A magyar építőanyag-kereskedelem és -gyártás helyzetértékelését és a 2023. évi várakozásokat mutatja be az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss körképe. A trendek címszavakban: árcsökkenés, megszűnő beszerzési nehézségek, a kereslet mérséklődése, valamint az ágazati jövedelmezőség romlása.
Az építőanyag-kereskedő vállalkozások többsége az építési termékek egy részénél árcsökkenéseket prognosztizál. A korábban tapasztalt beszerzési nehézségek megszűntek. Az építési termékek iránti jelentős kereslet-visszaesés a kereskedelmi vállalkozásoknál a tevékenységük szűkülését eredményezi, ami a jövedelmezőségük csökkenését vetíti előre.
Az építőanyag-kereskedő cégek költségmérséklő intézkedésekkel, hatékonyságot növelő szervezéssel és bővített szolgáltatásokkal igyekeznek kezelni a piaci nehézségeket.
Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy a nagy számú építőanyag-kereskedő vállalkozás munkájával az építési termékekkel való ellátás biztonsága garantálható.
„Az építőanyag-gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalatokra. Komoly döntésekre kényszerülnek, mint például szakképzett munkaerő elbocsátása, műszakok leállítása vagy akár gyárbezárások. Fellélegzést egy energetikai felújításokat célzó program elindítása jelentene” – hangsúlyozta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat céljai között szerepel a magyar építőanyag-kereskedelmi és -forgalmazási tevékenység folyamatos helyzetértékelése, felmérés a piaci viszonyokról.
A tagozat 150 építőanyag-kereskedelmi vállalkozás megkérdezésével feltérképezte, milyen várakozásokkal tekintenek az építőanyag- és építésitermék-kereskedelem szereplői 2023. II. fél évére a piac változásainak tükrében.
A felmérésben részt vevő vállalkozások működési helyszíne az ország területi eloszlását illetően arányos volt, minden régió képviselteti magát.
Jövedelmezőség
A válaszadók nettó árbevétele 2022-ben az előző évhez képest még növekedést mutatott, azonban a piac erőteljes szűkülésével párhuzamosan, a magas inflációs környezetben a 202-ra erőteljes csökkenésre számítanak.
Az árbevétel-arányos jövedelmezőség a cégek közel felénél 5–10 százalék százalék közötti értéket mutat 2022-re vonatkozóan, azonban 2023-as évet illetően már igencsak borúlátók a cégek, a válaszadók 86 százaléka a százaléka jövedelmezősége romlásával kalkulál.
Üzletvitel
A napi ügymenetet leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát jelölték meg, de a válaszadók több mint fele szerint nehézséget okoz a magas infláció, a konkurencia, az árverseny és a gazdasági szabályozók gyors változása is.
Megfogalmazták ezenkívül a kamatkörnyezet kedvezőtlen változását, a támogatások számának, mértékének jelentős csökkenését.
A felmérés kitért az ellátási lánc biztonságára is. A kereskedők a válaszaik szerint az év első felében jellemzően nem tapasztaltak beszerzési nehézséget az építőanyagok, valamint a nyersanyagok területén.
Azok a válaszadók, akik mégis szembesültek ilyennel, a cementet, bizonyos speciális hőszigetelő anyagokat, téglafajtákat említettek.
Árak, költségek változása
Az árváltozások tekintetében a válaszok alapján elmondható, hogy az építőanyagok, építési termékek ellenértéke a második fél évben várhatóan csökkenni fog. Ez az ármérséklődés átlagosan kismértékű, a várakozások alapján százalékosan egy számjegyű lesz. A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagoknál, valamint a betonacéloknál, a legkisebb mértékű árváltozásra a festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetén számítanak a piaci szereplők.
A válaszadó vállalkozások a költségeik emelkedésére számítanak mind az energia, mind a banki költségek területén, szerény mértékű költségcsökkenésre egyedül a szállítási díjak esetén számítanak, aminek az egyik oka a jelentős építőanyag-forgalom visszaeséséből adódó szállítmányozási piacon tapasztalható fokozódó versenyhelyzet.
Az idén az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások a 2022-höz képest átlagosan 8,3 százalékos százalék béremeléssel kalkulálnak.
A felmérésből is jól látszik, hogy a cégek az inflációnál kisebb mértékben növelik a fizetéseket 2023-ban. Országos átlagban 12 százalékos százalékos bérfejlesztéssel számolnak a vállalkozások, legkisebb mértékben Budapesten, 8,7 százalékossal százalékkal. A jövedelmek nagyobb intenzitású, 13,6 százalékos százalékos emelése elsősorban a nyugat-dunántúli régióban működő kereskedéseknél tapasztalható. A bérek ilyen szintű emelkedése a KSH által publikált nemzetgazdasági szinthez képest alacsonyabb. Várhatóan ez lesz az első olyan üzleti év, ahol a reálbérek tekintetében a korábbi néhány évvel ellentétben csökkenés lesz.
Finanszírozás
Az építőanyag-kereskedők a működésüket leginkább a banki hitelek, illetve a különböző lízingkonstrukciók igénybevételével tették gördülékenyebbé. Felelős munkáltatóként azonban a közeljövőben a munkaerő megtartása érdekében előtérbe kerülnek a vissza nem térítendő támogatások, és elsősorban a munkahelymegtartó állami támogatások felé fordulnak. Teszik ezt annak fényében, hogy a válaszadók kétharmada szerint romlott a fizetési fegyelem az elmúlt fél évben.
Munkaerő
A piacon tapasztalható forgalomcsökkenés magával hozza a munkatársi létszám változását. A válaszadók egyharmada jelezte, hogy néhány dolgozójától kénytelen megválni, míg a válaszadók csupán 8 százaléka százaléka tervez létszámnövekedést.
A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, hogy a munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan vagy könnyebben találnak szakképzett munkaerőt, így azok a cégek, amelyek a létszám emelésével vagy minőségi cserével kalkulálnak, vélhetően megtalálják a számításukat.
A piacszűkülés időszakában a szereplők a munkaerő-megtartása mellett részben a dolgozóik fejlesztésével, digitális felkészítésével készülnek fel a jövő kihívásaira. A korábbi évhez képest a cégek mind a munkavállalók, mind a menedzsment képzésére nagyobb figyelmet kívánnak fordítani.
Mi akadályozza a cég üzleti tevékenységét?
Megfogalmazásra került ezen kívül a kamatkörnyezet kedvezőtlen változását, a támogatások számának, mértékének jelentős csökkenését.
A felmérés kitért az ellátási lánc biztonságára is. A kereskedők, válaszaik szerint az év első felében jellemzően nem tapasztaltak az építőanyagok, -nyersanyagok területén beszerzési nehézséget.
Azok a válaszadók, akik a kérdésre igennel válaszoltak, a cementet, bizonyos speciális hőszigetelő anyagokat, téglafajtákat említettek.
Kilátások
Az állami beruházások elhalasztása, a piac megtorpanása az építési ágazat értékláncának minden szereplőjét, így az építőanyagkereskedőket is érzékenyen érinti.
A veszteségek csökkentése érdekében a legtöbb kereskedő cég egyrészt az energiatakarékosságot tartja szem előtt, másrészt a termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások bővítésében, a digitalizáció rohamos fejlődésével párhuzamosan a digitális értékesítés támogató rendszerek, valamint az internetes értékesítés fejlesztésében látja a kiutat.
A válaszadók többségének megítélése szerint az új Építészeti törvény tervezetében megfogalmazott Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi Hálózat („nemzeti tüzép”) bevezetése negatívan befolyásolná majd jövőbeni működésüket. Az építési termékek ellátásbiztonságát képesek megoldani pótlólagos állami hálózat működtetése nélkül. Bizakodnak a kormány kedvező kamatozású, a lakásépítést fellendítő, lakásfelújítási kedvet ösztönző program keresletkiegyensúlyozó kialakításában. Ezek a kedvező kamatozású, energiahatékonyságot javító felújításra fordítható, hazai építőanyagok beépítését szorgalmazó hitellehetőségek, illetve az infláció csökkenése lehetnek azok a tényezők, melyek nyugvópontra helyezhetik az építőanyag-kereskedelmi piaci viszonyokat a következő szűkülő időszakban.
„Az építőanyag-gyártók hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése és a termelés fenntartása érdekében. Egy új energetikai felújításokat támogató program, melyről már Lantos Csaba energiaügyi miniszter úr is beszélt, nem csak az építőiparban, hanem az egész gazdaságban pozitív változásokat hozhatna. Bizakodóak vagyunk, hogy ez még a nyáron elindulhat”
– mondta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.
Továbbá megemlítette, hogya hazai gázfelhasználás n. Ebből az önálló mérőórával rendelkező lakóingatlanok egy átlagos télen kb. 3 milliárd m3 gázt fogyasztanak el, melynek 70 százaléka fűtési célú felhasználás, 30 százaléka használati melegvíz előállítását és a főzést szolgálja. A lakossági gázfogyasztás következményei érintik mind a gazdaságot, mind pedig a környezetet. Egy energetikai felújítást célzó progrmegközelíti a 10 milliárd m3-t éves szinteam hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne mind a lakosság, mind pedig az államháztartás számára. A többletköltségek jelentős részét jelenleg a magyar államkassza a Rezsivédelmi Alapból finanszírozza. Emellett a lakossági gázfogyasztás csökkentése hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez is, mely az Európai Unió egyik legfőbb kihívása napjainkban. A program mérsékelné az építési ágazat ciklikusságának mélységét.
