Dr. Dabis Attila, politológus, SZNT – külügyi megbízott írása a Makronómon

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) Nagytanácsa 2023. január 31-én figyelemre méltó fejleményt hozott az Európai Unió kisebbségei számára.

Az ügyben Pablo Llarena, a spanyol legfelsőbb bíróság bírája európai elfogatóparancsot (EEP) kért több katalán vezető, köztük Lluís Puig és Carles Puigdemont korábbi katalán elnök ellen, akik a 2017. október elsejei függetlenségi népszavazást követően Belgiumba menekültek a spanyol állam politikai indíttatású büntetőjogi retorziói elől. Az európai elfogatóparancsot a népszavazással kapcsolatos közpénzekkel való visszaélés vádja alapján kérték, vagyis azon okból, hogy

egy illegitimnek tekintett népszavazás megszervezéséhez e tisztségviselők közpénzeket használtak fel.

Az EUB döntését a katalán függetlenségpárti mozgalom áttörésként ünnepelte, mivel lehetővé tette, hogy a katalán ügy sajátos körülményeit az uniós jog keretében vegyék górcső alá.

Az ítélet legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy az EUB bevezette a „személyek objektíven azonosítható csoportjának” fogalmát. Ez alapján, ha egy tagállam egy ilyen csoportba tartozó személy kiadatását kéri, akkor annak végrehajtása a körülmények függvényében mérlegelés tárgyát képezheti. Az EUB egészen pontosan arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy tagállam (ez esetben Spanyolország) igazságszolgáltatási rendszerében fennálló rendszerszintű vagy általános hiányosságok miatt bizonyos objektíven meghatározható csoportok tagjainak viszonylatában sérülhet az Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének második bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való alapvető jog, akkor egy másik uniós ország megtagadhatja az európai elfogatóparancs alapján történő kiadását az adott személyeknek.

Mit jelent mindez a tagállamok számára?

Az ítélet egy úttörő jelentőségű fejlemény, amelyre precedensként hivatkozhatnak a jövőben azon közösségek tagjai, akik esetében megalapozottan felvethető, hogy a velük szemben eljárni kívánó állam pártatlan igazságszolgáltatás helyett politikai célokra akarná az európai elfogatóparancsok jogintézményét használni.

Az EUB a katalán függetlenségpárti személyeket „objektíven azonosítható csoportként” ismerte el, akiket a spanyolországi jogállami garanciák elégtelensége hátrányosan érint. Ez az „elismerés” jelentős eredmény az alperesek és más üldözött kisebbségek számára az EU-ban.

Megállapítja, hogy az ilyen csoportot érintő igazságügyi hiányosságok a kiadatás megtagadásának érvényes indokai lehetnek, hasonlóan az elfogatóparancsot kibocsátó tagállam igazságszolgáltatásában meglévő rendszerszintű hiányosságokhoz.

Carles Puigdemont korábbi katalán elnök, az EEP egyik célszemélye üdvözölte az „objektíven azonosítható csoport” mint új kategória elismerését, melynek okán a hasonló jövőbeni esetekben más nemzeti közösségek tagjai is igényelhetik a kiadatásuk megtagadását, amennyiben az egyéni alapjogaik megsértésének veszélye a kiadatást kérő állam viszonylatában fennáll.

Kiemelte, hogy ez az ítélet a katalán száműzöttek elleni újabb európai elfogatóparancsok kiadását a gyakorlatban kivitelezhetetlenné teszi a jövőben, megfosztva ezzel egy eszköztől az „üldöző” spanyol hatóságokat.

Az ítélet implicit módon elismeri az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja által kiadott jelentések érvényességét is. E munkacsoport ugyanis két 2019-es jelentése is megállapította az önkényes fogva tartás tényét és az alapvető jogok megsértését a katalán politikai foglyok esetében.

Annak jobb megértése érdekében, hogy mit jelent ez a 2023. január 31-i ítélet az európai nemzetiségek számára, érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa helyénvalónak tartotta emlékeztetni arra, hogy az európai elfogatóparancsot létrehozó határozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az tiltja egy személy átadásának megtagadását többek között etnikai származása, nemzetisége vagy büntetőeljárás, vagy büntetés céljából.

A katalánok ügyében a közeljövőben több hasonló nemzetközi bírósági döntés is várható, melyek minden valószínűség szerint tovább növelik majd Katalónia és más kisebbségek, őshonos nemzeti közösségek és állam nélküli nemzetek lehetőségeit, hogy megvédjék jogaikat a diszkrimináció különböző formáival szemben.

Az Európai Unió Bírósága által most meghatározott „objektíven azonosítható csoport” fogalma, új jogi pajzsot jelent e közösségek politikailag motivált diszkriminációjával szemben. E közösségek tagjai mostantól az eddiginél hatékonyabban védve lesznek a visszaélésszerű és politikai indíttatású európai elfogatóparancsokkal szemben.

Címlapfotó: 123rf.com