Az év elején a magyar forint minden jelentős devizához képest erősödött, korrigálva a korábbi háborús hatásokat. A hazai fizetőeszköz teljesítménye a külföldi befektetők növekvő bizalmát tükrözi Magyarországgal szemben.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A forint erőssége mindennapi beszédtéma. Bár tény, hogy sokkal többen veszik észre a hazai fizetőeszköz gyengülését, mint ennek ellenkezőjét. Így nem csoda, hogy az idei teljesítmény kevésbé témája a közbeszédnek, mint a korábbi gyengülés.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a szélsőségek itt sem szerencsések. Egy fizetőeszköz túlzott gyengülése inflációt okozhat, míg az optimálisnál nagyobb erősödés az exportot teheti versenyképtelenné. A magyar forint esetében a mostani erősödés azért jó hír, mert a tavalyi háború és magas energiaárak okozta gyengülést korrigálja.
Ahogyan az 1. ábra is mutatja, a hazai fizetőeszköz minden MNB által jegyzett devizához képest erősödött 2023 elején. A dél-afrikai randdal szemben 8,4 százalékot értékelődött fel a magyar forint, de a norvég koronához képest is drasztikus mértékben, 7,6 százalékkal lett értékesebb a pénzünk.
A magyar pénz körülbelül egy hónap alatt átlagosan közel 4 százalékot erősödött a vizsgált fizetőeszközökhöz képest. A legkisebb mértékben a mexikói pesóhoz képest tudtunk elhúzni, itt a forint „csupán” 1,5 százalékkal lett izmosabb a vizsgált időszakban.
Nagyon jól teljesített a magyar forint a régiós fizetőeszközökhöz képest is. A cseh koronára 2,1 százalékot vertünk, a román lejhez képest 2,8 százalékot nyertünk, a lengyel zlotyhoz képest pedig 5 százalékot erősödött a pénzünk. Az euró viszonylatában pedig 3,9 százalékot nyert a forint a vizsgált időszakban.
A hazai fizetőeszköz kiváló teljesítménye egyben azt is megmutatja, hogy a háború és a magas régiós infláció ellenére a külföldi befektetők bizalma erős hazánkkal szemben.
Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.
Címlapfotó: shutterstock