Szerbiában január elsejétől ugyan 11 százalékkal magasabb árat kell fizetni a polgároknak a gázért, így a havi fogyasztás az adók és illetékek nélkül kilowattóránként (kWh) 4,08 dinárral (0,035 euróval), míg adókkal és illetékekkel együtt 4,50 dinárral (0,038 euróval) kerül többe a gáz.

Mint arról januárban a szerb média beszámolt, a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) ajánlása szerint még ebben az évben újabb áremelésre van szükség, mégpedig májusban 9 százalékkal, novemberben pedig 10 százalékkal kell emelni a gáz fogyasztói árát, és 2024 májusában újabb tíz százalékos emelést javasolnak.

A kisfogyasztók a földgázszámlán azonban még egy változást észlelhettek, mégpedig tavaly októberben, amikor a gázszolgáltató más fogyasztási elszámolást kezdett alkalmazni. Az addigi köbméterenkénti fogyasztás helyett már kilowattóránkénti elszámolást alkalmaznak.

 Az idei biznisz fórumon, amit hagyományosan a Kopaonikon tartanak, Dušan Bajatović a médiának bejelentette, kénytelenek lesznek legalább egy, ha nem két drágítást is végrehajtani ebben az évben. Kihangsúlyozta, 

még így sem érik el a földgáz teljes árát, mégis elfogadható szintre kerül így az ár, ami fedezi majd a Srbijagas befektetési költségeit.

Elárulta, hogy az IMF összesen 800 millió dollárt hagyott jóvá a Srbijagas számára, ami Bajatović szerint nem elég, ha az újabb tartalékokba nekik kell beruházni, illetve a többi költség is őket terheli amellett, hogy az ország továbbra is szociális politikát kíván folytat a földgáz fogyasztása terén.

Ugyan a földgáz tőzsdei árát is figyelembe veszik, de a szerbiai kisfogyasztók várhatóan újabb 10 százalékos áremelésre számíthatnak, nagy valószínűséggel már május 1-től.

Az igazgató elmondta: Szerbia diverzifikációja terén számos alternatíva létezik, az egyik legjelentősebb az Azerbajdzsánból származó földgáz beszerzése. Ebben az esetben az egyik lényeges nehézséget az okozza, hogy 10-15 éves, hosszú távú szerződések megkötését kéri Azerbajdzsán, ami Szerbia számára jelentős megterhelést jelent, miközben 

arról mindenki hallgat, hogy az Azerbajdzsánból származó export közvetlenül függ az oroszországi gázimporttól” 

– mutatott rá.

Mint mondta, Szerbiának vannak szabad, rövid távú kapacitásai a Török Áramlaton keresztül, aminek köszönhetően többlet gázt importálhat Törökországból, Bulgáriából és Görögországból, illetve folynak az ilyen irányú tárgyalások Katarral is. Számításai szerint az ország biztosíthatja az elkövetkező egy-két éves szükségleteket, amennyiben a felvásárolt földgázzal jobban gazdálkodik.

Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.

Címlapfotó: shutterstock