Juhász Imre írása a Makronómon.

Az újonnan forgalomba hozott autók száma Németországban 2022-ben emelkedett, és nem csökkent, főleg az elektromos meghajtású autók eladásának növekedése miatt. Ebből 833,5 ezer darab talált gazdára, ami 22 százalékos növekedést jelent. A tisztán elektromos meghajtású autók értékesítése 32 százalékkal, míg a plug-in-hibrideké 11 százalékkal nőtt. Az elektromos autók részaránya a teljes kibocsátásban 30 százalék fölé emelkedett, amely első pillantásra az elektromobilitás dinamikus térnyerését mutatja.

A statisztikai adatok alapján azonban a helyzet jóval összetettebb. Az év utolsó harmadában markánsan felgyorsult az elektromos autók értékesítése: szeptemberben 14, októberben közel 17, novemberben 31, és decemberben pedig már 38 százalékkal több elektromos meghajtású autót adtak el, mint az előző év azonos időszakában. Ennek a dinamikus fejlődésnek azonban az oka egy szövetségi kormány által hozott döntés, amely január 1-jén lépett életbe és csökkentette az állami támogatásokat az elektromos autók vásárlásához. Ennek hatására tízezrek előrehozták tervezett autóvásárlásaikat, hogy még élhessenek az akkori, jóval magasabb támogatással a múlt év utolsó hónapjaiban.

Ennek ismeretében vásárlók tízezrei nyilvánvalóan azért hozták előre elektromos járműveik tervezett megvásárlását, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban még megkapják az akkori, az ez évinél jóval magasabb támogatást. 

Az 2023. év elejétől Németországban a plug-in hibridek, melyek az elektromos motor mellett belső égésű motort is használnak, egyáltalán nem részesülnek állami támogatásban. Emellett az akkumulátoros és üzemanyagcellás autók támogatását jelentősen csökkentették: a teljesen elektromos autók vevői – nettó 40 ezer euró alatti áron történő vásárlás esetén – legfeljebb 4,5 ezer euró támogatást kaphatnak az államtól, míg a drágább járművek esetén 65 ezer euró nettó listaárig, korábbi 5 ezer euró helyett már csak 3 ezer euró támogatásra számíthatnak. A támogatások várhatóan 2024-ben tovább csökkennek.

Nyilvánvalóvá vált, hogy Németországban az elektromobilitás térnyerése mennyire függ az állami támogatástól. 

„A politikusoknak és az iparnak ki kell találniuk valamit, hogy a szövetségi kormány ambiciózus céljainak eléréséhez megfelelő lendületet kölcsönözzenek” – véli az EY szakértője. 

A német márkák hazai pozícióival kapcsolatos mérsékelt optimizmust beárnyékolja a kínai márkáknak a németországi piacra lépésére irányuló szándékainak felerősödése, továbbá a hazai gyártóknak az Egyesült Államokban nyújtott állami támogatások az európai, s ezen belül a német ipart érintő hatása. , s ezen belül a német ipart érintő hatása. 

A BYD, a legnagyobb kínai autógyár 2026-ig állítólag 120 ezer elektromos meghajtású személyautó elhelyezését tervezi a német piacon. A kínaiak tervei ugyanakkor túlmutatnak az autók értékesítésén, állítólag helyszíni gyártás is szóba jöhet. A „Wall Street Journal” értesülése szerint a BYD állítólag érdeklődik a Ford Saar-vidéken lévő gyárának megvásárlása iránt, ahol 2025-től már nem gyártanak több autót, mert az amerikai vállalat Valenciában gyártja új e-járműveit. Az ARD értesülése szerint a Ford és a BYD meg is kezdte a tárgyalásokat a saarlouisi gyár átvételéről. 

Az ágazat magyarországi partnereinek sem közömbös, miszerint 2023 elején a német autógyártók és a beszállítóik arra számítanak, hogy az alapanyag- és előgyártmány-ellátási feszültségek tovább enyhülnek, és a termelés ismét zökkenőmentesen folyik. Ugyanakkor a múlt év második felében bekövetkezett fellendülés a végéhez közeledik, amely során a gyártók az erős keresletnek és a termelés nagy jövedelmezőséget biztosító felső kategóriák felé történő eltolódásának köszönhetően magasabb árakat tudtak érvényesíteni, és a szokottnál jóval nagyobb nyereségre tettek szert.          

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint januárban összességében jelentősen javultak az autógyártók várakozásai. A várakozások öt hónap óta most először voltak pozitívak, „az exportvárakozások azonban jelentősen romlottak” – mondta Oliver Falck, az Ifo ipargazdasági és új technológiák központjának vezetője.

A VDA elnöke, Hildegard Müller szerint az ambiciózus versenyképességi és telephelyfejlesztési program hiányában fennáll a veszélye annak, hogy a német autóipar globálisan lemarad. Európának célzott telephelyi- és gazdaságpolitikával kell gondoskodnia arról, hogy ne következzen be globális tengelyeltolódás. Müller ezt a január közepén online formában tartott évnyitó sajtótájékoztatón hangsúlyozta, kiemelve, hogy a koronavírus-járvány utáni ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság fájdalmasan rámutatott a német gazdaság telephelyi gyöngeségeire.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm Rovatában.

Címlapfotó: shutterstock