Amikor nem csak a hivatalos importőrökön keresztül érkezik az áru, azaz, a nem teljesen legális importot az oroszok párhuzamos importnak nevezik. A Vzgljad nevű orosz portál megpróbálta a kereskedelmi partnerországok tükörstatisztikáiból kideríteni, honnan is érkeznek ezek a termékek az orosz piacra.
Az orosz hivatalnokok úgy nyilatkoznak, hogy az országukba irányuló párhuzamos import volumene 2022-ben meghaladta a 20 milliárd dollárt, ami közel 6900 milliárd forint.
Kína
Az oroszok számára Kína a fő kereskedelmi partner, az innen Oroszországba irányuló import 8,6 milliárd dollárral 76,1 milliárd dollárra nőtt, ami 12,8 százalékos növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest. Az országok közötti teljes kereskedelmi forgalom 2022-ben 190,3 milliárd dollárt tett ki. Kína számára azonban a fő kereskedelmi partnerek az Európai Unió 847,3 milliárd dolláros teljes forgalommal, illetve az Egyesült Államok – 759,4, Dél-Korea – 362,2 és Japán – 357,4 milliárd dollárral.
Az oroszok is konstatálják, hogy bár Kína nem csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz,
a kínai vállalatok félnek a másodlagos szankciók következményeitől, és inkább saját helyettesítő termékekkel látják el Oroszországot a távozó márkák pótlására.
Ilyenek például az autók. 2022-ben az új személygépkocsik eladása Oroszországban átlagosan 58,7 százalékkal esett vissza. Ilyen nagy zuhanás ellenére a Chery és a Haval márkák a 2021-es szinten tartották az eladásokat, sőt a Geely 8,1 százalékkal tudta javítani eladásait. A legnagyobb áttörést az ugyancsak kínai EXEED márka mutatta, három és félszeres, pontosan +353,5 százalékos árbevétel-növekedéssel.
A nehéz tehergépjárművek szegmensében a kínai márkák még gyorsabban töltik be a nyugatiak által hagyott üres réseket.
Bár analóg, helyettesítő termékeket szállít, mégis Kína a világ egyik legnagyobb ipari gyártójaként rendkívül fontos, mondhatjuk, hogy első számú gazdasági partnere ma Oroszországnak.
A közlekedési infrastruktúra hiányosságai ugyanakkor továbbra is gátló tényezők a Kínából származó import számára.
Az ukrajnai hadművelet kezdete óta a Maersk, a Mediterrane Shipping Company és a CMA CGM, a világpiac több mint egyharmadát kiszolgáló vezető tengeri konténerszállítók leállították vonalaikat Oroszország felé.
Emiatt Vlagyivosztok kikötője nem tud megbirkózni a megnövekedett forgalommal, míg Novorosszijszk és Szentpétervár kikötője rakomány nélkül marad.
A vasúti közlekedés terhelése jelentősen megnőtt. 2022-ben az Orosz Vasutak a Kínával folytatott kereskedelme során történetének a legnagyobb mennyiségű árut szállította – 123 millió tonnát (+28 százalék). Természetesen a szankcionált áruk párhuzamos importja Kínából is érkezik Oroszországba közvetlenül és tranzitként Kazahsztánon, szárazföldön, Kirgizisztánon keresztül, illetve tengeren, az Egyesült Arab Emírségeken át.
Fehéroroszország
2022-ben a Fehéroroszországból Oroszországba irányuló import 6,4 milliárd dollárral 22 milliárd dollárra nőtt, ami 41,2 százalékkal magasabb, mint 2021-ben. A legrövidebb szállítási útvonalak Nyugat-, Közép- és Kelet-Európába Fehéroroszország területén haladnak át.
Az EU oroszellenes szankciói gyakorlatilag nem érintették Fehéroroszországot. Bár a balti országok és Lengyelország hasonló szankciókat vezetnének be ellenük, mint Oroszország ellen, ez a javaslat a nyugat-európai országok többségében nem talál támogatásra. Különösen Németország ellenzi. A tizedik szankciós csomagban az EU Fehéroroszországgal szemben megszabott intézkedése egy évvel, 2024. február 28-ig hosszabbította meg a korábban 243 magán- és 32 jogi személyre bevezetett korlátozást.
2023 elején a fehérorosz kormány is engedélyezte a párhuzamos importot, ami azt jelenti, hogy mostantól már bármely cég importálhat márkatermékeket.
Természetesen, mivel nincsenek kivetve Oroszországgal szimmetrikus uniós szankciók, így egy ilyen törvény új távlatokat nyit a termékeknek Fehéroroszországon keresztül történő szállítására az orosz piacra.
Lengyelország és Litvánia azonban minden lehetséges módon megpróbálja korlátozni az áruáramlást, például csökkenti a járművek áthaladását határellenőrzési pontjaikon. A fő cél a Fehéroroszország és Oroszország közötti kereskedelem (EU-s áruk) blokkolása. Azonban jelentkezik egy bumerángeffektus is, mert
a tranzitforgalom nemcsak Fehéroroszország és az Európai Unió, hanem Kína és az EU között is blokkolva van.
A szállítási útvonalak tehát magában Európában is áremelési tényezőt jelentenek, hiszen a logisztika jelentős szerepet játszik bármely termék végső költségének kialakításában.
Törökország
A Törökországból Oroszországba irányuló import tavaly 3,5 milliárd dollárral 9,3 milliárd dollárra nőtt, ami 60,3 százalékkal magasabb, mint 2021-ben. Kínához hasonlóan az autóipar, a vegyipar és a könnyűipar, a szerszámgépek és az elektronika nemzetközi vállalatainak gyártóközpontja. Ennek eredményeként számos fontos technológiai erőforrást importál az EU-ból, az Egyesült Államokból és Japánból.
Ezenkívül Törökország összekötő Európa és Oroszország között, raktári infrastruktúra és logisztika szempontjából kényelmes, emellett jelentős tapasztalattal rendelkezik tiltott áruk Európából Iránba történő exportálásában is. A légi kommunikáció, a tengeri szállítás és a közúti szállítás Grúzián keresztül széles körben elérhető. Így a légi szállítás egy napot vesz igénybe, a tengeren legfeljebb négy napot, a szárazföldi szállítás pedig 7–14 napot, nem számítva a regisztráció és a vámkezelés idejét.
A Törökországon keresztül történő szállítás versenyelőnye, hogy a termékeket adófizetés nélküli tranzitszállításál lehet importálni. E séma szerint az áruk az Európai Unióból a török tranzit vámraktárba kerülnek, és már ott eladják az oroszországi vevőnek. A sajátosság abban rejlik, hogy
egy ilyen ellátási modell mellett a török cégek nem fizetnek áfát és vámot, ami vonzóbbá teszi az áruk árát.
A vámraktári rendszer lehetővé teszi, hogy Törökország regionális tranzitközpont legyen a szomszédos országokkal folytatott kereskedelem számára.
2023 márciusában azonban az Oroszország felé irányuló tranzit átmenetileg felfüggesztésre került. A kiszállítások most újraindultak, de nem tudni, meddig tart ez. Mivel Törökország része az EU vámuniójának, és kénytelen megfelelni az Európai Unió követelményeinek és kereskedelmi normáinak, nagyon valószínű, hogy a szankcionált árukat már nem küldhetik tranzitban. Ebben az esetben teljesen le kell vámolni az árut Törökországban, adót kell fizetni utána, majd török exportként el lehet küldenie Oroszországba. Ez a költségek legalább 15-20 százalékos növekedéséhez vezet, ami hatással lesz ezen áruk oroszországi árára.
Kazahsztán
A Kazahsztánból Oroszországba irányuló import tavaly 1,7 milliárd dollárral 8,7 milliárd dollárra nőtt, ami 25,1 százalékkal magasabb, mint 2021-ben.
Az ország tagja az Eurázsiai Vámuniónak, a fizetések nagy része orosz rubelben történik, a legtöbb árucsoport esetében a vámtarifákat ugyanazok. A Kazahsztán területére bármely országból – ideértve az EAEU-országokat is (Fehéroroszország, Kirgizisztán, Örményország) – beérkező áruk vámkezelésen esnek át, majd a vám alóli felszabadítás és a szükséges bizonyítványok megszerzése után szabadon beléphetnek Oroszország területére. Kazahsztán fontos földrajzi helyet foglal el Oroszország és Kína között. Kína – Oroszország után – Kazahsztán második kereskedelmi partnere.
A fő termékcsoportok az autók, autóalkatrészek, okostelefonok, processzorok, vezérlők, intelligens kártyák és számítógépes hardverek.
Jelenleg az USA jelentős nyomást gyakorol Kazahsztánra.
2023. áprilisa óta bevezettek egy online rendszert az országba érkező és onnan kimenő áruk nyomon követésére, hogy figyelni lehessen a teljes árumozgást határtól határig, ami elméletileg megakadályozza a szankciók kijátszását. Kérdés azonban, hogy a rendszer a gyakorlatban működni fog-e, és hogy a kazah vállalkozások elfogadják-e.
Örményország
Az Örményországból Oroszországba irányuló import tavaly 1,6 milliárd dollárral 2,4 milliárd dollárra nőtt, ami 185,7 százalékkal magasabb, mint 2021-ben.
Az Örményországnak Oroszország utáni második legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával (+39 százalék) folytatott kereskedelmi forgalom 2021-2022 közötti viszonylag csendes növekedése mellett meg kell említeni az Egyesült Arab Emírségekkel (+ 431 százalék), Németországgal (+83 százalék) és az USA-val (+124 százalék) folytatott kereskedelem gyors növekedését.
A New York Times utánajárt és közzétette, hogy a chipek és processzorok behozatala az USA-ból Örményországba 515 százalékkal, az EU-ból pedig 212 százalékkal nőtt (2021-hez képest), amelynek egy részét aztán Oroszországba exportálhatták.
2023 elején az amerikai pénzügyminisztérium ajánlásokat adott a szankciók kijátszása ellen. Az ügynökség szerint
gyanúsnak kell tekinteni az olyan szervezetekkel folytatott tranzakciókat, amelyeknek kevés az online jelenlétük, vagy megtagadják a vásárolt árukra a képzést, telepítést vagy karbantartást.
Emellett az USA azt is beígérte, hogy a bejelentőket a szankciók megsértéséért a hatóságok által kiszabott bírság 10-30 százalékával jutalmazza.
Üzbegisztán
2022-ben az Üzbegisztánból Oroszországba irányuló import közel egy milliárd dollárral 3,1 milliárd dollárra nőtt, ami 46,8 százalékkal magasabb, mint 2021-ben. Kínából elektronikai cikkeket és autókat importálnak Oroszországba Üzbegisztánon keresztül. De mivel ez az ország csak EAEU-megfigyelői státusszal rendelkezik, és nem tagja a szervezetnek, az oroszországi vásárlók adóterhei és ennek megfelelően az import költségei magasabbak, mintha a gazdasági unióhoz tartozna az ország.
Kirgizisztán
2022-ben a Kirgizisztánból Oroszországba irányuló import 0,55 milliárd dollárral 0,96 milliárd dollárra nőtt, ami 134,2 százalékkal magasabb, mint 2021-ben.
A fekvése miatt az Oroszországba irányuló kínai behozatal zöme ezen az országon halad keresztül. Kirgizisztánban kevés nemzetközi vállalat működik, mivel a szabadalmi jogok az elmaradott piac miatt teljesen védtelenek. Viszont
nagyon gyakoriak itt a „replikákat”, azaz az ismeretlen gyárakban készült, mégis népszerű márkákkal felcímkézett dolgokat (mondjuk ki: hamisítványokat) árusító üzletek.
A Tochka fintech cég szerint 2022-ben Kirgizisztán az orosz online piacterek első öt beszállítója között volt, ahol az orosz e-kereskedelmi szegmensben értékesített termékek 11 százalékát adta.
Egyesült Arab Emírségek
Az Arab Emírségek szintén fontos ellátási csatornának számít. A Financial Times szerint az Emirátusok 300 millió dollárra növelték az Oroszországba irányuló elektronikai exportot (okostelefonok, táblagépek, laptopok), ami hétszeres növekedés 2021-hez képest. A fő országok, ahonnan az Egyesült Arab Emírségek ezeket a termékeket importálja: Kína, Egyesült Államok és Japán.
Oroszország kereskedelmi forgalma az Egyesült Arab Emírségekkel 2022-ben 68 százalékkal 9 milliárd dollárra nőtt, ebből az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló export 8,5 millió dollár, az Oroszországba irányuló import pedig 0,5 milliárd dollár volt. Januárban
az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma figyelmeztette az Emírségeket az Oroszországgal való üzletkötések következményeire, ami akár az amerikai piachoz való hozzáférés elvesztésével is járhat.
A párhuzamos import hosszú távon itt marad
Az Oroszországba irányuló párhuzamos importot 2023-ig meghosszabbították. Ami 2024-et illeti, Denis Manturov, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetője szerint az ilyen behozatal mechanizmusa a piaci helyzettől függ majd. Mindazonáltal jelenleg
nehéz beszélni az USA-val és az EU-val való kapcsolatok felmelegedéséről vagy akár stabilizálódásáról, a konfliktus pedig még évekig elhúzódhat.
A Vzgljad azt ajánlja, hogy ezért példát kell venniük Iránról. Bár az ország 1979 óta nemzetközi szankciók hatálya alatt áll, mégis könnyen lehet ott külföldön gyártott élelmiszert, háztartási vegyi anyagokat, ruhákat és kozmetikumokat vásárolni. A szomszédos országok, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és Pakisztán segítettek nekik, hogy megtalálják a kerülőutakat.
A portál szakírója úgy véli, hogy potenciálisan az Oroszországba irányuló párhuzamos import 2023-ban a hagyományos import akár 30-40 százalékát is helyettesítheti. A fennmaradó mennyiséget részben a Kínából és Törökországból származó megfelelők analóg termékekkel, valamint az importhelyettesítés révén fedezik majd. Valószínű, hogy a korábbi kínálat akár 20-25 százaléka hiánycikk marad. Az orosz piac igényei nyilvánvalóak, az orosz tisztviselők óvatos nyilatkozatai ellenére a párhuzamos (szürke) import még sokáig velük marad.
A cikk eredetileg megjelent a mandiner.makronóm.hu oldalon.
(Forrás: Vzgljad)