A szomszédos Szerbiában miután a belügyi szervek bejelentették a lőfegyvertartásra és -viselésre kiadott engedélyeken túl a tartási körülmények revízióját is, hiánycikké vált a fegyverszekrény, a pisztolykazetta. Májusban két – 10 és 8 életet, köztük gyermekekét is követelő – fegyveres ámokfutás rázta meg az országot.
Miklós Hajnalka írása.
Az első tragikus eset története itt olvasható.
Szerbiában hiánycikké vált a fegyverszekrény, a pisztolykazetta, miután a belügyi szervek bejelentették, nemcsak a lőfegyvertartásra és -viselésre kiadott engedélyek revízióját végzik majd el az elkövetkező időszakban, hanem azt is megvizsgálják, hogy a fegyvertulajdonosok hogyan tárolják fegyvereiket. A bejelentést követően az érintettek természetesen megrohamozták az üzleteket, a fővárosban már szinte nincs olyan szaküzlet, amely ne készített volna várólistát a vevők között, miután a raktárak is kiürültek már.
A szomszédunkat május elején két nap alatt két tömeggyilkosság is megrázta. Az egyik május 3-án történt: egy belgrádi általános iskolában egy hetedikes diák oltotta ki édesapja két pisztolyával 8 diáktársa és az iskola biztonsági őrének életét. Azóta elhunyt még egy kislány, aki akkor súlyos fejsérüléseket szenvedett. A másik ámokfutásban egy 21 éves fiatal lőtt gépfegyverrel Belgrádtól csupán néhány kilométerre található Mladenovacban, majd a környező településeken. Összesen 8 emberrel végzett. Ő is édesapja fegyvergyűjteményéből választotta a halálos eszközt.
A két szörnyű eset után Aleksandar Vučić szerb államfő indítványára a kabinet meghozta az intézkedéseket a lőfegyver-tartási és -hordozási jogosítványok kiadásának szigorítására.
A rendfenntartó erők egy olyan műveletet is megkezdtek, melynek keretében a szerb állampolgárok név és felelősségrevonás nélkül adhatják le illegális és jogszerű fegyvereiket az illetékeseknek.
Az ilyen akció nem számít rendkívülinek Szerbiában, a korábbi években ugyanis szerveztek már ilyen megmozdulásokat. Legutóbb a koronavírus-járvány idején: 2020. március 16-a és június 16-a között adhatták le fegyvereiket a polgárok, de ekkor kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Déli szomszédunknál már évek óta küzdenek az illegális fegyverek begyűjtésével. A szerb belügyminisztérium adatai szerint 2003-tól 2017-ig összesen 101 ezer különböző fegyvert és több mint 2,5 millió darab különböző kaliberű töltényt adtak át a polgárok.
Az illetékes hatóságok hivatalosan közölt statisztikái szerint, egy hét leforgása alatt (május 8-tól 16-ig) a lakosság több mint 18 ezer darab fegyvert és robbanótestet szolgáltatott be a belügyi intézményeknek: körülbelül 15,5 ezer darab tüzelőfegyvert, 2500 darab gránátot és robbanó berendezést. A különféle méretű lőszerek száma pedig megközelítette a 800 ezret. Csak a szerb belügyi tárca birtokában van megbízható információ arról, hány nyilvántartott fegyver található az államban, ez alapján
Szerbiában körülbelül 800 ezer darab tüzelőfegyverhez adtak ki jogosítványt, és mintegy 570 ezer (magánszemély és jogi entitás) személy birtokol fegyverhasználati és fegyverhordozási engedélyt.
Szerbiában a fegyvertartásnak hagyománya van
A fegyvertartásnak korábban is nagy hagymánya volt (gondoljunk csak a második világháború partizánjaira – a szerk.), mégis úgy tűnik, hogy a fegyverek biztonságos elzárása ezidáig másodlagosnak számított. Ezt mutatják az adatok is, miután az állami szervek magas büntetésekkel fenyegették meg azokat, akik nem a törvényes előírásoknak megfelelően tárolják lőfegyvereiket, a fegyvertulajdonosok hirtelen megrohamozták az üzleteket.
A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a fegyverszekrények és a pisztolykazetták iránt nőtt meg leginkább a kereslet. Már napok óta nem is lehet kapni, ugyanis a szaküzletek nem készültek fel időben ilyen nagy keresletre. Amíg nem érkezik meg az újabb áru, az üzletek váróslitára helyezik a vevőket.
Vannak olyan fegyverszaküzletek, ahol már több mint 50 fősre szaporodott a várólistán található személyek száma. Az érdeklődők száma még ennél is nagyobb, a szaküzletek dolgozóinak elmondása szerint naponta mintegy százan keresik fel őket, hogy a fegyverszekrények iránt érdeklődjenek. Sokan nem tudnak hozzájutni, mert hiánycikk, de az áruk is magas, néhány minőségi fegyverszekrény ára ugyanis elérheti a több ezer eurót is, a legolcsóbb pedig megközeltőleg 300 euróba (több mint 110 ezer forintba) kerül. Ez persze már nem kapható, ezért sokan a biztonságos, kis méretű lakatok beszerzése felé fordulnak.
Az EU már évek óta segíti az illegális fegyverek begyűjtését Nyugat-Balkán területén, vagyis a kis- és könnyűfegyver-forgalom visszaszorítását. Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke (május 16-án) Brüsszelben az EU–Nyugat-Balkán lőfegyver-szabályozási konferencián hangoztatta, hogy
az uniónak békés és stabil régióra van igénye ahhoz, hogy az aspiráns államok az unió teljes értékű tagjai lehessenek.
Ennek érdekében az elmúlt 20 évben (2002-től) az EU több mint 38 millió eurót fektetett a fegyverzetellenőrzési tevékenységekbe a régióban.
A Nyugat-Balkán területét felölelő kis- és könnyűfegyverek visszaszorítására vonatkozó regionális tervvel foglalkozó konferencián kiemelték, az EU és a Nyugat-Balkán államainak közös fellépése az illegális fegyverkereskedelem ellen egész Európa biztonságához járul hozzá. Az EU ezért támogatja a szerb kormány jelenlegi intézkedéseit is, ami az illegális fegyverek begyűjtésére vonatkoznak.
A lőfegyver-felügyeleti tevékenységéhez az EU további pénzügyi forrásokat tervez hozzárendelni 2024 után is, amikor lejár az eddig megállapított időtáv. Az Európai Unió Tanácsa a 2022-es novemberi határozata alapján további 4 millió eurót szán erre a kezdeményezésre a következő három évben.
Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm Rovatában.
Címlapfotó: 123rf.com
