVÚ LEMONDÁSBAN ÖLT TESTET.
„A helyzet még mindig nagyon törékeny”
– mondta az IW kutatója, aki szerint
„a rendkívüli helyzet az elkövetkező hónapokban is foglalkoztatni fog minket és a jólétet is meg fogja terhelni.”
Az eredeti cikk megjelent a mandiner.hu/rovat/makronom oldalán.
Címlapfotó: shutterstock
