Jó néhány hete 2023. június 6-án egy robbanás átszakította az ukrajnai Kahovka-gátat. Akkor sok elemzés született, amelyek a rövid távú hatásokra összpontosítottak, köztük Herszon városának elárasztására, a Zaporizsja atomerőmű fenyegetéseire, illetve, hogy milyen hatással lesz az ukrán katonai erők várható tavaszi offenzívájára. Arról kevesebb szó esett, hogy a legsúlyosabb hosszú távú hatásokat Délkelet-Ukrajna gazdálkodói fogják elszenvedni.
Egy, a posztszovjet térség kutatásában jártas amerikai politológus, Susanne Wengle és egy ukrán mezőgazdasággal foglalkozó közgazdász Vitalij Dankevics próbált a The Conservation portálon utánajárni a kérdésnek.
Az ottani falvakat ugyanis elöntötte a víz. Utakat, vasúti síneket és öntözőcsatornákat mosott el az áradat. A Herszon és Zaporizsja régióban lévő szántóföldeken és gyümölcsösökben elöntötte a termő növényeket, a víz levonulása után viszont a földeken szárazság várható.
Bár a gátszakadás hosszú távú hatásait nehéz kiszámítani, vélhetően ennek tartós hatása lesz Dél-Ukrajna éghajlatára.
Azok a mezőgazdasági területek, amelyeket a csatornák tönkretétele és a víztározó lecsapolása miatt már nem öntöznek és művelnek, a szárazság következtében jobban ki lesznek téve a talajeróziónak és a porviharoknak.
A mezőgazdasági termelés az elkövetkező években csökkenhet, aminek hatásai az ellátási láncokon keresztül az egész világ élelmiszer-biztonságára kihatnak.
A hosszú távú ökológiai katasztrófa az elkövetkező évtizedekben fog megmutatkozni. A Krím, amely egykor napsütötte strandjairól és rizsföldjeiről volt híres, öntözés nélkül kiszáradhat.
A szerzők úgy látják, hogy a gát felrobbantása a felperzselt föld stratégiájának minden jegyét magán viseli, amelynek célja, hogy elpusztítson mindent, ami az ellenség számára hasznos lehet. Nehéz elképzelni, hogy bármely ország ilyen mértékű kárt okozzon a saját területén. (Itt már csak az a kérdés, hogy a terület a háború után hova fog tartozni.)
Termékeny mezőgazdasági vidék
A Kahovka-gátat és az erőművet, amikor 1956-ban megépítették a Dnyeper folyón, a többi szovjet vízerőmű-projekthez hasonlóan a haladás és a fényes szocialista jövő győzelmeként üdvözölték. Az 1960-as és 1970-es években épültek az észak-krími és a Dnyeper-Krivij Rih csatornák, amelyek a Kahovka víztározóból délre a Krímbe, valamint északra a Krivij Rih vasércmedencébe és a Zaporizzsjai atomerőműbe szállították a vizet.
A helyi falvak és városok lakói függtek a gátból és a tározóból származó víztől és villamos energiától. E két régióban mintegy 220 000 hektár szántóföldet öntöztek, beleértve Herszon mezőgazdasági területének több mint 20 százalékát.
Elárasztott mezők, mérgező víz
Herszon Ukrajna egyik legjobb gyümölcstermő vidéke. Délkelet-Ukrajnában pedig rengeteg szóját és napraforgót termesztenek, főleg a globális piacokra.
A gátszakadás elárasztotta a Dnyeper partján fekvő földeket. Július elejére a Dnyeper folyó a herszoni állomás közelében visszatért természetes szintjére, bár az orosz erők által megszállt területen számos település továbbra is víz alatt maradt.
Az eddig jelentett állapotok alapján arra lehet számítani, hogy az idei termés az elöntött zónában elázik, és a termés nagy része megsemmisül. A gazdag és termőképes termőtalajt egy részét elmossa a víz. Az értékes évelő növények, amelyek a tározó által táplált öntözési infrastruktúrára támaszkodtak, a víz visszahúzódása után kiszáradnak.
Lejjebb a Dnyeper alsó, a Déli-Bug és az Inhulec folyó medencéje szennyezett, ami nem csak a mezőgazdaságot veszélyezteti, hanem a dél-ukrajnai ivóvizet is. A gát átszakadása során 150 tonna olaj szivárgott ki, és elárasztott legalább 17 benzinkutat. Széles körű aggodalomra ad okot a régió élővilágára, köztük számos fészkelő és vándormadárra gyakorolt hatása.
Az árvíz után vízhiány
A gátszakadás az ukrán mezőgazdasági export szempontjából létfontosságú infrastruktúrát is veszélyeztette, beleértve az öntözőcsatornákat, a hidraulikus szivattyú-állomásokat, a folyami kikötőket és a gabona-terminálokat.
A legfontosabb, hogy
a víztározóból származó víz nélkül a herszoni, zaporizsjai és krími földek kiszáradnak. Az Azovi-tenger parti városok, mindenekelőtt Berdjanszk, elvesztették fő ivóvízforrásukat.
A Krím különösen függ az öntözéstől. Mielőtt Oroszország 2014-ben annektálta volna, a krími gazdaságokban rizst és kukoricát termesztettek. Az annexiót követően Ukrajna elzárta a víz útját a Krímbe. Amikor Oroszország 2022 márciusában elfoglalta Herszon városát, újra megnyitotta az észak-krími csatornát, és lehetővé tette a félsziget víztározóinak feltöltését.
A Kahovka víztározó nélkül azonban a Krím valószínűleg még legalább egy évtizedig nem kap öntözővizet. Gyakorlatilag a félsziget egy haditengerészeti bázissal rendelkező sivataggá fog változni.
Kisebb export, magasabb árak
Ukrajnán túl a gát átszakadása a globális élelmiszerellátást is súlyosan érinti. A dél-ukrajnai napraforgómag, szója és gabonafélék az iparilag feldolgozott élelmiszerek és takarmányok fontos alapanyagai.
A Dnyeper és mellékfolyói mentén számos létesítmény kulcsfontosságú csomópontja az ukrán gazdaságokat a világpiacokkal összekötő ellátási láncoknak.
A gát folyásirányában közvetlenül a gát alatt fekvő Kozacke kikötőjének emelődaruit és rakodótermináljait a gátszakadást követő néhány órán belül elárasztotta a víz. A folyásirányban feljebb fekvő Kamianec-Dnyiprovszka, Nikopol és Enerhodar (az atomerőmű városa) kikötői lezártak, és valószínűleg még évekig nem fognak működni.
A katasztrófa után órákkal az élelmiszeráruk világpiaci ára megugrott, mivel a globális gabonakereskedők élelmiszerhiányra számítottak.
Bizonytalan jövő
A kahovkai gát elvesztése a legújabb csapás egy olyan régióra, amely amúgy is sokat szenvedett a háború alatt. A Dnyeper alsó folyása mentén a legtöbb mezőt aknák borítják. A NASA műholdfelvételein láthatóak olyan 2022-ben bevetett táblák, amelyeket nem takarítottak be.
A tragédia előtt a 2023-ban lévő termőterület Ukrajnában már 45 százalékkal csökkent, és a termés összességében 60 százalékkal esett vissza a háború előtti 2021-es évihez képest. A gát és a víztározó elvesztésével a termés mennyisége valószínűleg tovább csökken.
A terület 80 elárasztott falujának sok lakosa földműves. Amennyiben vissza is tudnak térni a földjeikre, nem biztos, hogy tudnak annyit termelni, amiből el tudnák tartani a családjukat, akik már így is súlyosan megszenvedték a több mint egy éve tartó harcokat.
Figyelmeztető példa, hogy 1941-ben Sztálin utasította a szovjet csapatokat a Kahovka-gát elődjének megsemmisítésére. Akkor a német hadsereg előrenyomulásának lassítása érdekében tették. Csak 15 évvel később, 1956-ban építették újjá. Bármekkorák is lesznek a háború utáni segélyezési erőfeszítések, kevés a remény arra, hogy a gát újraépítése ne tartson újabb 15 évig.