Miklós Hajnalka írása.

Szerbia fővárosa, az ország legszennyezettebb települése, amely a téli hónapokban Európában többször az élre kerül ebben a nem éppen előkelő rangsorban. A légszennyezés a városközpontban okozza a legnagyobb problémát, ahol nem ritkák a forgalmi dugók. Nemrég felállítottak egy újítást  Belgrád központjának legforgalmasabb utcájában, amely

két tízéves fa, illetve 200 négyzetméter füves terület szén-dioxid-elnyelő képességét produkálja.

Szerbia lakosságának 59 százaléka városi területeken él, és a centralizáció egyre csak nagyobb mértékeket ölt. Ez a tendencia széles körben hatással van a településsűrűségre, az életminőségre és az utakon közlekedő járművek számának növekedésére, ami további következményekkel jár, például a környezetszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével. Becslések szerint a városok felelősek a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának 75 százalékáért, és ezen belül a legnagyobb rész a közlekedésből és az épületek hűtéséből és fűtéséből származik.

Mindezek vezettek oda, hogy szerb tudósok létrehozzák a folyékony fát. A Liquid 3 egy szerb biológus fejéből pattant ki, aki a Multidiszciplináris Kutatóintézet építészmérnökeivel együtt alkotta meg ezt. Egy teljesen önellátó rendszerről van szó, egy akváriumról, amelyben

a mikroalgák felelősek a levegőben jelen lévő szén-monoxid megkötéséért és az oxigén kibocsátásáért.

Az első hatszáz literes foto-bioreaktort, a folyékony fát a lakosság gyorsan elfogadta, hiszen egy érdekes, statikus formába öntött élő rendszerről van szó, ami este világít is. De honnan szerez a fenntartásához energiát? A fedőlapján elhelyezett napkollektorokból. Ez egy teljesen önellátó, multifunkcionális rendszer, amit az emberek padként is használhatnak a közelében lévő buszmegálló miatt is, és arra is van lehetőség, hogy várakozás során feltöltsük a telefonunkat.

 A Liquid 3 feltalálói rámutattak, találmányukkal nem az volt a céljuk, hogy a fákat és a zöldterületeket ilyen rendszerekkel helyettesítsék, hiszen ez is egy fákkal körbevett utcában áll. Rámutattak, hogy miután Belgrád óvárosában magas a légszennyezés, és újabb zöldterületek kialakítására nincs lehetőség, ez a foto-bioreaktor segíthet a levegőminőség javításában. 

A rendszer működéséről

A rendszer ugyanis ugyanúgy viselkedik, mint a fák és a fű, azaz fotoszintézis zajlik benne, ezáltal megköti a szén-dioxidot.

Dr. Ivan Spasojević (Iván Szpaszojevity), a projekt egyik szerzője elmagyarázta, a mikroalgák előnye, hogy 10–50-szer hatékonyabbak, mint a fa. Olyan kisebb városi területeken alkalmazhatók, ahol nincs hely a fák telepítésére, vagy a magas szennyezettség miatt egy fa nem tudna fejlődni. Az algákat nem zavarja a szennyezés. Mint kifejtette, találmányukban a szerb tavakban előforduló, csapvízben is szaporodó, magas és alacsony hőmérsékletnek ellenálló, egysejtű édesvízi algákat használtak fel, amelyek nem igényelnek különösebb karbantartást – elég másfél havonta eltávolítani az algák osztódásával keletkezett biomasszát, ami kiváló növényi tápanyag is lehet. Az algáknak alkalmanként friss vízre és ásványi anyagokra van szükségük, így tovább élnek és a végtelenségig szaporodnak.

A Liquid 3 az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme; UNDP) és a szerb környezetvédelmi minisztérium Klímaváltozással szemben ellenálló helyi fejlesztések elnevezésű közös projektumában megvalósított 11 legjobb innovatív és okos megoldások egyike, amit a Globális Környezeti Alapból (GEF) finanszíroztak. Mint azt a tervezők kiemelték, ezzel a projekttel a mikroalgák felhasználási módját szeretnék népszerűsíteni és elterjeszteni Szerbiában, mert a szennyvíztisztításban, zöldkomposztként, a biomassza és a bioüzemanyag előállításában is fel lehet használni, valamint a gyárak által kibocsátott gázoktól szennyezett levegő tisztítására is alkalmasak.

Egy ilyen önellátó rendszer, amelynek költsége a felszereléstől függ, már 1500 euróért is létrehozható. Az elsőt Belgrád Óvárosában helyezték el. Bojan Bojić, Belgrád Óváros községének társadalmi ügyekkel megbízott titkára elmondta, havonta egyszer kiengedik a víz 70 százalékát, amikor az akvárium belső falán fekete nyomok jelennek meg, majd egyszerű csapvízzel pótolják azt. Az egész folyamat nem igényel egy óránál többet.

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm Rovatában.

Címlapfotó:123rf.com