Szerbia újraéleszti tizenhárom éves vízerőmű projektjét az Ibar-folyón

Szerző: | 2023. július. 15. | Zöldenergia, Zöldgazdaság

A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) új pályázatot írt ki az Ibar-folyón tervezett tíz vízerőmű megépítésére, amely projekt már több mint egy évtizede szerepel a tervek között. A vízerőművek összesen 103 MW kapacitással rendelkeznének, és a finanszírozásuk várhatóan nemzetközi pénzintézetektől felvett hitelből történne.

Miklós Hajnalka írása.

A Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije – EPS) tíz vízerőmű kiépítését tervezi az Ibar-folyón, Belgrádtól délre, a Raska és Kraljevo városa közötti mintegy 55 kilométeres szakaszon, amit várhatóan nemzetközi pénzintézetektől felvett hitelből finanszíroznak majd. Erre, vagyis a vízerőművek kiépítéséhez szükséges beruházási-műszaki dokumentáció kidolgozására nemrégiben írta ki az állami áramszolgálató a pályázatot.

Nem új terv ez, már több mint tizenhárom éve felmerült a vízerőművek megépítésének ötlete, sőt 2010-ben az EPS vállalat az olasz Seci Energia céggel megállapodást is aláírt egy vegyesvállalat, az Ibarske Hidroelektrane (Ibari Vízerőművek) létrehozásáról.

Akkor a vízerőművek megépítését eredményező beruházás értékét megközelítőleg 285 millió euróra (mai áron több mint 110 milliárd forintra) becsülték, és akkor úgy tervezték, hogy a munkálatok 2012-ben elkezdődnek. 

Mint arról a Balkan Green Energy News portál beszámolt, a 13 évvel ezelőtti tervek szerint ezeket a vízerőműveket 103 MW teljes kapacitásra tervezték, vagyis éves szinten 420 millió kilowattóra villanyáram termelésére. A vegyesvállalat azonban tavaly áprilisban bezárt. Vízerőmű nem épült.

Igaz, ezt a tervet némileg korszerűsíteni is kell a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint, mégis

a mostani pályázattal, aminek a műszaki leírásában a munka becsült értéke 129,4 millió dinár (1,11 millió euró, azaz a mai árfolyamon közel 430 milliárd forint),

az Ibar vízerőműrendszer kiépítésének területi, ökológiai, társadalmi, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági indokoltságát szeretnék megalapozni.

A tervezett vízerőművek és azok hatása a közlekedési infrastruktúrára

A Balkan Green Energy News portál ismertette a korábban papírra vetett terveket. Ezek szerint a Lakat, a Maglič, a Dobre Strane, a Bela Glava, a Gradina, a Cerje, a Glavica, az Ušće, a Gokčanica és a Bojanići vízerőmű képezi majd a vízerőműrendszert azzal, hogy azok megépítéséhez ki kell helyezni a Maglič, a Dobra Strana, a Bela Glava és a Cerje vízerőmű közelében haladó M–22-es (E–761-es), eléggé jó állapotú állami utat.
A szakértők duzzasztógátas vízerőműveket képzeltek el, amelyekben, az ismert szisztéma szerint, egy gáttal elrekesztett folyó vízből a gát mögötti tározóban vízturbinák és elektromos generátorok segítségével nyerik ki a villamos energiát. Ebben az esetben az átömlő víz mennyiségétől függ a termelhető villamos energia mennyisége.


A Lakat vízerőmű lesz a rendszer legalsó vízerőműve az Ibaron, a Maglič pedig az azt megelőző lépcsőn található majd, amelynek a duzzasztója mintegy 1,5 kilométerre lenne a Maglič város alatt található gyalogoshídtól. 

A Dobra Strana vízerőmű a harmadik a rendszersorozatban (a vízfolyás alsó szakaszától számolva), amelynek a duzzasztógátját a Dubočica folyó és az Ibar találkozásánál tervezik megépíteni. A rendszer negyedik vízerőműve a Bela Glava, amely körülbelül 4,5 kilométerre lesz a Dobra Strana vízerőműtől, míg a következő, a Gradina, amely a tervek szerint körülbelül 2 kilométere épül a Polumir vasútállomástól. A Cerje vízerőmű a hatodik a sorban, amely Cerje falu közelében épül majd. A hetedik a Glavica, amelynek a duzzasztója az Ušće város alatt, mintegy 3 kilométerre épül, a nyolcadik, az Ušće vízerőmű körülbelül 2 kilométerre Ušće városától felfelé, míg a Gokčanica vízerőművet közvetlenül a Gokčanica folyó (az Ibar jobb oldali mellékfolyója) mellé tervezték. Az utolsó a Bojanići vízerőmű, amely Bojanići község területén, az itt található vasúti hídtól mintegy 0,7 kilométerre épül.

Kockázatok és lehetőségek az Ibar-folyón

Az Ibar folyó energiatermelő lehetőségei korábbról is jól ismertek, hiszen már létezik egy duzzasztó, mégpedig a folyó felső szakaszán, Koszovó területén.Koszovszka Mitrovicától mintegy 24 kilométerre. A Koszovó területén található Gazivode mesterséges tó a mai napig politikai fontosságú, a fennhatósága egy fontos, meg nem válaszolt kérdésnek számít Belgrád és Pristina között.

Egyébként az Ibarba a Raskától Kraljevóig tartó szakaszán számos vízben gazdag hegyi folyó torkollik: a Studenica, a Dubočica, a Lopatnica, a Pivnica és a Gokčanica.

A vízerőműrendszer megépítése esetében több aggály is felmerül,

mindenekelőtt az, hogy a búvópatakok szabályozása és az árvízveszély elkerülése érdekében nagyon kevés tevékenységet terveznek. Továbbá  a vízerőművek megváltoztathatják a folyó sodrását, azaz a hordalék lerakódásával fizikai akadályokat állíthatnak a folyami szállítás elé. Eközben a felgyülemlett hordalék a vízszint emelkedését is okozhatja, ami kedvezőtlenül érintheti a mellékfolyók partján lévő létesítményeket. Mindemellett ez a terület földrengésérzékeny (itt található ugyanis a Kopaonik hegység), ezért akár nagyobb intenzitású földmozgásokra is lehet számítani, ami további kockázatokat jelenthet.

A cikk eredetileg a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.

Címlapfotó: shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn