Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatójának írása.

Az Amerikai Jegybank (Fed) monetáris politikája kritikák kereszttüzében áll, amit legutóbb az amerikai Silicon Valley Bank (SVB) csődje hozott felszínre, felvetve a túlzott kamatemelés hatásait. Az elmúlt évtized pénzbősége szintén mellékhatásokat eredményezett, beleértve az inflációt és a jegybanki veszteségek növekedését. Az adatok megbízhatósága is kérdéses, ami felerősíti a legújabb kritikákat, különösen a bizonytalan gazdasági környezetben.

Fed döntése: infláció és munkaerőpiac

A Fed kettős mandátuma a foglalkoztatás és árstabilitás biztosítása. A kettő közötti kölcsönhatást magyarázza, hogy ha a munkavállalók iránti kereslet meghaladja annak kínálatát, akkor a vállalatok szükségszerűen a bérek emelésére kényszerülnek. Ez pedig az árak emelkedésében csapódik le, vagyis magasabb inflációt eredményez. A munkaerőpiaci és az inflációra vonatkozó mutatószámok tehát alapvetően meghatározzák a monetáris politika irányvonalát. Ennélfogva pedig 

fontos gazdasági következményeket vetíthetnek előre arról is, hogy a szükséges monetáris lépések vajon a recesszió felé való közeledést vagy épp annak elkerülését eredményezik.

Az utóbbi hónapok munkaerőpiaci adatai az elemzői várakozásokat felülmúlóan teljesítettek az Amerikai Egyesült Államokban. Az alacsony munkanélküliséget önmagában pozitívumként értelmezhetnénk, azonban a feszes munkaerőpiac egy infláció elleni tartós küzdelemmel jellemezhető időszakban leginkább azt jelenti, hogy további fájdalmas kamatemelésekre lehet számítani. 

Fájdalmas az amerikai gazdaságnak, mert bár támogatja az infláció elleni harcot, a szigorítás minden egyes lépése a gazdaság lassulása felé való elmozdulást jelenti. (Egész más a helyzet nálunk, de annyi hasonlóság van, hogy a magyar munkaerőpiac is feszesnek mondható – a szerk.) 

A magas kamatok reálgazdasági hatásai már érződnek Amerikában: az üzleti tevékenységet jelentősen visszaveti a forrásokhoz jutás magas költsége. Fájdalmas más országok számára, amelyeknek jelentős a kitettségük az USA gazdasága irányába, vagy amelyeknek a valutájuk árfolyama szoros együtt mozgást mutat a dollárral. Az erős dollár a forint és más feltörekvő országok valutái számára sem kedvező, ahogy azt a tavalyi év során láthattuk.

Lehet-e megbízni a munkaerőpiaci adatok pontosságában?

A Fed döntései közül az egyik legfontosabb adatforrás a JOLTS (Job Openings and Labour Turnover Survey) felmérés, amely az álláslehetőségeket és a munkaerő-fluktuációt vizsgálja. A felmérés mintája körülbelül 21 ezer véletlenszerűen kiválasztott üzleti vállalkozást és kormányzati intézményt foglal magában, és a válaszadási hajlandóságuk határozza meg az adatok mennyiségét és minőségét.

Ezzel pedig el is jutottunk a probléma forrásához, miszerint a gazdasági felmérések válaszadási aránya a pandémia óta meredeken csökken, ez pedig 

a begyűjtött adatok esetleges torzítása okán megkérdőjelezheti a Fed előrejelzéseinek megbízhatóságát is. Az alacsony válaszadási arány miatt ugyanis előfordulhat, hogy a munkaerőpiac szűkösségét túlbecsülik.

1. ábra: A gazdasági adatokra vonatkozó felmérések válaszadási arányainak csökkenése az USA-ban
Forrás: Bloomberg

Ahogy a fenti ábrán láthatjuk, a válaszadók aránya érvről évre csökken. A JOLTS-adatok esetén ez különösen megmutatkozik: a 2021-es 44 százalékos arány 31-re esett egy év alatt.

A romló tendenciát részben az magyarázza, hogy az emberek egyre túlterheltebbé válnak a magán- és állami szektor által végzett folyamatos felmérések miatt, de a lehetséges magyarázatok között tartják számon az intézményekbe és a kormányzatba vetett bizalom visszaesését is. Emellett a vezetékes telefonok számának csökkenése és a hívóazonosító szám nyomon követhetősége szintén szerepet játszik. Nem segít az adatok megbízhatóságának növelésén az sem, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal finanszírozási forrásai szintén mérséklődnek, vagyis azok még kevesebb mozgásteret adnak a kutatómunka mélyítésére.

Milyen információkat tartalmaznak az adatok?

Január végére a nyitott állások száma 10,8 millióra csökkent a decemberi 11,2 millióhoz képest az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) JOLTS-jelentése alapján. Az újonnan felvett munkaerő száma 6,25 millióról 6,37 millióra nőtt, míg az elbocsátások 1,48 millióról 1,72 millióra emelkedtek, vagyis ez utóbbiak száma duplaannyi, mint az újonnan felvetteké. 

A leginkább érintett szektor az építőipar, amely főként a dráguló jelzáloghitelekkel és a lakáspiac visszaesésével magyarázható. A vendéglátás és a szabadidős szolgáltatások területe, illetve a pénzügyi és biztosítási szegmens szintén nem marad érintetlen. 

A fenti adatok bár már tükröznek némi visszaesést, még mindig sokkal kedvezőbbek az elemzői várakozásokhoz képest. A Fed számára pedig önmagában az, hogy a munkaerő-felvétel csökken, nem ad elegendő mozgásteret arra, hogy enyhítsen a kamatemelésén. 

Mi okozhatja az adatok torzulását?

Az adatok torzulását a válaszadási arány csökkenése okozhatja, de önmagában ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adatok pontatlanok. Ha azonban a válaszadási arány csökkenése miatt a megkérdezettek csoportjai között szisztematikus különbségek alakulnak ki, akkor az eredmények torzulhatnak. Ha azonban mindkét csoport aránya azonos mértékben változik, akkor az eredmények továbbra is megbízhatóak lehetnek.

Torzítást eredményezhet, ha például a nyitott állásokra vonatkozó adatok nem a valóságot tükrözik.

Az is torzíthatja az adatokat, hogy sok esetben akkor is meghirdetnek egy álláslehetőséget, ha az már nem érvényes, és elfelejtik levenni, miután már betöltötték azt. A technikai okok mellett az is előfordulhat, hogy azért tesznek közzé álláshirdetéseket, hogy azt a látszatot keltsék, hogy a vállalat jól teljesít és növekszik. 

A nem kellően alátámasztott döntések következményei 

A bizonytalanság tehát továbbra is élesen jelen van azzal kacsolatban, hogy vajon a mostani infláció ténylegesen kezelhető-e a jegybanki kamatemelésekkel, ha az elsődleges kiváltó ok nem a keresleti, hanem a kínálati oldalról jelentkezett. Az utóbbi idő bankcsődjei ugyancsak újabb aggodalmakra adnak okot. 

A bizonytalan gazdasági környezet a vállalkozások számára is megnehezíti a tervezést, ami abban is tükröződik, hogy milyen (lásd például részmunkaidős) álláshelyeket hajlandók meghirdetni. Jogosan merülhet fel tehát az a kritika is, hogy igazságos-e az, hogy emberek vesztik el a munkájukat azért, mert a Fed és a kormány túl sok pénzzel árasztotta el a gazdaságot, és ez is hozzájárult a négy évtizede nem látott inflációs csúcshoz. 

Összességében a jó hír: az infláció Amerikában várhatóan tovább csökken, és ha bebizonyosodik, hogy a munkaerőpiac mégsem annyira feszes, mint amilyennek az adatok mutatják, akkor az lehetőséget ad a Fednek arra, hogy kevésbé szigorú irányvonalat kövessen. Mindez megkönnyebbülést jelentene a részvény- és kötvénypiacok számára, de a devizapiacon is éreztetné a kedvező hatásait. (Az inflációs ütem jelentős csökkenése nálunk is reális – a szerk.)

Az eredeti cikk megjelent a mandiner.hu/rovat/makronom oldalán.

Címlapfotó: shutterstock