Megugrott a búza ára, miután hétfőn felröppent a hír, miszerint Oroszország isztambuli idő szerint július 17-étől érvényét vesztettnek minősíti az ENSZ közvetítésével létrejött gabonaüzletet. Ezzel véget ért a Törökország által fenntartott humanitárius folyosó, amely lehetővé tette az ukrán gabonák globális piacokra történő exportját. Oroszország azóta megerősítette, hogy a megállapodást felbontották.
A fekete-tengeri gabona-kezdeményezésnek (angolul grain deal) nevezett egyezményt 2022 júliusa óta formálisan már többször rövidebb időre meghosszabbították. A Kreml nyilatkozatában megerősítette: „a fekete-tengeri megállapodások a mai nappal érvényüket vesztették” .
„Sajnos ennek a fekete-tengeri egyezménynek az Oroszországra vonatkozó részét eddig nem hajtották végre. Ezért hatálya megszűnt”
– mondta Dmitrij Peszkov, elnöki szóvivő. Azonban felvetette, hogy az újbóli bevezetésre sor kerülhet, ha teljesülnek a szerződés Oroszországot érintő feltételei. Nevezetesen Oroszország biztonságosan tudja saját élelmiszereit exportálni, azaz
vonják vissza a szankciókat az orosz élelmiszerekről, a műtrágyáról, a szállításukról, és kapcsolják vissza az ezt bonyolító orosz mezőgazdasági bankot a SWIFT rendszerre, ahogy az az eredeti szerződésben áll.
„Amint a szerződés oroszokat érintő fejezeteit teljesítik, az orosz fél azonnal visszatér a megállapodás végrehajtásához” – mondta Peszkov. Továbbá úgy jellemezte a helyzetet, hogy a megállapodást csak „de facto állították le”, ami továbbra is azt sugallja, hogy van lehetőség a folytatásra, csak a másik félnek is teljesítenie kellene a vállalásait.
Egyes nyugati médiumok az orosz lépést összekötik a hétfői támadással, amivel megrongálták a Krímbe vezető Kercsi-szoros igen fontos hídját.
Peszkov azonban megjegyezte, Oroszország már rég közölte, hogy kilép az egyezményből, mivel a Nyugat nem volt hajlandó teljesíteni a szerződés rá eső részét.
A Fehér Ház reakciója az volt, hogy Moszkva „fegyverként” használja a gabonaüzletet – legalábbis így reagált Antony Blinken külügyminiszter. Blinken egyenesen Oroszországot tette felelőssé azért, hogy világszerte megvonja az élelmiszert azoktól az éhező emberektől, akiknek égetően szükségük van rá. Putyin a maga részéről már korábban felemlegette, hogy az élelmiszerexport nem a leginkább rászoruló országokba, Afrikába és a Közel-Keletre irányul, hanem Kijev előnyben részesítette nyugati partnereit Európában, honorálva a fegyverek szállítását.
Kína később reagált. Mao Ning, a külügyminisztérium szóvivője – nem túl sokatmondóan, kifejezetten diplomatikusan – azt mondta, hogy „Kína reméli, a fekete-tengeri gabona-megállapodást továbbra is kiegyensúlyozottan, teljeskörűen és hatékonyan hajtják végre”.
Vlagyimir Zelenszkij azonban azt jelentette be, hogy kész folytatni a gabonafolyosó munkáját Moszkva részvétele nélkül is. Ukrajna Ankara segítségében reménykedik. Ezt a Facebookon (ami be van tiltva az Orosz Föderációban) jelentette be az ukrán elnök sajtótitkára, Szergej Nyikiforov. Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés nem áll le, ha Törökország beleegyezik a hajók átengedésébe.
Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés megvalósításának leple alatt Ukrajna többször is provokációt és támadást hajtott végre orosz polgári és katonai létesítmények ellen. Ennek eredményeként a Zelenszkij hivatala által ellenőrzött kikötőket és az Orosz Föderáció által megnyitott biztonságos folyosót terrorcselekmények végrehajtására használták.
Erdoğan török elnök viszont kijelentette, hogy a megállapodások valóban a történelem süllyesztőjébe kerültek. Hangsúlyozta, hogy Ankara a végsőkig megtette a szükséges lépéseket a gabonaüzlet megmentése érdekében. Az államfő jelezte, kész megvitatni ezt a kérdést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel törökországi látogatása során.
Erdoğan várható viselkedése kapcsán a Vzgljad orosz portál megszólaltatta Stanislav Tkachenkót, a Szentpétervári Állami Egyetem professzorát, a Valdai klub szakértőjét. Ő úgy véli Erdoğan nem fog segíteni Ukrajnának, ezzel megkerülve Oroszország érdekeit.
„Az ilyen cselekedet a Moszkvával fennálló kapcsolatok súlyos megromlásával jár, amire Törökország nincs felkészülve. Ankara egy semleges hatalom szerepét próbálja betölteni, amely képes befolyásolni a konfliktus mindkét oldalát, de egy-egy ország javára tanúsított kézzelfogható kedvezés negatívan érintené a semlegesség elvét” – mondta.
Szerinte, Erdoğan nem tud majd védelmet nyújtani a katonai konfliktus övezetében található vizeken.
Zelenszkij megpróbálhatja egyedül szállítani az ukrán gabonát, de Moszkva innentől erőteljesen azt fogja kommunikálni, hogy a Fekete-tengeren háború folyik, ami jócskán megdobja majd a biztosítási árakat, ezáltal a szállítási költségeket is.
Mindenestre
a gabonaszállító hajóknak, amelyek ebben a szállítási szezonban belevágnak az útba, fel kell készülniük arra, hogy az orosz kormány és a hadsereg megpróbálhatja blokkolni a gabonaszállító hajók mozgását, vagy nagyon hosszadalmasan fogják vizsgálgatni őket.
Hogy mindez Magyarországot mennyire érinti? Előreláthatóan az ukrán dömpingáron szállított gabona erőteljes nyomást gyakorol majd a szomszédos országok piacaira. Innentől még inkább indokolt Nagy István agrárminiszter javaslata, miszerint
az ukrán gabonára vonatkozó magyar határzárat az eddig elfogadott szeptember 15-i dátumtól ki kellene bővíteni minimum decemberig.
