Tavaly február óta először emeli az irányadó kamatot az orosz jegybank. Az indok: inflációs kockázat.

Először emelt kamatot az orosz központi bank tavaly február óta. Az ukrajnai háború kirobbanása után néhány nappal, a nyugati pénzügyi szankciók és a rubel árfolyamának zuhanása miatt egy óriási lépéssel 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az irányadó kamatot, ezzel megőrizte a nemzeti fizetőképességet és elkerülte a bankrendszer összeomlását.

A helyzet csillapodása után azonban folyamatos csökkentésbe kezdett. Szinte napra pontosan egy éve, 2022. július 22-én Elvira Nabiullina, a központi bank elnöke már 150 bázispontos csökkentéssel az alapkamat 8 százalékra húzását jelentette be.

Szeptemberben ez már 7,5 százalék volt, és azóta is ezen a szinten stagnált.

Most 8,5 százalékra emelte a kamatot a jegybank, a lépést alapvetően az inflációs kockázattal indokolva.

Export, import, Wagner

A döntés alapvető oka a rubel gyengülése, amelynek értékét alaposan megtépázta a június végi Wagner-lázadás is. A jegybank a nemzeti pénz köhögését az export visszaesésével és az import növekedésével magyarázza. Júniusban 2020 óta először volt negatív Oroszország fizetési mérlege, az elemzők pedig a nyár folyamán erőteljes áremelkedéseket prognosztizálnak.

A számítások szerint idén 5,5-6 százalék között lesz az infláció, és a központi bank csak 2024-ben térhet vissza a négy százalékos stabilitási célhoz.

A kamatdöntés után a rubel 0,15 százalékkal erősödött a dollárral szemben. Nabiullina szavai szerint a jegybank az inflációs veszélyek elkerülése végett szeptemberben újabb kamatdöntést végezhet, vagyis bármikor kész a monetáris politika további szigorítására, hogy a 4 százalékos inflációs küszöböt biztonságosan szem előtt tudja tartani.

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Orosz Központi Bank