Miklós Hajnalka írása.

Érdemes figyelemmel követni milyen gazdasági előrejelzések várhatóak a szomszédunkban.

A World Bank (Világbank) kiadta az európai és közép-ázsiai terület elemző jelentését. Ennek alapján Szerbia gazdasága idén is hasonló teljesítményt nyújt majd, mint tavaly, tehát várhatóan a GDP 2,3 százalékkal növekszik. A következő évekre vonatkozóan pozitív irányú változásokat prognosztizál, mivel 2024-ben a növekedés 3 százalékra, majd 2025-ben 3,8 százalékra emelkedik a GDP-ben. Azt is előreveti, hogy az államadósság mértéke az idei évben 55,5 százalékra csökken, majd 2024-ben 53,1 százalékra, végül 2025-ben 51,5 százalékra mérséklődik a GDP-hez képest.

A Világbank értékelése szerint az infláció Szerbiában 2022-ben elérte az 11,9 százalékot, és a szakértők szerint ez az idei évben kissé emelkedik, várhatóan 12,2 százalékra. A nemzetközi szervezet előrejelzései alapján a helyzet javulni fog a következő időszakban, mivel a pénzromlás mértéke 2024-ben 5,3 százalékra csökken, majd 2025-ben 3,5 százalékra mérséklődik – ezt közölte a Tanjug hírügynökség.

Szerbiában tavaly 3,1 százalékos volt a költségvetési hiány, és ez várhatóan nem változik 2023-ban sem.

Tehát a költségvetési hiány csökkenő tendenciát mutat az előttünk álló években, vagyis a Világbank előrejelzései szerint 2024-ben 2,2, 2025-ben pedig 1,4 százalék lesz.

Ahogy a jelentésében szerepel, a szerb kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság középtávú csökkentése mellett. A dokumentum rámutat, hogy a fiskális célok elérése érdekében a kabinet megváltoztatta a hiányplafonra vonatkozó fiskális szabályt, és két új intézkedést vezetett be a bértömegre és a nyugdíjkiadásokra vonatkozóan.

Pénzügyi helyzet

A Világbank megállapította, hogy a fiskális szabályok végrehajtásának, valamint az állami tulajdonban lévő vállalatok irányításának át kell esnie egy átfogó reformprogramon, hogy ezekben a cégekben javuljon a pénzügyi helyzet. Ezek a folyamatok ugyanis kulcsszerepet játszanak Szerbia költségvetési fenntarthatóságának középtávú javításában.

A jelentésben kiemelik továbbá, hogy 

Decemberben a Szerbiai Nemzeti Bank (Narodna Banka Srbije – NBS) hivatalos devizatartalékai történelmi csúcsot ütöttek meg, mivel majdnem elértek egy 19,4 milliárd eurós mértéket.

Mint arról korábban az NBS beszámolt, a devizatartalékok bruttó összege tartalmazza azt a 985,6 millió euró értékű készenléti (stand-by) hitelszerződést is, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hagyott jóvá az ország számára.

A Szerbiai Nemzeti Bank beszámolt arról is, hogy december folyamán a bruttó devizatartalék 2,1 milliárd, míg 2022 egészében mintegy 2,96 milliárd euróval nőtt.

A nettó devizatartalék december végén 15,4 milliárd eurót tett ki, ami 1,2 milliárddal volt több az előző hónap végéhez képest.

A devizatartalék decemberi növekedését a Szerbiának nyújtott egyéb kölcsönökből származó beáramlás is befolyásolta, például az Abu-Dzabi Fejlesztési Alapból érkező egymillió dollár (945,8 millió euró) is hatott a növekedésre. Ugyanakkor a nemzeti bank adatai alapján az NBS a hazai devizapiaci beavatkozásaival nettó 340 millió eurót vásárolt, míg a devizatartalék-kezelésén és egyéb alapokon 170,5 millió euró áramlott az országba.

A dinár értéke az euróval szemben decemberben szinte nem változott, sőt, a szerb fizetőeszköz 2022-ben 0,2 százalékkal erősödött is.

Annak érdekében, hogy a dinár árfolyama viszonylagosan stabil maradjon, az NBS a bankközi devizapiacon decemberben nettó 550 millió eurós vásárlást hajtott végre. Hivatalos adatok alapján a Szerbiai Nemzeti Bank 2022-ben nettó 1 milliárd eurót vásárolt.

Csupán a múlt év első négy hónapjában kényszerült arra, hogy nettó mintegy 2,3 milliárd eurót értékesítsen az erős leértékelődési nyomás miatt, amit a geopolitikai feszültségek és az emelkedő energiaárak váltottak ki.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm Rovatában.

Címlapfotó:123rf.com