A megnövekedett adósságráták miatt egyre növekvő bizonytalanság alakult ki, ami veszélyezteti a beruházásokat és a növekedési rátákat, különösen a globális kamatemelkedések miatt. Ez a probléma nem csupán a fejlett országokra jellemző, hanem szerte a világban megoldandó kihívásként áll fenn.

Különösen égető a helyzet a feltörekvő és fejlődő országok esetében, ahol az adósságszerkezet utóbbi időben történő változása tovább növelte ezen országok sebezhetőségét. 

1. ábra: Globális adósságráta alakulása a GDP százalékában
Forrás: IMF

A probléma azonban nem áll meg az adósság fenntarthatóságának kérdésénél: sokkal mélyebb társadalmi kérdéseket vet fel, melyre a megoldás sem egyszerűen az adósságszintek csökkentésében rejlik.

A fizetésképtelenség nem az egyetlen fenyegető veszély

Bár közvetlenül a fizetésképtelenség veszélye korlátozottan van jelen a világgazdaság országaiban, nem lehet teljesen fellélegezni. Amiről valójában szó van, az sokkal inkább a felszín alatt rejtőzködő problémák elfedése. Hasonlóan, ahogy egy család esetében előfordulhat, hogy bár képesek megfelelően visszafizetni a hiteleik törlesztőrészleteit és kamatait, az ára ennek gyakran az, hogy az asztalra gyengébb minőségű vagy elégtelen mennyiségű étel kerül, a gyerekek oktatására kevesebb összeget tudnak fordítani, vagy egyszerűen mindennapi jelenséggé válik a nélkülözés. 

Az államadósság esetében is figyelembe kell vennünk hasonló költségeket, mint az egészségügyi és oktatási kiadások hiányát. Ez gyakran a megemelkedett adósságszolgálati költségek miatt következik be, ami korlátozza a források elérhetőségét.

A társadalmi nehézségek kibontakozása tehát a legtöbb esetben elkerülhetetlenné válik. Az esetleges megszorító intézkedések, illetve az elhalasztott beruházások pedig a fenntartható fejlődési, növekedési célokat is aláássák. Mindemellett nő az országok hitelkockázata, vagyis a jövőben az adósság refinanszírozása csak magasabb költségek mellett tud megvalósulni. 

Az említett problémákkal küzdő országok stabilitása és növekedése veszélybe kerül, mivel ezek az országok különösen érzékenyek és sebezhetőek a piaci hangulat hirtelen változásaira. Habár technikailag az adósság fenntarthatónak tekinthető, más szempontból fenntarthatatlanná válik. A múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyors adósságfelhalmozás növeli a pénzügyi válságok, fizetésképtelenségi vagy bankválságok kockázatát, ami gazdasági szempontból szintén nagyon költséges.

A Covid-19 előtti időszakban is igaz volt, hogy a fejlődő, feltörekvő országok adósságfelhalmozása nem járt együtt gyorsabb növekedéssel. Az előző évtized növekedési szempontból csalódást okozott, jelezve, hogy az adósság és a kormányzati kiadások feltehetően nem megfelelően kerültek felhasználásra. Az adósság fenntarthatósági problémák már korábban is felmerültek, és a pandémia csak még nagyobb mélységbe taszította ezen problémák megoldását.

Az adósságszerkezet változása súlyosbítja a problémákat

A feltörekvő és fejlődő országok adósságának összetétele is olyan irányba változott az utóbbi időben, ami még inkább sebezhetőbbé tette őket. Míg korábban a hitelezői bázis túlnyomórészt a Párizsi Klub bilaterális hitelezőiből, valamint multilaterális alapokon állt (például a Világbank által nyújtott kedvezményes hitelek), mára 

a hitelezői bázis diverzifikálódott, és magában foglalja a Párizsi Klubon kívüli hitelezőket és kötvénytulajdonosokat is. 

A Párizsi Klub hitelezőivel szembeni külső adósság 2020-ban 28 százalékról 11 százalékra csökkent a DSSI-re jogosult országokban. Mindeközben a Párizsi Klubon kívüli hitelezőkkel, például Kínával szemben fennálló külső adósság 2 százalékról 18 százalékra nőtt. Emelkedett tehát a külföldiek által birtokolt, illetve a külföldi valutában denominált adósság aránya is. Mindemellett az átlagos lejárat is rövidült (lásd 2. ábra).

2. ábra: A fejlődő országok külső adósságállománya a GDP  százalék-ában
Forrás: UNCTAD

Fiskális hitelesség és gazdasági stabilitás

Az IMF Fiscal Monitor hangsúlyozza az átlátható közpénzügyek fontosságát a fiskális kilátások javításában. A hitelezők bízhatnak a kormány fegyelmezett fiskális politikájában, ami kedvezőbb finanszírozási feltételeket eredményez. A hitelesség vonzza a magánbefektetőket és elősegíti a makrogazdasági stabilitást. A kormányok elkötelezettnek mutathatják fenntartható költségvetésüket strukturális reformokkal és átlátható kommunikációval, valamint szigorúbb költségvetési szabályokkal, ami válsághelyzetekben is nagyobb mozgásteret biztosít.

Hogyan lehet kilábalni az adósság csapdájából?

Ahhoz, hogy a hosszú távú kilátások javuljanak, és ez minél kisebb társadalmi teher mellett valósuljon meg, a fenntartható növekedést kell erősíteni. Ehhez szorosan kapcsolódik a kormányzat minősége, hitelessége. 

A fejlődő és feltörekvő országokban gyakran gyenge az említett szempontok teljesítése. A korrupció és az átláthatóság hiánya rontja a befektetői bizalmat és gátolhatja a beruházásokat.

Fontos, hogy a támogatások vagy adósságkönnyítések céltudatosan használják fel a forrásokat, hogy hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez. Az intézményi hatékonyságot fejleszteni kell, mert a fenntarthatósági problémák az állampolgárokra nehezednek, és külső segítség sem lesz hatékony, ha az intézmények nem hatékonyak.

A nemzetközi kezdeményezések, amelyek az adósok és hitelezők érdekeit egyaránt figyelembe veszik, hasznosak lehetnek. Az adósság nemcsak az adós, hanem a hitelező ország vagy intézmény problémája is, mert vészforgatókönyv esetén a teljes összeget elveszíthetik.

A nemzetközi kezdeményezéseknek azonban alkalmazkodniuk kell a változó hitelezői környezethez, amelyben a magánhitelezők egyre nagyobb szerepet játszanak. Az adósság átláthatóságát, igazságos tehermegosztást és gyors adósságrendezést biztosító intézkedések szükségesek. Ellenkező esetben az érintett országok könnyedén elveszített évtizedekkel szembesülhetnek.

Az eredeti cikk megjelent a mandiner.hu/rovat/makronom oldalán.

Címlapfotó: shutterstock