Szerbia zöld tranzíciója és a karbonadó: kihívások és döntések az energiaszektorban

Szerző: | 2023. július. 14. | Társadalom, Zöldenergia, Zöldgazdaság

Szerbia tervei szerint 2050-re a megújuló energiaforrások lesznek az alapvető energiaellátók, de az ország jelenlegi szénfüggősége komoly kihívások elé állítja. Az EU karbonadója és a balkáni állam EU-val való kereskedelmi kapcsolatai miatt súlyos gazdasági következményekkel kell számolnia, ha nem csökkenti jelentősen a szén-dioxid-kibocsátását.

Annak ellenére, hogy az egész Nyugat-Balkán, így Szerbia zöldtranzíciója során az energiaellátásban a szén fontos szerepet játszik, hiszen a cél az, hogy 2050-re a megújuló energiaforrások jelentsék a villanyáram előállításában az alapszintű energiaforrást, az energiaellátás terén legnehezebb időszakban az ország súlyos lépésekre készül. 

A Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije – EPS) Go Green Road elnevezésű hosszú távú terve 2024 végéig felszámolja a Morava Hőerőművet és a Kolubara A Hőerőművet. Ezt követően ugyanez a sors vár 2027 decemberéig a Nikola Tesla Hőerűmű (TENT) A1 és a Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) A2-re, egy évre rá pedig a Kostolac Hőerőmű A1 és A2 is leállhat. 

Az EPS többi blokkja esetében fokozatosan mérséklik majd a munkaórák számát, és ennek eredményeként a kibocsátott szén-dioxid mennyisége is fokozatosan csökken.

 Az Európai Parlament a múlt évben elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM), miszerint az uniós klímacélok elérése érdekében a CBAM keretein belül ez év október 1-jétől alkalmazzák az úgynevezett karbonadót, ami a legszennyezőbb iparágak által érintett termékek (például a cement, az acél, a vas, a műtrágya, az alumínium és az elektromos áram) importját érinti.

A szakmai konferencián felszólaló szakértők szerint ez a mechanizmus nagyon sokba kerülhet a balkáni államnak, amennyiben nem tesz lépéseket a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, ugyanis számítások szerint évente másfél-kétmilliárd eurót kell majd fizetnie karbonadó fejében. 

Szerbia ugyanis a villanyáram mintegy 70 százalékát szénből állítja elő, vagyis a karbonadó gyakorlatilag teljesen leterheli majd az EU-ba irányuló villamosenergia-exportot, 

ahogyan azokat a termékeket is, amelyek gyártásában szénből előállított energia vesz részt. Annak tudatában pedig, hogy a balkáni állam a kereskedelmi forgalmának csaknem kétharmadát az EU országaival valósítja meg, nem kérdéses, hogy mekkora csapást jelent ez számukra.

Amellett, hogy a CBAM hat ágazatban: a vas, az acél, az alumínium, a műtrágya, a villamos energia és a cement előállításában várhatóan megemeli a Szerbiából származó termékek árát, hosszú távon visszatarthatja a beruházásokat is, ami újabb nagy csapás jelenthet nemcsak ezen ágazatok exportőrei számára, hanem minden olyan kisvállalkozásnak, amely az ellátási láncokba integrálódik.

Az érintett ágazatokban 2021-ben Szerbia az EU tizenhatodik partnere volt. Ezen termékek adták a balkáni állam EU-ba irányuló teljes áruexportjának 11,8 százalékát.

 A Szerbiai Villanygazdaság az elkövetkező időszakban a villamosenergia-termelő és szénüzem-kapacitások rekonstrukciójára 2,2 milliárd eurós beruházást tervez, míg helyettesítő és új kapacitások megépítésére 5,8 milliárdot szán. A környezetvédelemre pedig további 500 millió eurós beruházást irányoznak elő.

Az Ökológiai és Fenntartható Fejlődési Központ (Centar za ekologiju i održivi razvoj – Cekor) kritikával illette az EPS szénüzemekbe történő beruházását, a központ szerint ugyanis azok nem kifizetődők. Rámutattak, hogy Szerbia az EU-csatlakozási szerződés aláírásával, az Európai Energiaközösséghez való csatlakozásával vállalta a szén-dioxid, valamint az üvegházhatást kiváltó egyéb káros gázok kibocsátáscsökkentésének kötelezettségét. 

A cikk eredetileg a Mandiner Makronóm oldalán jelent meg.

Címlapfotó: 123rf.com

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn