A kínai gazdaság lassulása, az import-export visszaesése és a defláció közelsége komoly hatást gyakorolhat nemcsak az ország helyzetére, de a világgazdaságra is. 

A világ második legnagyobb gazdaságának meg kell küzdenie az ingatlanszektor és a helyi önkormányzatok súlyos adósságaival, a beruházások megtérülésének gyengülésével, a háztartások alacsony bizalmával, valamint az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval szembeni geopolitikai feszültségek sem örvendetesek – mondta Gary Jefferson, a Brandeis Egyetem közgazdászprofesszora, a kínai gazdaság szakértője.

Szerinte ez a kínai kormány elmúlt 30-40 év politikájának eredménye.

„A probléma szisztematikus jellegét bizonyítja, hogy a gazdasági és a társadalmi bizalom csökkenése kölcsönösen gerjeszti egymást” – mondta Jefferson a The Epoch Timesnak.

A júniusi fogyasztói árindex éves szinten alig változott, májushoz képest pedig 0,2 százalékkal csökkent. A termelői árindex – amely a nagykereskedelmi költségeket tükrözi – 5,4 százalékkal csökkent 2022 júniusához képest, ami nagyobb visszaesés, mint a májusi 4,6 százalék.

A júniusi kereskedelmi adatok továbbra is csökkennek. A kínai export dollárban kifejezett értéke több mint 12 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest, ami több, mint a májusi 7,5 százalék. Az import szintén közel 7 százalékkal csökkent 2022 júniusához képest, szemben a májusi 4,5 százalékkal.

Kína mérséklődő születési rátával is küzd, annak ellenére, hogy 2016-ban megszüntette az egygyermekes politikát. Sok pár a magas költségekre hivatkozva így sem vállalt egynél több utódot.

„Az élettársi kapcsolatokkal, a házasságkötéssel és a gyermekvállalással szembeni vonakodásért valószínűleg csak részben okolható a gazdasági visszaesés, ám az biztos, hogy táplálja azt. A kevesebb család mérséklődő ingatlanpaci keresletet jelent, ez pedig tovább gyengíti az ingatlanszektort” – tette hozzá.

Adósságra adósságot

„A kormánynak most a legnehezebb, legalábbis 1989. június 4. óta” – állítja Jefferson, utalva a Tienanmen téri mészárlásra, amelynek során a demokratikus reformokra törekvő diákoktüntetők tömegébe lőttek, és az ezt követő nemzetközi elszigeteltségre. Ezután Kína gazdasági növekedése csak három év után állt újra talpra.

A professzor szerint ma a fizikai és humántőke-befektetések megtérülése alacsony a 10 évvel ezelőttihez képest, ami a már végrehajtott hatalmas volumenű infrastrukturális beruházásoknak és a Kínai Kommunista Párt (KKP) által 1999-ben kezdeményezett felsőoktatási beiratkozás támogatásának köszönhető. A fiatalok munkanélküliségi rátája májusban és júniusban meghaladta a 20 százalékot, részben a diplomások túlkínálatának köszönhetően, amely a két évtizeddel ezelőtti 1 millióról 10 millióra nőtt.

Véleménye szerint a gazdaság ösztönzéséhez hatalmas összegekre lenne szükség a központi és a helyi kormányoktól, ami viszont még több adósságfelhalmozást jelentene. Ha pedig az embereknek több pénzük van, dönthetnek úgy, hogy a bankba teszik, vagy az adósságaikat törlesztik, tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy többet is költenek – tette hozzá.

A KKP vezetői a közelmúltban találkoztak az üzleti élet vezetőivel, beleértve a csúcstechnológiai vállalatok irányítóit, jelezve, hogy véget vetnek a magánszektorral szembeni hároméves szigorításnak.

„Nyilvánvaló, hogy kommunisták lévén nem kedvelik a magánszektort. Kína azonban gazdasági növekedést akar, és látják, hogy ahhoz szükség van erre a szegmensre”

– mondta Antonio Graceffo, Kína gazdasági elemzője a The Epoch Timesnak.

Nem túl biztató a jövőkép

A KKP még nem vezetett be nagyszabású ösztönző intézkedéseket. Júniusban csökkentette a hitelkamatokat, és nemrégiben kiterjesztette az ingatlanhitel-kedvezményeket is. Emellett a Kínai Értékpapír-szabályozó Bizottság csökkentette a befektetési alapok kezelési díját annak érdekében, hogy növelje a befektetők részvételét.

A hét elején egy szingapúri fedezeti alap is beadványt nyújtott be Hongkongban, hogy a csődbe ment Kaisa fejlesztő céget felszámolásra kényszerítse. Ez volt az első olyan ügy, amely a kifizetetlen szárazföldi adósságok miatt indult, jelezve a hitelezők türelmetlenségét és az ingatlanszektor szerkezetátalakításába vetett alacsony bizalmát. Korábban az ilyen kérelmek csak az offshore adósságokra vonatkoztak.

Áprilisban az Evergrande, a világ legeladósodottabb ingatlanfejlesztője szerkezetátalakítási megállapodást kötött a fő hitelezőkkel, amely többek között lehetővé teszi a kötvénytulajdonosok számára, hogy hozzáférjenek a vállalat Hongkongban jegyzett offshore eszközeihez.

Július 6-án Li Csiang miniszterelnök „célzott és összehangolt politikai intézkedések” bevezetését ígérte a jelenlegi gazdasági kihívások kezelésére.

A KKP valószínűleg ösztönző csomagot ad ki a folyamatban lévő építési projektek befejezésére – mondta Graceffo, majd hozzátette, hogy ez nem fogja igazán növelni a keresletet, csupán átmeneti lendületet ad a foglalkoztatásnak.

Jefferson szerint Kínának fejlődő országként 3-4 százalékos inflációra lenne szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a strukturális gazdasági változásokhoz, amelyek új ágazatokat kovácsolnak össze növekvő árakkal, mivel a pénz kiáramlik a gyengülő ágazatokból.

Graceffo véleménye szerint Kína gazdasága rövid távon rosszabbul alakul. Hosszú távon pedig nem biztos, hogy ismét 5 százalék feletti növekedési ütemet produkál, hacsak nem történik valami szokatlan – jósolta.

A Nyugatnak is fájhatnak Kína sebei

A világ számos munkahelye és termelő-szolgáltató ágazata szorosan összefügg a kínai piaci kereslettel. Az IMF előrejelzései szerint az elkövetkező öt évben az ázsiai ország lesz a világgazdasági növekedés legfőbb motorja, és a teljes növekedés 22,6 százalékáért felel majd, ami kétszerese az USA hozzájárulásának.

A kínai gazdasági bővülés így rendkívüli mértékben befolyásolja a világkereskedelmet, valamint a nyers- és alapanyagok piacait, például a brazil és ausztrál nyersanyagexportot. 

Az építőipari alapanyagokra (vasérc, acél) irányuló kereslet azonban nem növekedett akkora mértékben, mint azt várták. A visszafogott belföldi kereslet hatással van a nagy high-tech gyártókra is, mivel Dél-Korea és Tajvan elektronikus, illetve számítástechnikai termékeinek és alapanyagainak behozatala jelentősen visszaesett az év első felében.