Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet vezető elemzőjének írása

A Makronóm Intézet a júniusi Gazdasági Monitor elemzésében vizsgálta az üzleti bizalom és gazdasági várakozások alakulását, a földgázpiaci helyzetképet, a hazai vállalkozói motivációkat, Magyarország exportképességét, valamint az ipari digitalizáció szintjét a hazai vállalkozásokra fókuszálva.

Üzleti bizalom és gazdasági várakozások

Júniusban folytatódott az üzleti hangulat romlása Európában, de különösen Németországban rendkívül nagy mértékben romlott a gazdasági hangulat, amelyet a Sentix gazdasági index júniusi értékei is alátámasztanak. Az euróövezeti index értéke 4 ponttal esett, amely elsősorban a jelenlegi gazdasági helyzetmegítélés romlásával magyarázható. A legnagyobb visszaesés a német adatokban figyelhető meg: a jelenlegi üzleti környezet megítélése 13 ponttal, –22 pontra csökkent.

1. ábra. Sentix gazdasági index alakulása, 2020–2023 június. Forrás: Sentix

A Sentix indexe négy ország/régió esetén jelez recessziót júniusban. A németországi romlás mögött a jelenlegi helyzet markánsan kedvezőtlen megítélése áll. Az index visszaesést jelez Svájc, Ausztria és az USA, recessziót az euróövezet, Kelet-Európa, Németország és Latin-Amerika, stagnálást a világgazdaság (globális mutatószám alapján) és Japán, fellendülést Ázsia (Japán kivételével) esetében.

2. ábra. A Sentix gazdasági index várakozásai Németország esetében, 2023. június. Forrás: Sentix

Összhangban a Sentix eredményeivel, az Ifo bizalmi indikátora is a vártnál jobban gyengült, elsősorban az aktuális helyzet erősen kedvezőtlen megítélése miatt. A német gazdaság helyzetének alakulását azért kell kiemelt helyen kezelnünk, mert hazánk egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Gazdasági méretéből fakadóan jelentős piacot teremt a magyar vállalkozások számára. A teljes hazai termékexport több mint negyede (26,7 százaléka) irányult Németországba 2021-ben, és ez elsősorban feldolgozóipari termékeket foglalt magában.

3. ábra. Az Ifo index alakulása gazdasági szektoronként, 2023. május. Forrás: Ifo

Az üzleti hangulatot tekintve az ipari vállalkozások pesszimisták, ugyanakkor a magyar ipari várakozások kedvezőbbek, mint a visegrádi országoké vagy Németországé.

4. ábra. Ipari bizalmi indikátor (Industrial confidence indicator). Forrás: Eurostat

Az ipari szereplők pesszimizmusa megjelenik a beszerzésimenedzser-indexekben is, amely alapján a feldolgozóipar zsugorodása várható az EU-s országok körében, kivéve hazánkban.

5. ábra. Beszerzésimenedzser-index alakulása, 2023. május (50 pont felett növekedés, 50 pont alatt zsugorodás). Forrás: Investing.com alapján Makronóm Intézet

Földgázpiaci helyzetkép

Jelentős csökkenés az európai és ázsiai földgázárakban: tavaly év vége óta 81 százalékkal estek a gázárak, de továbbra is jelentős eltérés mutatkozik az EU-s és az amerikai tőzsdei árakban. A vizsgált időszak folyamán az európai és az ázsiai gázárak együtt mozogva, de folyamatosan csökkentek. Az EU és USA gázárai között azonban közel négyszeres a különbség. A TTF-görbe, tükrözve a továbbra is feszült gázpiaci hangulatot, jelentősen nagyobb ingadozásokat mutatott a többi globális gázárhoz képest, és a volatilitás várhatóan a következő években is megmarad. A JKM és TTF „versenye” a következő években is meghatározó lehet. Az elmúlt egy esztendőben a TTF jellemzően a JKM felett árazódott, hogy Európa kellően vonzó piacot jelentsen a spot LNG-szállítmányok számára. A tárolói töltöttségek megfelelőségével, és mivel a kereslet továbbra is nyomott Európában, májusban a JKM-árszint már magasabb volt a TTF-nél, ezzel összhangban a kifejezetten árérzékeny ázsiai vásárlók (India, Pakisztán, Banglades) is visszatértek a piacra. Az amerikai jegyzések érdemben nem változtak a vizsgált időszak során, azok továbbra sem haladják meg a 10 euró/MWh szintet.

6. ábra. Következő hónapi globális gázárjegyzések (M+1). Megjegyzés: TTF: Title Transfer Facility – meghatározó európai földgázárazási pont Ɩ JKM: Japan Korea Marker – meghatározó árjegyzés a kelet-ázsiai térségbe szállított LNG-re Ɩ HH: Henry Hub – meghatározó földgázárazási pont az USA-ban. Forrás: EEX, EIA, investor.com

Az enyhe télnek köszönhetően magas tárolói töltöttségről indult a betárolási időszak. A magasabb téli átlaghőmérsékletek hatására az EU gáztárolói kifejezetten magas töltöttséggel, 55,2 százalékon zárták a kitárolási időszakot. A magyar tárolói készlet 42,9 százalékkal érte el a legalacsonyabb töltöttségi szintet, azóta is folyamatos a betárolás, május 31-én 56 százalékon állt a mutató. Szembetűnő a gáztárolók jelentősége a kontinensen, sok esetben tapasztalhatók kisebb kiugrások a tárolói töltöttségben, így amikor a fogyasztási lehetőségek engedték, a kereskedők tároltak le gázt az alapvetően kitárolási időszakban is. Az EU-s átlagos töltöttségi érték az elmúlt öt év azonos időszakához viszonyítva a maximumot közelíti, így a betárolási időszak kezdetén kifejezetten jó helyzetben van a kontinens, amely kedvezően hathat a 2023/2024. téli időszak európai gázáraira is.

7. ábra. Tárolói töltöttségek az EU-ban és a régiós országokban (%). Forrás: AGSI

1. táblázat. A tárolók töltöttségi szintje a betárolási időszak kezdetén elmúlt 5 év átlagában és idén. Forrás: AGSI

A fogyasztáscsökkenés fenntartásával kezelhető lesz a 2023/2024-es időszak földgázellátása is. Amennyiben a jellemző EU-s és magyar gázforrásokat nézzük, és figyelembe vesszük a várható fogyasztáscsökkenés hatásait is, megállapítható, hogy az EU-s tárolók már augusztusban meghaladhatják a 90 százalékos töltöttségi szintet. A kitárolási időszakban azonban várhatóan gyorsabban csökkennek a tárolói készletek, így 35 százalékos töltöttségi szint mellett fordulhatnak az EU-s tárolók 2024-ben. Magyar oldalon, konzervatív feltételezéssel élve, a források (addicionális orosz mennyiségek nélkül számolva) 80 százalékos tárolói töltöttségi szint elérését tehetik lehetővé, ez azonban elegendő a téli időszakra, ha sikerül fenntartani a korábbi évekhez viszonyított fogyasztáscsökkenést, ami által az ország éves fogyasztása 10-10,5 milliárd m³ alatt marad. Ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy a 2023/24-es téli időszak fogyasztása ne növelje a gázellátási kockázatokat az azt követő év ellátásbiztonsága szempontjából.

8. ábra. Tárolói töltöttség előrejelzése. Forrás: ENTSOG, saját számítás.

Az idén eddig stabilnak mondható a földgázforrások összetétele, az LNG és Norvégia továbbra is a két meghatározó forrás. tavaly a kieső orosz forrásokat elsősorban a többlet-LNG-import, az Egyesült Királyság felőli behozatal és a norvég szállítások növekedése pótolta (a Egyesült Királyságnak jelentős az LNG-újragázosítási kapacitása). 2021 második felében fokozatosan csökkentek az orosz szállítások a kontinensre, az év utolsó napján még 300 millió m³ feletti szállításokkal, de 2022-től kezdve a napi szállítások már sosem haladták meg a 260-270 millió m³/nap szintet.

9. ábra. Az EU27 forrásszerkezet-változása. Forrás: ENTSOG, Bruegel

Az idén májusban az EU-ban összesen 22 százalékkal fogyott kevesebb földgáz, mint a megelőző 4 év átlaga, de jelentős (25 százalékos) a visszaesés az ipar és a lakosság felhasználásában is.

Ami az egyes országokat illeti, a villamosenergia-termelésre használt földgázmennyiség a legnagyobb mértékben Romániában csökkent, míg Ausztriában növekedett (az országban azonban nem jelentős a gázalapú termelés). Az iparban a legnagyobb mértékben Németországban mérséklődött a felhasználás, Magyarországon a legkevésbé, mindössze 8 százalékkal. A háztartások esetében is Németországban csökkent a legnagyobb arányban a fogyasztás, azonban Magyarországon is jelentősen visszaesett. A fogyasztás mérséklése, a jelenlegi szinteken tartása továbbra is segítheti a téli felkészülést és a 2023–24-es tél biztonságos földgázellátását.

10. ábra. Az EU27 fogyasztási tendenciája. Forrás: ENTSOG, Breugel

Vállalkozói motivációk és lehetőségek Magyarországon

A világ legnagyobb vállalkozáskutatásának (GEM) eredményei alapján javult hazánkban a vállalkozói ökoszisztéma helyzete az előző évhez képest (4,5-ről 4,7 pontra), a visegrádi országok között pedig a legjobbnak tekinthető.

Reprezentatív kérdőíves adatfelvétel és szakértői interjúk alapján a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) elsősorban a vállalkozói aktivitást, a vállalkozók működését és attitűdjeit kutatja, elemzi. A felmérés Magyarországon a BGE Budapest Lab szakmai vezetésével, a Makronóm Intézet támogatásával valósul meg. A kutatás vizsgálja a születőben lévő és működő cégek helyzetét, működését, valamint azok alapítóinak magatartását. Negyvenkilenc országra kiterjedő adatfelvétel készült 2022-ben, ennek kiemelt témái: Covid–19-világjárvány hatása és az ENSZ fenntartható fejlődési célok.

11. ábra. Vállalkozói ökoszisztéma értékelése szakértői értékelések alapján. Forrás: GEM-felmérés, 2022–2023

A hazai vállalkozói ökoszisztéma legjobban teljesítő területe a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltató infrastruktúra, a kormányzati politika, valamint a vállalkozások finanszírozása.

12. ábra. Vállalkozói ökoszisztéma értékelése szakértői értékelések alapján, 2022–2023-as felmérés. Forrás: GEM-felmérés, 2022–2023

A vállalkozások már nem csak a hazai piacban gondolkoznak: a korai szakaszban lévő cégek negyede, a bejáratott vállalkozásoknak pedig az ötöde aktív a külpiacokon is

13. ábra. A korai szakaszban lévő és bejáratott vállalkozások piaci hatóköre, %. Forrás: GEM-felmérés, 2022–2023

Minden második magyar könnyűnek tartja a vállalkozás indítását, ugyanakkor a nehéz külső környezet rányomja a bélyegét a vállalkozásindítási kedvre.

14. ábra. Vállalkozói légkör Magyarországon, %. Forrás: GEM-felmérés, 2022–2023

A kutatás alapján elmondhatjuk, hogy minden második felnőtt (18–64 éves) ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást. Jelentősen csökkent azok aránya, akik szerint jó lehetőség a következő időszakban vállalkozást indítani. A felnőtt lakosság harmadának van meg a megfelelő tudása egy vállalkozás elindításához. Mindezek mellett emelkedett a kudarctól való félelem a vállalkozás indítására vonatkozóan, de stabil azok aránya, akik szerint könnyű vállalkozást indítani hazánkban. 

A vállalkozásindítás elsődleges motivációja az alapító számára a megélhetés biztosítása mellett, hogy valami lényegeset vigyen véghez. A megélhetési motiváció a korai szakaszban lévő vállalkozó nők esetében (65,7 százalék) szignifikánsan magasabb a férfiaknál (52,6 százalék), vagyis a nők gyakrabban indítanak vállalkozást megélhetési kényszer miatt. A családi hagyomány folytatása nem lényeges szempont a vállalkozásindításra vonatkozóan.

15. ábra. A vállalkozás indításának motivációja, %. Forrás: GEM-felmérés, 2022–2023

Ugyanakkor a vállalkozásindításához kapcsolódó ismeretek önértékelése Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a leggyengébbek között van.

16. ábra. A vállalkozásindításhoz elegendő tudással, készségekkel és tapasztalattal felvértezettek aránya a 18–64 év közötti lakosságon belül, %. Forrás: GEM-felmérés, 2022–2023

A megfelelő ismeretek hiánya elsősorban a vállalkozásoktatásban részt vevők alacsony arányával magyarázható, az ismereteket érdemes lehet akár már a középiskolákban is oktatni.

17. ábra. A vállalkozásoktatás helye a vállalkozásoktatásban részesülteknél (18–64 éves korosztály, %). Forrás: GEM-felmérés, 2022–2023

A magyar gazdaság exportképessége

A hazai gazdaság exportképessége és összetettsége kimagasló az ECI-rangsor alapján: a kereskedelmi összetettséget mérő indikátor alapján a 137 országból a 14. helyen áll Magyarország.

Hazánk két évtized alatt a 24. helyről a 14.-re került a Gazdasági Komplexitási Index (ECI) kereskedelmi rangsorában az egyre inkább diverzifikálódó exporttevékenysége miatt. A mutató egy ország exportjának kifinomultságát mutatja meg, egész pontosan azt becsülve, hogy az adott állam mennyire képes olyan összetett termékeket előállítani és exportálni, amelyek magas szintű tudást és készségeket igényelnek.

18. ábra. Gazdasági Komplexitási Index (ECI) kereskedelmi rangsorában. Forrás: Observatory of Economic Complexity (OEC)

Nemzetközi összevetésben hazánk a legnyitottabb államok között van, ebből adódóan az ország növekedésében kiemelten fontos szerepet játszik a külpiacok teljesítménye.

A régióban Magyarországon az export GDP-hez viszonyított aránya a második legmagasabb, 90,4 százalékos értékkel. Ez jelentősen meghaladja a 2021-es értéket (80,3 százalék). Hazánk nyitottsági szintje alapján nemzetközi összevetésben is magasnak tekinthető, a legnyitottabb országok között van. Ebből adódóan hazánk növekedésében rendkívül fontos szerepet játszik a külpiacaink teljesítménye.

19. ábra. Nyitottság nemzetközi összehasonlításban (export a GDP %-ában, 2022). Forrás: Eurostat

A legfontosabb exportpartnerünk Németország, amely a teljes kivitel több mint negyedét adja (25,2 százalék), Európán kívül az Egyesült Államok és Kína tartozik a meghatározó exportcélországaink közé. A vállalatméret tekintetében eltérések mutatkoznak az exportcélországokban. A hazai mikrovállalkozások számára Szlovákia, a kis- és középvállalkozásoknak Németország és Olaszország, a nagyvállalatok számára pedig egyértelműen Németország a legfontosabb partnerország. A reexport miatt a német részarány feltehetően alacsonyabb lehet, Németország kapuként is szolgál a távol-keleti irányba. A teljes hazai exportforgalomban a gépek és villamossági cikkek, illetve a járművek és szállítási célú felszerelések képviselik a legnagyobb részarányt.

20. ábra. Legfontosabb exportcélországaink (teljes export százalékában, 2022). Forrás: KSH, Eurostat

A német gazdaság növekedési kilátásai romlottak, ami a szoros gazdasági kapcsolatokon keresztül kockázatot jelenthet a magyar gazdaság teljesítményére

Makronóm Intézet II. negyedéves előrejelzése szerint 2023-ban az export húzza majd a gazdaságot. A kivitel idén 7,2, míg jövőre 7,8 százalékra becsült növekedését a külső kereslet emelkedése, a beruházások termőre fordulása, az ellátási láncok visszaépülése, illetve néhány fontos exportágazat (például turizmus) koronavírus előttitől még elmaradó exportteljesítménye támogatja.

21. ábra. A top 5 exportcélországunk várható gazdasági teljesítménye az idei évben és jövőre (GDP növekedési üteme, év/év, %). Forrás: KSH, OECD

Export tekintetében Németország részesedése a legnagyobb (25,3 százalék), ezt követi Olaszország (5,7 százalék), Románia (5,3 százalék), Szlovákia (5,1 százalék) és végül Ausztria (4,5 százalék).

A koronavírus-járvány megtörte a szolgáltatásexport növekvő trendjét úgy hazánkban, mint az EU-ban, a szolgáltatásexport részaránya még nem éri el a járvány előtti szintet. A koronavírus-járvány előtt a szolgáltatásexportnak teljes kivitelből vett részaránya növekvő trendet mutatott, 2019-ben elérte a 23 százalékot, de az értéke továbbra is az EU-s átlag (27,6 százalék) alatt maradt. Jóllehet, a szolgáltatásexport értékében 2022-ben már meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet (2019-hez képest 108 százalékon állt 2022-ben), de a részaránya továbbra is a pandémia előtti érték alatti (2022: 21,7 százalék). A szolgáltatásexportot legnagyobb részben az üzleti szolgáltatások (pl. pénzügyi szolgáltatások, IT- szolgáltatás, szellemi tulajdonért kapott díjak) adják, amelyeket a szállítás és a turizmus követ. Az élénkülő turizmus várakozásaink szerint hozzájárul majd a szolgáltatásexport további bővüléséhez.

22. ábra. Szolgáltatásexport aránya (teljes exporton belül, %). Forrás: Eurostat

23. ábra. Szolgáltatásexport megoszlása szolgáltatáscsoportok szerint (2022). Forrás: Eurostat

A hazai tulajdonú vállalkozások a teljes export ötödét adják, a magyarországi kivitel importtartalma 46,3 százalék, ami nemzetközi összevetésben magasnak tekinthető.

24. ábra. Hazai tulajdonú vállalkozások részesedése az exporttevékenységből (a teljes export arányában, 2021, %). Forrás: Eurostat, OECD. Megjegyzés: Írország, Csehország, Málta, Lengyelország, Hollandia, Horvátország, Ciprus, Finnország, Litvánia, Ausztria, Spanyolország, Franciaország és Dánia esetében az adatok 2020-ra vonatkoznak.

25. ábra. Az export hazai hozzáadott érték és importtartalma (2018, százalék). Forrás: Eurostat, OECD

A hazai kkv-knak jelentős a potenciáljuk az export további bővülése szempontjából – számos program segíti a mikro-, kis- és középvállalkozások exportképességének növelését. Az exportáló kkv-k arányának tekintetében hazánk nemzetközi összevetésben a középmezőny végén helyezkedik el. Ugyanakkor jelentős növekedést várunk az exportáló kkv-k arányában, amelyet a beszállítók technológiai fejlesztései, nemzeti exportpromóciós programok (akár beruházások támogatásával), valamint a szemléletformáló, képzést biztosító programok (ilyen például a Fit for Export program) támogatnak.

26. ábra. Exportáló kkv-k aránya nemzetközi összevetésben (a kkv-k arányában, %). Forrás: Eurostat

Tematikus vállalati kutatás: ipari digitalizáció szintje a hazai vállalkozások körében

Nemzetközi kitekintésben hazánk jelentős lemaradásban van a digitalizáció, valamint a digitális készségek területén a DESI-felmérés alapján. A kkv-k rendkívül kis aránya alkalmazza alapszinten a legújabb technológiákat. A Digitális Intenzitás Index (DII) alapján hazánk csak Romániát és Bulgáriát előzi meg EU-s összevetésben. Magyarország a sereghajtók közé tartozik a digitális készségek területén, és ez jelentős akadályt jelent a digitalizációs szint növelése szempontjából: az alapvető digitális készségeket meghaladó tudásúak aránya kimondottan alacsony EU-s összehasonlításban is. A digitalizációs folyamatok mélyebb megértése érdekében a Makronóm Intézet felmérést készített 100, többségében feldolgozóipari és kereskedelmi vállalkozás körében 2023. április 27.–május 28. között.

2. táblázat. Forrás: Eurostat

A vállalatvezetők az üzleti folyamatok digitalizációs szintjét megfelelőre értékelték, a legnagyobb lemaradást a termelés területén azonosították. A saját digitalizációs képességüket az üzleti folyamatok területén többségében megfelelőnek ítélték meg a vállalatvezetők, azonban a termelési folyamatok esetén több mint negyedük alacsonynak vagy rendkívül alacsonynak látja.

27. ábra. Az 1-től 5-ig terjedő skálán hogyan értékelné vállalkozásának digitalizáltsági fokát az alábbi három területen? (1 – rendkívül alacsony, 5 – kiemelkedő). Forrás: Makronóm Intézet felmérése

A vállalkozások ugyanakkor felismerik a digitalizációból származó előnyöket, 10-ből 8 cég fontosnak tartja a digitalizáció alkalmazását, de az üzleti tervekbe csak 10-ből 4 építi be tudatosan.

A vállalkozások már elkezdték a digitalizációs célú fejlesztéseket: háromnegyedük túl van legalább egy digitalizációhoz kapcsolódó projekt megvalósításán, ahol minden ötödik projektet EU-s forrás igénybevételével finanszíroztak A GINOP Plusz gyorsindulás keretében technológiaváltó támogatásban részesült cégek esetében kötelező vállalás volt, hogy korszerű vállalati technológiai megoldásokat alkalmazzanak (~2500 kkv). Ennek eredményei várakozásaink szerint a DESI-felmérésben is megjelennek.

28. ábra. Mennyire tartja fontosnak, hogy minél szélesebb körben alkalmazza a digitális lehetőségeket vállalkozása életében? Forrás: Makronóm Intézet felmérése; OECD Data-driven innovation: big data for growth and well-being (2015) 

29. ábra. Milyen mértékben veszi figyelembe az ipari digitalizáció lehetőségét a jövőbeli üzleti tervek kidolgozásakor? Forrás: Makronóm Intézet felmérése; OECD Data-driven innovation: big data for growth and well-being (2015) 

Az OECD kutatása megállapította hogy a digitalizációba, egész pontosan az adatvezérelt innovációba és adatelemzésbe (pl. Big Data) beruházó vállalatok termelékenysége körülbelül 5-10 százalékkal gyorsabban nő, mint az abba be nem fektetőké.

Legnagyobb arányban a felhőalapú infrastruktúrát, a folyamat automatizációt és a vállalatirányítási rendszereket alkalmazzák a cégek (azaz elsősorban az üzleti folyamatok területén).

30. ábra. Az alább felsorolt folyamatok, technológiák közül melyik áll már a vállalkozása rendelkezésére? Forrás: Makronóm Intézet felmérése

Az alkalmazási területek közé tartozik a felhő (adattárolás, ügyviteli folyamatok, sales), a munkafolyamat (logisztika, CRM, számlázás, könyvelés), a vállalatirányítás (szoftverek, pl. Oracle), a mobilapp (HR-folyamatok, logisztika), a kommunikáció (termelési és gyártási folyamatok), a szenzorok (biztonságtechnika, termelési és gyártási folyamatok).

A legnagyobb lemaradás az élvonalbeli technológiáknál tapasztalható, ami abból is látszik, hogy jellemzően 10 jól teljesítő kkv közül csupán 1-2 kezdte meg ezen technológiák alkalmazását

31. ábra. Az alább felsorolt folyamatok, technológiák közül melyik áll már a vállalkozása rendelkezésére? Forrás: Makronóm Intézet felmérése, Eurostat

Itt az alkalmazási területek között említhető a labor, a tesztelés (minőségbiztosítás, folyamatfejlesztés, gyártási szimuláció), a Big Data (termelési folyamatok mérése, BI-riportok készítése), az MI (értékesítés, marketing, szoftverfejlesztés), az optimalizáció (egyes berendezések rendelkeznek ezzel, pl. CNC) és az AR (folyamatvezérlés, tervezés)

Az Eurostat 2022-es DESI elemzése alapján a magyarországi teljes vállalati szektor 7 százaléka (EU: 14,2 százalék) alkalmazza a Big Data-kiértékelést, közülük is jellemzően a nagyvállalatok. A saját mintánkban szereplő, kiemelkedően jól teljesítő vállalkozások is csupán 16 százalékban alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy csak a legjobb cégeink érik el az EU-s átlagot.

A jövőre vonatkozó digitalizációs tervek leginkább a termelési területet célozzák, ami érdemi előrelépést jelenthet azon a területen, ahol ténylegesen a legnagyobb a lemaradás

32. ábra. Az elkövetkező 6 hónapban tervez-e digitalizációs célú fejlesztést? Forrás: Makronóm Intézet felmérése

33. ábra. Milyen fejlesztést tervez? (a fejlesztést tervezők körében). Forrás: Makronóm Intézet felmérése

A megkérdezett vállalkozások a fejlesztésektől elsősorban időmegtakarítást (84 százalékuk) és a költséghatékonyság növekedését (73 százalékuk) várják, a munkaerő kiváltása kevésbé meghatározó szempont (35 százalékuk).

A munkavállalók felkészültségének hiánya szintén a termelési területen mutatkozik meg leginkább, a digitalizáció új megoldásaihoz történő alkalmazkodás jellemzően a termelés területén jelent kihívást a munkavállalók számára.

34. ábra. Ön szerint milyen a felkészültsége a munkatársaknak az ipari digitalizáció megoldásainak alkalmazására az alábbi területeken? Forrás: Makronóm Intézet felmérése

A termelési folyamatok esetén 10-ből csupán 1-2 munkavállaló tekinthető felkészültnek a digitalizáció megoldásainak az alkalmazására.

35. ábra. Meglátása szerint milyen mértékben képesek a vállalkozás munkatársai alkalmazkodni az ipari digitalizációhoz (azoknál a munkavállalóknál, akiknél a munkakörükből fakadóan ez releváns)? Forrás: Makronóm Intézet felmérése

A digitalizáció új megoldásaihoz történő alkalmazkodás jellemzően a termelés területén jelent kihívást a munkavállalók számára. A vállalatvezetők leginkább a megfelelően képzett, rendelkezésre álló munkavállalók hiányát és a kapcsolódó szakismeretek hiányát tartják a digitális megoldások elterjedésének legnagyobb akadályának.

36. ábra. Milyen akadályokat lát a digitális megoldások alkalmazásában? Forrás: Makronóm Intézet felmérése

Arra a kérdésre, hogy milyen lépést tett vagy tervez tenni ezek kezelésére, a válaszadók közel 10 százaléka bevallottan nem tervez semmit tenni. Mások finanszírozási források, pályázatok keresésével, új, megfelelő képzettségű munkavállaló felvételével, képzések szervezésével, illetve a képzési lehetőségek keresésével, szakmai eseményeken való részvétellel, együttműködési lehetőségek keresésével vagy éppen technológiai fejlesztések megvalósításával próbálja kezelni a problémákat.

Itt jelenthet segítséget a Modern Mintaüzem Program, amely a digitalizációhoz kapcsolódó gyakorlati tudás széles körű megismerését teszi lehetővé az érdeklődő vállalkozások számára

Megismerhető technológiaváltó megoldások közé tartozik az egyedi innovatív technológiák fejlesztése (14 db), az AI/MI (mesterséges intelligencia) (2 db), az innovatív alapanyagok és nanotechnológia (7 db), a kibervédelmi technológia (1 db), a felhőalapú és nagy kapacitási technológiák (6 db), az intelligens energiafelhasználás (3 db), a hidrogéntechnológia (1 db), a Big Data adatelemzési technológia (4 db), az IOT- és szenzortechnológia (11 db), az adatgyűjtés, valós idejű megfigyelés, elemzés (31 db), a CRM-rendszer (4 db), a 3D-nyomtatás / additív termelés, a 3D-szkenner (13 db), a LEAN-alapelvek (17 db), a robotika, az automatizáció (42 db), valamint a vállalat irányítási rendszer (34 db).

Mindezek a feldolgozóipar (53 vállalkozás) és a szolgáltatás (26 vállalkozás) területét érintik jelentős országos lefedettséggel.

37. ábra. Forrás: https://ginopplusz.modem4.hu/

A digitalizációs szint növelése leginkább a termelési területen történő fejlesztéssel érhető el – ebben kiemelt szerepe lehet a képzéseknek és a gyakorlati tudás megszerzésének

Összességében a jelen helyzetet értékelve elmondhatjuk, hogy a hazai vállalatok digitalizációs szintje elmarad az EU-s átlagtól, ami elsősorban a termelési folyamatok alacsony digitalizáltsági fokával magyarázható. Ezen túl a saját digitalizációs képességüket az üzleti folyamatok területén többségében megfelelőnek ítélték meg a vállalatvezetők, legtöbben a felhőalapú infrastruktúrát, a folyamatautomatizációt és a vállalatirányítási rendszereket alkalmazzák. A munkavállalók felkészültségének hiánya szintén a termelési területen mutatkozik meg a leginkább, a digitalizáció új megoldásaihoz történő alkalmazkodás jellemzően a termelés területén jelent kihívást a munkavállalók számára. A vállalatvezetők leginkább a megfelelően képzett, rendelkezésre álló munkavállalók és a kapcsolódó szakismeretek hiányát tartják a digitális megoldások elterjedésének legnagyobb akadályának.

Viszont hazánk számára vannak lehetőségek. A digitalizációs szint növelésének egyik lehetséges eszköze a munkavállalók képzése, amire jelentős igény mutatkozik a vállalkozások részéről is. A készségek fejlesztésére elsősorban a rövid (pár napos vagy órás) képzéseket tartják megfelelőnek. A gyakorlati tudás megosztásának rendkívül fontos, kiemelt szerepe van a digitalizációs megoldások elterjesztésében. Erre alkalmas például a Modern Mintaüzem Program, amelynek a koncepcióját 10-ből 8 vállalat hasznosnak ítélte meg. A digitalizáltsági szint jelentősen növelheti a vállalati hatékonyságot. Az OECD kutatása megállapította, hogy a digitalizációba, egész pontosan az adatvezérelt innovációba és adatelemzésbe (pl. Big Data) beruházó vállalatok termelékenysége körülbelül 5-10 százalékkal gyorsabban nő, mint a be nem fektetőké.

Borítókép: 123rf