Szerbiában, a Vajdaság délkeleti részén, a Szerémségben, az Obedi-lápnál (Obedska bara) található különleges rendeltetésű vadászterületen, a Száva menti Kupinik síkvidéken a napokban 46 gímszarvast engedtek szabadon.
A gímszarvasok egy visszatelepítési program keretében hatvan év után kerültek Alsó-Szerémségbe. A szarvastehenek és a szarvasbikák Kaposvárról érkeztek.
63 Millió Dináros Szarvasprogram Alsó-Szerémségben
Fruska Gorában megfelelő mennyiségben találhatók szarvasok, csakúgy, ahogy Felső-Szerémségben. Alsó-Szerémségben viszont a számuk az utóbbi 40-50 évben az úgynevezett biológiai létminimum alá csökkent, ezért döntöttek úgy, hogy felépítenek egy 736 hektáros szarvastenyésztelepet. Ezek után Alsó-Szerémségben is újra lehet majd hallani a szarvasbőgést.
A Vajdaság Erdői Közvállalat igazgatója a médiának kiemelte, ebből a legjobb genetikai potenciállal büszkélkedő szarvasállományból, amikor már kellő mennyiségben elszaporodik a gímszarvas ezen a területen, a vállalat más vadászterületre is szállítani fog, hogy javuljon a génpotenciál az ország más helyein is.
A program összértéke 63 millió dinárba (mintegy 203 millió forintba ) került, ebből a Vajdaság Erdői Közvállalat 38 millió dinárt (122 millió forintot), a Vajdaság Autonóm Tartomány illetékes titkársága pedig 25 millió dinárt (bő 80 millió forintot) különített el a költségvetésből.
Nem ismeretlen ez az akció
Nem ez volt az idén az első telepítési akció, ugyanis március közepén a Szabadka környéki vadászterületeken 30 dámvadat és 30 muflont engedtek szabadon, amelyeket Szlovákiából hoztak. A Vajdaság Erdői Közvállalat akkor rámutatott, hogy a menekültválság miatt a szerb–magyar határ mentén húzódó erdőkben megcsappant a vadállomány. Kókai Roland elmondta, hogy
2015-től a szabadkai erdők vadállománya folyamatosan csökkent, ugyanis az állatok létéhez és szaporodásához a legfontosabb a nyugalom, amit az itt folyamatosan áthaladó migránscsoportok megzavartak.
Ezek az emberek nem öltek le állatokat, csupán elzavarták őket az élőhelyükről.
A Vajdasági Erdői Közvállalat három évvel ezelőtt szintén Szlovákiából már hozott erre a területre 60 muflont, ezúttal pedig tovább gazdagították az állatállományt. A következő tervük egy tenyészterület létrehozása számukra. Erre a vadgazdálkodás szerint egy 82 hektáros területet készítenek elő, míg a dámvadak számára további 78 hektár biztosítanak majd.
Milyen mértékü a szerb vadászat?
Szerbiában jelenleg 1200 dámvadat és 1000 muflont tartanak számon. A vadtelepítés nemcsak a Vajdaságra, hanem az ország egészére nézve is jelentős. Mindez nagymértékben növeli majd a tartomány vadászati kínálatát. A Vajdaság Erdői Közvállalat a vaddisznóállomány növelését is tervezte, ám az importjukra nem kerülhetett sor a pestishelyzet miatti tilalom következtében. A vaddisznók esetében nem nagy a baj, hiszen igen ellenálló fajként viszonylag jól viselte az elmúlt évek nehézségeit. Az őzállományt viszont az aranysakál megtizedelte . Emiatt a vadgazdálkodásban olyan intézkedéseket kezdtek az elmúlt években, amelyeknek köszönhetően lassan csökken a sakálok száma.
Szerbia szeretné megragadni a vadászturizmusban rejlő lehetőségeket, mert eddig nem használta ki azokat kellő mértékben. Egyes becslések szerint az ottani vadászturizmus az 1970-től 1990-ig tartó időszakban élte az aranykorát, ekkor ugyanis
évente 7-10 ezer vadászturista érkezett Szerbiába, a bevétel pedig éves szinten (a jelenlegi becsült értékek szerint) 11,5 millió euró (4,4 milliárd forint) körül alakult.
Ebből csak az apróvad forgalma a vadásztársaságoknál elérte a 7-10 millió eurót.
Ma azonban nincs hivatalos adat arról, hogy a vadászturizmusból mennyi pénz folyik be az államkasszába, egyes kimutatások szerint ebből Szerbia csak 1-1,5 millió eurót keres évente. Ebbe beletartoznak a nagy- és az apróvadak is.
Ezt szeretnék megváltoztatni a vadásztársaságok, valamint az illetékes állami intézmények, így az elkövetkező időszakban nemcsak a vadállomány növelésére lehet számítani, hanem a vadászlakok, vadászati létesítmények, épületek felújítására is. Kókai Roland a Magyar Szónak adott nyilatkozatában elmondta, vannak olyan épületek, amelyeknek az állapota közepesen jónak számít, így fel kell újítani azokat. Rámutatott, az erdőgazdaságban sem jut pénz mindenre, de néha többet jelent a meglévő vagyon megőrzése és felújítása.
Igor Mirović (Igor Mirovity), a tartományi kormány elnöke ezt erősítette meg bejelentésével, miszerint az elkövetkező időszakban a meglévő erdei vadászlakokat felújítják. Emellett az idén a vadászat fejlesztésére is több pénzt fordítanak, ugyanis a tartományi kormány számára a biodiverzitás megőrzése, a vadállomány fenntartása és gazdagítása az elsődleges feladatok közé tartozik.
Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.
Címlapfotó: shutterstock
